Az Antikrisztus kora

A Kossuth-díjas Czakó Gábor előadása

A szegedi Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium kötetlen beszélgetést szervezett a Kossuth-díjas Czakó Gáborral. A közönség soraiból is elhangzott egy-egy kérdés, azonban ezekre rendszerint nem érkezett válasz, vagy válasznak nem mondható további gondolatokkal folytatta a saját mondanivalóját. Szóval Czakó Gábor inkább egy egyoldalú, így gondolom én formában osztotta meg velünk a gondolatait, amit, valljunk be, a könyveiben jobban ki tud fejteni. Vagy inkább hitelesebb vagy hihetőbb, mint beszélt formában. A saját gondolatait próbálja a Bibliával alátámasztani, és személyes tapasztalataiból következtet az általánosra, így Kossuth-díj ide vagy oda, sokszor logikátlan félrebeszélések tanúi lehettünk.

Czakó Gábor

Czakó Gábor

Czakó Gábor fő gondolatmenete és témája általában az Antikrisztus, illetve az Antikrisztus kora. Szerinte (ahogy azt előtte sok-sok ezer ember ugyanígy gondolta a saját korában) a mai kor az Antikrisztus kora. Semmi sem igaz, de mindennek az ellenkezője is gyanús. A média, a közízlés, a korszellem mind hazugságra épül és épít. Amíg mi itt a 21. században egy felszínes dimenzióban élünk, addig Jézus, az örök példa és király, a maga változatlan, mély és igaz Szellemisége és Istensége az, ami mindig is példaként állhat előttünk. Jézus volt a teljes létezés, mivel teljesen megélte az isteni és az emberi lét minden szegmensét, hiánytalan életet élt. Azonban vele szemben a mi korunk csak felszínes hazugság, ahol már a férfi és a női szerepkör is átrendeződött, ahol a gazdaság is csak kreált számok és tőzsdei kimutatások. Amíg az élelmiszer elromolhat az üzletekben, addig nem nevezhetjük a mai társadalmunkat reálisnak és igaznak. Nem hihetünk sem a médiának, sem a tanároknak, de már lassan a szüleinknek sem. Teljes a fejetlenség. Ez a fejetlenség, ez a látszatfejlődés, látszat-élvezetivilág az Antikrisztus kora, mert senki sem akar áldozatot hozni. És senki sem szeretne áldozat lenni. Ezzel szemben Jézus áldozatot hozott értünk, és Ő maga lett az áldozat. Bezzeg ma, itt, az Antikrisztus korában még a krimikben sem a jó győz, hanem a jobbik gyilkos. Ezért senki sem tisztul meg. Azonban Jézus a keresztáldozatával nemcsak a saját, de az emberiség megtisztulását is magára vette.

Ha a kapitalizmust szép magyarul szeretnénk lefordítani, akkor pénzizmusnak kellene mondanunk, hogy minél jobban megértsük. Egyedül a pénz dominál, s pénzzel mérünk mindent. Régen a pénz aranyból volt. Az arany pedig az istenek szimbóluma. A pénzizmus egyetlen szabálya és fenntartója a növekedés. Amíg növekszik, addig él, ezért mindent megtesz ezért. Ha a növekvés megáll, vagy stagnál, akkor az a pusztulását jelenti.

Korunk az Antikrisztus kora, hisz ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy 1975 és 2010 között a szárazföldi állatok 25%-a, a vízi lények 28%-a halt ki. Gazdaságunk és életvitelünk mindenre kihat. Minden mindennel összefügg, s amíg Jézus az egység, a harmónia, az egészség embere és istene, addig az Antikrisztus a széthúzást, a meg nem értést, a romlást hozza el és valósítja meg.

Háttérbe szorulnak az emberi értékek, helyette a tudás kerül előtérbe, mert a tudás hatalom, a hatalom pedig pénz. És a pénz az alapja a korunknak. Michael Jordan, a híres kosárlabdázó egymaga többet keresett a Nike reklámarcaként, mint a cég ázsiai gyártósorai mellett dolgozó összes munkás, akiknek többsége kiskorú volt.

De az Antikrisztus nem maga a Pénz, a Hatalom vagy az Érdek, és nem is tudunk rámutatni, hogy a Szovjetunió vagy az ENSZ. Az Antikrisztusnak nincs alakja, Ő bennünk és általunk munkálkodik. Persze felmerül a kérdés, hogy ha már van Antikrisztus kora, akkor lennie kellett egy aranykornak is. De az aranykor saját, egyéni. (Szóval már megint logikai ellentmondásba keveredett az író, mert ha az aranykor egyéni, akkor értelemszerűen az Antikrisztus kora is.) Két példát említett meg az aranykor kapcsán az író:

czako 3Még gyermek volt, amikor a szülőfalujában egy Tóth nevű, ágrólszakadt emberrel megismerkedett. Ez a Tóth elvált ember volt, és szűkösen élt egyedül, mert fizette a volt feleségének a gyerektartási díjat, úgy, hogy feltehetőleg nem is az övé volt a gyermek. Gábor rákérdezett, hogy miért fizeti a tartásdíjat, ha nem is biztos, hogy az az ő gyermeke. Erre a válasz csak ennyi volt: ha nem is az enyém, de felneveltem egy gyereket.

Másik példájának a főhősével fiatal korában, a munkája közben ismerkedett meg. Berényi Jóska egy tanyasi suttyó parasztgyerek volt, aki a barátaival együtt halálra vert egy másik vele egykorú fiút, nőügy miatt. Mivel kiskorú volt, ezért csak hét év börtönbüntetést kapott. Szemmel láthatóan megváltozott az eset után, a börtönben szófogadó, alázatos és csendes ember lett belőle. Czakó Gábor, mint friss diplomás jogászgyakornok, felajánlotta neki a segítségét, mert esélyt látott arra, hogy három és fél évre rövidítsék a börtönbüntetést, jó magaviselet miatt. Azonban Berényi Jóska ezt mondta: Az nem lehet, hogy egy olyan gyilkos, mint én, csak három és fél évvel megússza. És nem is indítottak fellebbezést. Jóska belül élte meg az aranykort, bűnhődni akart, vállalni a cselekedeteiért a felelősséget.

Ezek az egyszerű emberek ma is itt vannak közöttünk. Más névvel, más helyzetben, de közöttünk vannak. Nem várnak felemelkedésre, csak az a fontos, hogy vegyük észre az életpéldájukat, és tanuljunk belőle.

Majd ismét szakított időt és teret a homoszexuálisok elleni szitkozódásra, amit egy még kellemetlenebb témával folytatott. Az író által említett névtelen (mert nem jutott eszébe a címe) abortuszos filmben látható, hogy a négyhetes embrió, ami még csak sejtosztódás, formátlan, felismerhetetlen kis életkezdemény, hogyan menekül az abortuszcső elől, ami kiszipolyozza az anyaméhből a még embriónak sem nevezhető sejteket. Czakó szerint ez a menekülő élet maga a Lélek.

OLYMPUS DIGITAL CAMERAS mi, ahogy legalizáljuk az abortuszt, úgy öljük ki a saját nemzetünket, a lelkünket, s így fog elnéptelenedni, vagyis etnikailag megújulni a kontinensünk. Európa szelleme a kereszténység, de mi hátat fordítunk neki. A szellem nélkül mit sem ér a test, s láthatjuk, ahogy Németországban az egyre nagyobb gondot okozó török vendégmunkások, akik nem asszimilálódnak, így nyilatkoznak: Megtanultuk a nyelvüket, megismertük a technikájukat, nekünk másra nincs szükségünk. Mit tanulhatnánk a németektől, nincs kultúrájuk, és üresek, ahogy a templomaik is.

Amikor az író Belgiumba látogatott húsz évvel ezelőtt, az akkor még csecsemő gyermekével, elcsodálkoztak az emberek, hogy még lehet látni fehér gyereket, hisz abban az utcában, ahol ők voltak elszállásolva, tíz éve nem született gyermek. Ellenben az iszlám és afro bevándorlók az élet törvényét követik, s gyermekek tucatjait hozzák a világra, virágzik a család. Belgiumban ma már a fehér bőrűek a kisebbség, s sajnos Európában a keresztény értékek is egy kisebbséget képviselnek.

Igen tanulságos volt ez a másfél óra beszélgetésnek nevezett beszéd. A kritizáló Czakó úr sokszor beletenyerelt a saját bicskájába, csak hogy egy-két példát említsek az elhangzott és meg nem válaszolt kérdések közül: Ha állatokon végeznének abortuszt, és ott is ugyanúgy menekülne az embrió, mint az embernél, akkor az azt jelenti, hogy az állatoknak is van lelkük? Persze az író szerint biztos nincs lelkük az állatoknak, de nem is tudott válaszolni a kérdésre, de ettől függetlenül is hisz a maga igazában. Vagy amikor a már feltűnően sokat emlegetett homoszexuálisokról beszélt, a következő kérdés hangzott el: XVI. Benedek pápa szerint ha a férfi-nő kapcsolatnak is csak az élvezet az alapja, nem a gyermeknemzés, akkor miben különbözik a homoszexuális kapcsolatoktól? Erre sem kaptunk elfogadható választ, sőt, még válasznak mondható feleletet sem, hanem kerülőúton folytatta a saját mondanivalóját.

czako 2

Egy dolgot jól megtanultam: lehetnek valakinek jó gondolatai, s sokat össze tud kaparni mások asztaláról, sőt kellő retorikai vagy írói készséggel még hihetővé, összefüggővé is tehető a féligazságok sokasága. Azonban mindig legyünk éberek, legyenek saját gondolataink, és ne fogadjuk el mások igazát anélkül, hogy előbb mi magunk nem gondolkoznánk el rajta. Díjak és elismerések ide vagy oda, nem garancia egyik sem arra, hogy valaki valóban értéket képvisel, még akkor sem, ha a szándéka őszinte. Maradjunk éberek és nyitottak, hogy meghalljuk mások gondolatait is, de mérlegelni is tudjuk, hogy azok valóban igazak-e. S vállaljunk felelősséget a szavainkért, mert ahogy Shakespeare is mondta: Az igazat mondd, ne csak a valót.

Megjelenés: www.kepesifi.com, 2013.05. 15.

The following two tabs change content below.
Losonc Csongor

Losonc Csongor

Losonc Csongor vagyok, s bárhogy töröm a fejem, nem találok ennél szebb nevet kerek e világon. Büszke vajdasági, méghozzá oromi. A bölcsőm ez, s majdan sírom is. Azonban eme két végpont között még sok mindent megélek, ami már nem a szülőfalumhoz köt. Útkereső vagyok. Autóstopos és kamionsofőr. Szeretnék sokáig élni, méghozzá kicsattanó egészségben, hogy minden egyes percet – mit ajándékba kaptam – élményre és tettekre válthassak. S hogy miről, vagy miért írok szívesen, azt én se tudom megmondani, mert sajnos ezen a héten, erről semmit se mondott a horoszkópom.