A bárányok hallgatnak

World Press Photo kiállítás 2010

„Minden évben egyre durvább” – mondogatjuk már pár éve a World Press fotókiállításról, és szívbemarkoló pillanatokból, hátborzongató sokkolásból idén sem volt hiány. Amerika első fekete elnökének átszellemült arca a beiktatás pillanatában, nemtelen és nemváltó, anorexiás fiatalok, véráztatta kegyetlen háború, prostitúció, korrupció, békéért gyülekező piszkos hippik, mérhetetlen nyomor, a fájdalom ezer arca – a média profi fotósai 2009-ben is komor tónusú képet festettek világunkról.

world-press-photo-barack-obama_18198_600x450

A tavalyi év világviszonylatban legjobb sajtófotói Budapesten október 1. és 31. között kerültek közszemlére, a Millenáris Fogadójában. A Hollandiából induló, 1955 óta minden évben megrendezett versenyre idén rekordmennyiségű munka érkezett. Amszterdamban, a kiállítás szülővárosában 13 napig tanácskozott a zsűri, hogy 128 ország 5847 fotóriporterének 101 960 pályaműve közül kiválassza a legjobb 167-et.

world-press-photo-201021

Szentpéteri L. József (művésznevén Joe Petersburger) képe a vadászó jégmadárról, amelyért a fotós-biológus egyedi természetfotó kategóriában elnyerte az aranyat. A National Geographic munkatársa két éven keresztül követett nyomon több jégmadárcsaládot Magyarország-szerte, hogy elkapja a legjobb pillanatot, amikor a védett vad elejti zsákmányát. A víz alatt lecsap a halra, miközben lehunyja harmadik szemhéját. Ez a réteg megvédi a sérülésektől, de ahhoz elég átlátszó, hogy nyomon követhesse áldozatát.

vjm

Az idei plakát „reklámarcát” nem látjuk, fehér kendő feszül rá, rés csak a két szeménél van, kezében nehéz kő. A horrorfilmbe illő alak kasmíri szeparatista. A megosztott területen ’89 óta egyre erősödik az India-ellenes muzulmán mozgalom, és „jóformán mindennapossá váltak az elszakadást követelő demonstrációk” – olvasható a kép fülszövegében. Az olasz Michele Borzoni első díjat kapott érte az emberek a hírekben (egyedi) kategóriában.

Michele%20Borzoni%20%2f%20TerraProject

Az amerikai hippik szépek és mocskosak. Ez a nevükből is kiderül, a „Piszkos Kölykök” („Dirty Kids”) minden év július környékén összegyűlnek valamelyik nemzeti parkban, hogy közösen imádkozzanak a békéért. A csavargók idén Új-Mexikót borították szivárványba. (Első díj a kanadai Kitra Cahanának a művészetek és szórakoztatás sorozaton belül.)

kitra-cahana

Az olasz Tommaso Ausili harmadik helyezett lett kortárs témában – az umbriai vágóhíd kulisszatitkairól készült szériája egyenesen elevenünkbe hasít. Szinte bibliai a kép: élő bárányok felfüggesztett, megnyúzott társaikat szemlélik. A párhuzam adja magát, a képre meredve nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy „a birkák mi vagyunk…”

 tommaso_ausili_slaughterhouse02

Annak az afgán nőnek az arcát sem fogom elfelejteni, akit Kabulban sikerült kimenekíteni egy öngyilkos merénylet helyszínéről. Adam Ferguson, a The New Times munkatársa méltán nyert vele egyedi hírkép kategóriában.

 NYT2009121503464632C

A Gázai övezetben készült képen nincs szereplő; a szoba mennyezetén hatalmas lyuk tátong, lakói rég elmenekültek. Mohammed, a családapa gyermekei ruháiért tért vissza – az épületet pont ekkor érte gránáttámadás, és a férfi életét veszítette. (Kent Klich: egyedi első díj – általános hírek.)

 2009009

Sajnos Afrika is jó témát szolgáltat idegborzoló fotókhoz: fekete-fehér sokk-sorozat a kontinens legkisebb, a világ egyik legszegényebb országáról, Bissau-Guineáról, amely akkor vált a kokainkereskedelem paradicsomává, amikor a dél-amerikai drogdílereknek új csempészútvonalakra lett szükségük Európába. A helybéliek előtte még hallomásból sem ismerték a cracket, azóta azonban sokan függővé váltak, a nők prostituálódtak, a kormány is nyakig sáros. Az egyik vérrel spriccelt fotó Vieira elnök kivégzése után készült – miután lelőtték, széles pengéjű késekkel feldarabolták. (A vakmerő olasz fotóriporter, Marco Vernaschi első díjat kapott érte általános hírek kategóriában.)

marco-vernaschi-italy-for-pulitzer-center-guinea-bissau vernaschiwin

Ezután már meg sem kottyan a zimbabwei nomád „elefántejtés”. Az éhezők megölik a hatalmás állatot, amelyet aztán puszta kézzel és kezdetleges eszközökkel két nap alatt lecsupaszítanak. Egy idő után a csontváz is eltűnik.

untitled # VII, from the series elephant story, chitsa 'campfire untitled # IX, from the series elephant story, chitsa 'campfire'

Sorozat egy férfi halálra kövezéséről Szomáliában, bűne házastársi hűtlenség. A szertartás szerint élve elássák, csak a feje látszik ki a földből. Ilyen képet a kiállítás másik részében is láttam, ott egy halott kislány arca „nő ki” a talajból, de a magyarázó szöveget már nem bírom elolvasni…

2009013CD

Korunk problémái, sorozat – 1. díj. A háború személyes
Fotó: Eugene Richards, USA, Getty Images a The Sunday Times Magazine és a Paris Match számára.

world-press-photo-201008

Kiemelt sport, sorozat – 1. díj. Lance Armstrong visszatért
Fotó: Elizabeth Kreutz, USA

world-press-photo-201006

A tárlat idén is duplán sokkol: először a kép láttán, majd miután elolvastad a magyarázó szöveget. Pietro Masturzo olasz szabadúszó Teheráni háztetők című képe is kontextusba helyezve nyer igazán értelmet – a riporter ezért a munkájáért az 53. World Press kiállítás nagydíját vihette haza. A fotó egy sorozat része az éjszakánként háztetőkön skandáló asszonyokról, ölelkező testvérpárokról, arcukat takaró irániakról. 2009 júniusában az iráni elnökválasztást követően zavargásokra került sor, a vesztes jelölt, Mir Hoszein Múszavi hívei a választási csalások ellen tiltakozva az utcára vonultak, az éj leple alatt pedig „Allahu akbar!” = „Halál a diktátorra!” jelszavakat kiabáltak a sötétbe.

pietro-masturzo-iran_1

Megjelenés: www.kepesifi.com, 2010. október

The following two tabs change content below.
Csillik Blanka

Csillik Blanka

„Mikor a gyermek gyermek volt”, az utcabélieknek gyerekolimpiát szervezett, Kölyök-lapot szerkesztett osztálytársainak, verset fabrikált és Doorst hallgatott. Később Szegeden angolt tanult „középiskolás fokon”, egyetemi szinten Újvidéken, szerkesztő-újságíróvá Budapesten lett, ahol „a körúton járkál a november”, de eltéphetetlen szálak kötik a tájhoz, „a régi szerelmek lábnyomához”, hol tudja, „merre mennek, kik mennek az uton”. „Mikor a gyermek gyermek volt, magával ragadta a játék, most belefeledkezni csak a munkába tud.”