Tükörképek a múltból

Alföldi Róbert fotógyűjteménye a Mai Manó Házban

„Nincsenek elvárások, nincsenek világtrendek, nincs igazodás, nincs megfelelés, szabadság van. Az alkotói szabadság végtelensége. Számomra megrendítő, hogy ennyire kézzelfogható a korszak műveiben ez a fajta alkotói és emberi hozzáállás a világhoz, én is szeretném elérni, de nem nagyon sikerül. Tényleg nincs más, csak az adott alkotó és az, amit létrehoz. Nem fél magában egyre mélyebbre menni, és szembesülni azzal, amit talál, vagyis nem fél szembenézni önmagával. A fotó tükröt tartott az akkori önmagunknak, és tükröt tart a mai önmagunknak. Hogy lehet így is. Ilyen szabadon vizsgálni a világot és benne önmagunkat, vállalni önmagunkat. Ezért áll ennyire közel hozzám ez az anyag. Mert utat mutat. Mert mutat utat.” Így nyilatkozott Alföldi Róbert a fotógyűjteményéről, melyből 179 alkotást tartalmazó kiállítás nyílt január 16-án A múlt szabadsága – Válogatás Alföldi Róbert fotógyűjteményéből – Neoavantgárd fotóművészet Magyarországon az 1960-as évektől napjainkig címmel.

Van a fénykép, van a színház, meg a kettő együtt. Amikor úgy hat rád, amit látsz, mintha egy előadást vagy performance-ot néznél, sőt, még erőteljesebben, mert sokkal zsigeribb az élmény. Testiség, betegség, szex, halál, vágy. Halálvágy. Vagy talán éppen az életre való vágyakozás. Sötét, nehéz, durva és önkínzó képek ezek, mégis hihetetlen érzékenységgel vannak rendszerezve. Alföldi Róbert azt mondja a gyűjteményéről: „Ez vagyok én.”

Nagy szenvedélye a neoavantgárd korszak fényképeinek gyűjtése. Hosszú éveken át kereste-kutatta ezeket a sohasem látott fotókat, melyek padláson felejtett nejlonszatyrokból, fiókok és szekrények mélyéről, barátok, régi szeretők és szomszédok pincéiből kerültek elő. A képeket látva az a gondolat fogalmazódik meg bennem, a kiállítást néző kívülállóban: milyen kár lett volna, ha nem talál rájuk. Mert akkor most mi sem láthatnánk ezeket a különös, merész és elgondolkodtató fotókat, amelyek egy letűnt korszak lenyomataiként maradtak ránk rejtett zugokban.

alfa_konyv_Lorinczy_Gyorgy_New_York_1968(1)

Lőrinczy György: New York, 1968

A test mint művészeti alkotás, különös kreáció. Vörös, fekete, szürke, fehér színek. Férfi test, női test, félig férfi, félig női test, műtőben heverő, beteg test, erotikusan kitárulkozó test, szomorúan összegörnyedő test. Ez mind én vagyok, ez mind mi vagyunk. Húsba vágó, szinte fájdalmas látványt nyújtanak a furcsa pózokban heverő meztelen, véres testek Hajas Tibor Húsfestményein, mintha egy „carnage”, azaz öldöklés után lépnénk a tett helyszínére. Az egyik sarokban angyalt ábrázoló kis fénykép rejtőzik (Gémes Péter Angyal című fotója az 1979 és 82 közötti időszakból). Talán mégis van gyógyulás és feloldás, nem csak sebzetten-rettegve vegetálás, megfelelési vágy és görcsökbe feszülés a világban. Akárhogy is, a fotókat nézve eszembe jutott, hogy mennyire kevés az időnk és milyen kiszolgáltatott az ember – a teste meg a lelke.

Ezek a gondolattöredékek persze közel sem adják vissza az erőteljes élményt, amit a kiállítás megtekintése jelentett. Nem elég olvasni róla; el kell menni megnézni többször, mert nem elég egyszer.

alfa_konyv_Ladik_Katalin_Poemask_body_art_1978

Ladik Katalin: Poemask-body art.

Alföldi Róbert gyűjteményével kapcsolatosan kiemelte, hogy ezek az alkotók nem vették figyelembe a trendeket, és emiatt tisztaságot sugároz, amit létrehoztak. Kőrösi Orsolya, a Mai Manó Ház ügyvezető igazgatója pedig elmondta, hogy a fotógyűjtemény hamarosan külföldön is látható lesz, jelenleg ugyanis a kiállítás nemzetközi bemutatkozását készítik elő. A gyűjtemény rendezője és a tárlat kurátora, Kolozsváry Marianna művészettörténész, aki különleges és eredeti módon rendezte el a térben a kiállítást, amely így vizuális értelemben még lényegre törőbben hat.

Alföldi Róbert gyűjteményének elég sok vajdasági vonatkozása van, mert keretében vajdasági művészek fényképei is láthatóak: Szombathy Bálint (Átjárás, 1979; Testjelölés, 1973), Ladik Katalin (Pseudo, 1972; Poemaskbody art, 1978), Bada Tibor (Iskolában, 1982). Csernik Attila 1971-es Badstext nevű alkotása is helyet kapott a gyűjteményben. Róla azt illik tudni, hogy sajátos stílusú grafikus: a betűvel mint a konkrét szövegektől függetleníthető jelentésegyüttessel foglalkozik, a szövegtöredék vizuális értékeit, a vizuális kommunikációt kutatja. Alföldi Róbert válogatásán pedig érződött, hogy pontosan ismeri ezen vajdasági alkotók munkásságát, őszintén érdekli őt a művészetük és a világlátásuk.

alfa_konyv_Lakner_Laszlo_Felveszem_a_lepcsok_formajat_1971

Lakner László: Felveszem a lépcsők formáját

A kiállításhoz köthetően megjelent egy katalógus is angol és magyar nyelven, amely 300 fotót tartalmaz a korszak művészeitől: többek között Vető Jánostól, Pauer Gyulától, Hajas Tibortól, Ujj Zsuzsitól, Szentjóby Tamástól, Haris Lászlótól, a külföldiek közül Hermann Nitschtől, Thomas Rufftól, Rudolf Schwartzkoglertől, Joel Peter Witkintől, Arnulf Rainertől. A kötetet ezenkívül tanulmányok teszik még teljesebbé Szombathy Bálinttól, Radnóti Sándortól, Kincses Károlytól, Készman Józseftől és Szilágyi Sándortól, akinek Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben című kötete Alföldi Róbertet gyűjtésre inspirálta.

alfa_konyv_Perneczky_Geza_Albino_1972

Perneczky Géza: Albínó, 1972

A világhírű színházi rendező fotógyűjteménye a Nagymező utcai Mai Manó Ház I. és II. emeleti kiállítótermében január 16-tól április 3-ig tekinthető meg. A számos kísérőprogram, tárlatvezetésen kívül február 2-tól előadássorozatot is figyelemmel kísérhetnek az érdeklődők a kiállításhoz szorosan kapcsolódó fotóművészeti szabadegyetem keretei között. Az előadásokat Szilágyi Sándor fotóművészeti író, Radnóti Sándor esztéta, egyetemi tanár, valamint Szombathy Bálint és Kincses Károly fotómuzeológus tartják. Érdemes figyelni a Mai Manó Ház kitűnő és informatív Facebook-oldalát, ahol az előadássorozattal és az egyéb kísérőprogramokkal kapcsolatos részletek olvashatóak.

Bicskei Flóra

A szerző interjúja Rencsár Kármen csellistával,

Rózsa Judit Tao Bo edzővel!

SzombathyBODYSIGN1-1973

Testjelölés, 1973. Alföldi Róbert gyűjtemény


Iratkozz fel hírlevelünkre és kövesd a Press Szó új írásait!

The following two tabs change content below.
Bicskei Flóra

Bicskei Flóra

Nagyon sokféle témában írtam már cikkeket, és nagyon sokféle emberrel készítettem interjút az elmúlt évek során. Rengeteget tanultam közben a világról, az életről, önmagamról. Szeretek rákattanni egy-egy témára a neten, és abban keresni-kutatni. Lehetetlen felsorolni, mennyi minden érdekel. Ez gyerekkorom óta így van. Magamról nem, vagy alig tudok írni. Kicsit figyelemhiányos vagyok, ismeretlenek között zárkózott. Szeretek futni, közben jó zenéket hallgatni, általában este. Ez teljesen feltölt. Szeretem Budapestet, nagyon. Szeretek rajzolni, újabban. Játszani a színekkel. Az írásban tudok igazán kiteljesedni.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!