A biohatalom hálójában

Az Esős vasárnap (Keleti Márton, 1962) című film egy lehetséges olvasata

„A nemiség teszi lehetővé, hogy elkerüljünk mindet, ami a hatalom hatalmát alkotja, hogy kizárólag törvényként és tilalomként gondoljuk el ezt a hatalmat. Tehát a nemiség testünkbe épített hatalmi fórumként működik. A titok, amit keresünk benne, a hatalmi mechanizmusok titka.”
/Michel Foucault/

esős vas 1A hatvanas évek Budapestje. Szovjet autók, lángos, szóda, napsütés. A vásznon perceken át követhetjük Tordai Teri hosszú, meztelen lábszárait, ahogy végigsétál egy szabadtéri medence peremén. Ez már magában felér egy provokációval.
Keleti Márton Esős vasárnap című filmje első pillantásra könnyű falatnak tűnik. Olyan klasszikus, amit századszorra is lead a Filmmúzeum, és századszorra is beülnek elé a nosztalgiázni vágyók. Veszélytelen. Szerelemre vágyó diáklányok története, akik azt sem tudják, mi után áhítoznak. Aztán megjelenik egy új tanár, akibe természetesen az egész osztály belezúg. Nem kell túlgondolni, gondolánk, de ha a megfelelő pontokon kaparjuk le a felszíni mázat, akkor egy sokkal keményebb, keserű magra bukkanhatunk.
Egy leányiskolában járunk a 60-as évek elején. A filmben központi szerepbe kerülő négyesben, a lányok eltérő jellemének ellenére is teljes az összhang. Ők az osztály magja. A teljes közösséget reprezentálják. A négyből is egyértelműen kiemelkedik a film két központi karaktere, a gyönyörű és szexuális tapasztalatokkal bíró Bakonyi Olga (Tordai Teri) és a szende, gyermekien tiszta Balázs Ági (Polónyi Gyöngyi), akit nem érdekelnek a férfiak. Feltűnő, hogy a bemutatott világból hiányoznak az egykorú fiúk. A megjelenített tanárok jóval idősebbek, mint diákjaik. Ebbe a felskiccelt miliőbe érkezik meg a fiatal és jóképű helyettesítő tanár, Kaszás Pál (Mécs Károly). A lányok 15-16 év körüliek, Kaszás 21 éves, vidéki. Ha a budapesti iskolát, és magát a várost a zárt, működő rendszer allegóriájaként feltételezzük, akkor Kaszás kívülálló. Első látásra nem része a belső térben uralkodó mechanizmusoknak, ezért szerethető.
Kapunk még egy – a későbbi események szempontjából rendkívül fontos – mellékszálat is. A négy lányból álló iskolai zenekar a

keleti_marton ehelsinkiben megrendezendő VIT-re (Világifjúsági Találkozó) készül. Valami olyasmi volt ez a Kádár-érában, mint ma az Eurovíziós dalverseny. A filmben a VIT – ideológiai állásfoglalása és egyértelmű propagandisztikus mivolta ellenére – a menekülés allegóriája. Kiszabadulás az elnyomás teréből. Az egyetlen lehetőség, hogy az individuum kikerüljön a rendszer irányítása alól.

A lányok kezdettől fogva bomlanak a fiatal tanerő után, aki már első találkozásuk alkalmával Balázs Ágira vet szemet. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egy középiskolai tanár-diák viszonyról beszélünk, ahol az első lépést a katedra tábla felőli oldalán álló fél lépi meg: felajánlja, hogy hazaviszi Ágit a motorján, mely ajánlatot a lány csuklóból visszautasít. Ha elfogadjuk, hogy a filmet a fiatal-idős ellentét szervezi, és az egyik póluson ott vannak a még ártatlan diáklányok, a másikon pedig a hatalom szolgálatában álló felnőttek, akkor látni fogjuk, hogy Kaszás Pali ugyan már átlépte azt a határt, amihez a film főszereplőnői érkeztek, de mégis sokkal közelebb áll hozzájuk, mint a játékidő maradékában megjelenített férfiak. Több motívum is utal majd erre a közelségre a későbbiekben megjelenő férfi-nő viszonyokban és szexualitásban, melyek mentén olvashatóvá válik a hátterében mindvégig munkáló hatalom működése. Hiszen „a szexualitás mechanizmusát csakis a kortárs hatalmi technikákból lehet elgondolni.” – állítja Michel Foucault is A szexualitás története című kötetében.

esosMár utaltam rá, hogy a kiéhezett, rámenős palik világában Kaszás Pali az egyetlen elfogadható alternatíva, hiszen a fiatalok közül valónak tűnik, akit még nem szennyezett be a hatalom gépezetének olaja. Ági ezért egy ponton mégis beadja a derekát tanára udvarlásának. Az intő jelek már az első randevún megmutatkoznak, de elválásuk után a szerelmesek alakjában ismét két gyereket látunk. Pali örömében végigszökdécsel az utca betonjára rajzolt ugróiskolán, ezzel mutatva, hogy nem veszett még ki belőle teljesen a csintalan kisfiú. Ági ezalatt a tükör előtt állva grimaszol. Aztán történik valami: Játéka végeztével a kislány felfogja a haját, képi értelemben nővé válik. Élete a Kaszással való találkozás következtében megváltozott, visszafordíthatatlanul elindult a felnőtté válás útján.
Bakonyi Olga karaktere Balázs Ágival ellentétben azt állítja, hogy már régóta rendelkezik szexuális tapasztalatokkal. Idősebb férfiak körében jelenik meg szórakozóhelyeken, és alkalmi modellkedést is vállal. Teljes joggal feltételezhetjük, hogy a sztereotip nőcsábászként ábrázolt fényképész szeretője. A fotózás aktusa ebben az értelemben a megszerzés, megkapás aktusává válik.
Az Esős vasárnap egyik hangsúlyos pontján két párhuzamosan szerkesztett jelenetet követhetünk végig. Az egyik helyszíne egy előkelő étterem, ahol Bakonyi Olgát láthatjuk kiéhezett (természetesen középkorú, öltönyös-nyakkendős) férfiak társaságában. A másik helyszín Kaszás autószerelő haverjainak bulija egy műhelyben, ahol a tanár Ági társaságában jelenik meg. Ez a fiatalok tere. Innentől kezdve úgy tűnhet, egyértelmű, hogy ki melyik világ felé orientálódik. Az egyik nővé érő tinédzserlány felnőtté válása közben is gyermekkorába kapaszkodik, a másik pedig beleveti magát a rendszer közepébe. A következmények mindkettejük esetében tragikusak lesznek.
Az eddig is világos volt, hogy Palinak voltak már női Ági előtt is, de egy közös piknik alkalmával bevallja, hogy nem érzett semmit irántuk. Ági hiába kérdezi tőle, hogy mi az, hogy szeretni. A férfi nem tudja a választ. Kaszás lakásán kötnek ki, ahol a férfi szeretné megkapni a szűz Ágit. Nem erőszakról van szó. A lány viszonozza a csókokat, de amikor a férfi az ágyra dönti, és véletlenül leszakítja felsője gombjait, a lány ellenkezni kezd. Még nem áll készen. Tűt kér és cérnát, hogy helyreállíthassa a szakadás előtti állapotot, visszameneküljön az ártatlanságba.
Kaszás már túlságosan is a rendszer része ahhoz, hogy értelmezni tudja a lány magatartását. Itt végső bizonyosságot nyer, hogy őt is azok a hatalmi mechanizmusok mozgatják, mint a többi férfit, akikből Ági nem kért. Foucault ezt írja: „A nemiség válik a szubjektum identitásának meghatározójává, azzá a móddá, ahogy önmagáról az igazságot felismeri, és amely révén létrejön, mint férfi, nő, állampolgár, apa, feleség, stb.” Kaszás identitása már korábban megképződött. Szexualitása által a rendszer polgára lett, még ha a film elején nem is tűnt annak.

Michel Foucault

Michel Foucault

Foucault a szexualitást a hatalmi viszonyok kereszteződési és átviteli pontjaként látja. Ez esetünkben annyit tesz, hogy Balázs Ági csak az ártatlanság elvesztésével válhatna a rendszer részévé, gyermekként annak még nincs hatalma felette.
Mivel Kaszás Pali nem kaphatta meg Ágit, helyette a felkínálkozó Olgával fekszik le, aki már jó úton jár, hogy kiismerje magát a hatalom mechanizmusai között. Közvetlenül az ágyjelenet után (melyet csak sejtünk, de nem látunk) a lány megkérdezi a férfit, hogy az szereti-e. Ezzel végzetes eseménysort indít el. A szerelem fogalma a „biohatalom”, azaz a nemi ösztön által meghatározott rendszer számára ismeretlen.
A lány másnap felkeresi Kaszást a munkahelyén, hogy újabb randevút kérjen tőle. A megbeszélt időpontban a férfi nem jelenik meg Olga lakásán. Mivel a lány egész nap őt várja, nem megy el az ugyanarra a napra kitűzött VIT-selejtezőre. A zenekar többi tagja hiába várja. Kizárják őket, nem utazhatnak Helsinkibe, nem léphetnek ki rendszer hatásköréből. Távolról sem

Keleti Márton (balról) utasítja a színészeket a Hattyúdal című film forgatásán

Keleti Márton (balról) utasítja a színészeket a Hattyúdal című film forgatásán

véletlen, hogy ennek a belül maradásnak az oka új tanáruk, aki a műszaki ismeretek mellett hatalmi leckéket is ad nekik.
Amikor másnap számon kérik Olgától a hiányzást, a következő mondat hagyja el a száját: „Én elmegyek innen, nem akarok itt maradni.” Számára azonban nincs menekvés. A következő jelenetben Olga és Ági egyszerre lép ki az iskola kapuján. Kint Kaszás várja őket. A két lány nem veszi észre, és egymással ellenkező irányba indulnak el. A kamera párhuzamosan követi mindkettejüket. Olga elsétál egy alig észrevehető ötágú csillag előtt, amit valaki a falba vésett. Ez a motívum végleg kijelöli az útját. Ekkor látjuk utoljára.
Pali végül Ági után megy. Elmondja neki, hogy mi történt közte és Olga között. Állítja, hogy megbánta a dolgokat, és találkát kér lánytól. A zárójelenetben Balázs Ági családjának lakásán vagyunk. Ági egyedül van. Kint zuhog az eső. Az utcán várakozó Kaszás hiába csenget fel a lakásba. Újra és újra halljuk a csengő zajongását. A lány egy tálból cseresznyefürtöket emel fel, és a fülébe akasztja őket. Olyan akár egy kisgyermek elrejtőzve a felnőttek világának szabályai elől. De mi már tudjuk, hogy nincs menekvés. A csengetés nem marad abba.

The following two tabs change content below.
Oláh Tamás

Oláh Tamás

1990-ben születtem Zentán. A Zentai Gimnáziumban érettségiztem. Az újvidéki Magyar Tanszéken diplomáztam. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Színháztudomány Tanszékén mesterhallgatok. Magyarkanizsán élek. Színházi előadásokat rendezek. Nem vagyok újságíró, nem is akarok az lenni. Írni szeretnék csak, és írás előtt megélni. Nem ismerem a szabályokat, és nem is igazán érdekelnek. Az esszé az asztalom, a kultúra, színház, film, irodalom.
Oláh Tamás

Legutóbbi írásai: Oláh Tamás (összes)

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!