A világ internetezőinek harca jogaik megtartásáért

Bűnösnek nyilvánítva

“Jo-ho, vár a kaland!

Hátra sohase nézz!

Fel, fel, tolvaj csapat,

Itt a lét a tét!

Szólhatna A Karib-tenger kalózai című film dala ma sok millió internetező ajkáról, s „Edward király, angol király” mai utódainak, a médiabirodalmak óriás királyainak az éjszakái akkor álmatlanok lennének.

Ami egykoron az angol nemzeti hős tengerész, Francis Drake volt II. Fülöp spanyol király számára (egy kalóz, akinek a fejére 20 000 dukát vérdíjat tűzött ki), az ma az egyszeri internetező Rupert Murdoch és a többi médiamogul számára. Csak akkor ládában tárolták az aranyat, manapság pedig az interneten, feltöltve. S az, hogy kinél van a láda kulcsa, nagyon nem mindegy.

dani3

A történet nem új. Csak egyre inkább próbálják bezárni a kört, hogy teljes legyen az ellenőrzés az internet végtelennek teremtett tengere felett.

A három fő rettegett kifejezés a SOPA, a PIPA és az ACTA. Becsületesebb nevükön: Stop Online Piracy Act, Protect IP Act és Anti-Counterfeiting Agreement. Hárman vannak, mint a régi idők királyai, de nem jót hoznak nekünk, mert virtuális kezünkre leginkább csak bilincset pakolnának, ezzel pedig az emberiség által nagyon kedvelt „szabadság” is a végóráit járná – internet ide vagy oda, nem mintha túlzottan járna ez manapság a Homo sapiensnek.

Egy kis gondolkodnivaló azért marad nekünk, amit talán semmiféle cenzúra nem tud kiirtani a fejekből. Nem is kicsi, hiszen mindenki, aki jogvédett tartalmat töltött le vagy fel, már kalóznak nevezhető. Jack Sparrow-nak a fent említett filmben népszerűvé vált figurája óta ez egy igen impozáns megnevezés, sokan előszeretettel aggatják magukra, de a SOPA és társai árnyékában egyre inkább aggasztóvá válik. Hiszen – ha tetszik, ha nem – az adatkor gyermekei vagyunk, és mint ilyenek folyamatosan kalózkodunk. Mert ennek számít, ha torrentről letöltjük az áhított filmet, amit anyagi gondok miatt nem tudunk megnézni a moziban, vagy ha MSN-en átküldjük a havernak a kedvenc számunkat, ha feltesszük vagy megnézzük a YouTube oldalán a jogvédett videót, vagy közzétesszük Facebookon a licenc alatt álló képet, és még lehetne sorolni… egy a vége: kalózok vagyunk.

Mindezek helyett vedd meg a könyvet, a filmet, a játékot, akkor is, ha a fizetésed 10 százalékába kerül – ha nem teszed, akkor ne olvass, és ne nézz semmit, hacsak a kölcsönző vagy a könyvtár nem tud segíteni rajtad. Ha pedig bűnös vagy, akkor bizony több mint félmillió amerikai dollárt is fizettethetnek veled ahogy azt Joel Tenenbaum bostoni egyetemistával akarják tenni harminc mp3 formátumú zeneszám illegális letöltéséért és megosztásáért.

Röviden és velősen erről szól a három törvényjavaslat, bőven megtámogatva hollywoodi széllel, hogy célba érjenek.

Ki akarta hagyni a kiadókat

Ám vannak, akik nem nyugszanak bele ilyen egyszerűen. Az internet hetek óta hangos – vagy éppen néma –, s kántálják a SOPA- és a PIPA-ellenes aktivisták az igazságokat, így elérték azt, hogy közel egymilliárd emberhez jusson el a hír és csatlakozzon a megmozdulásokhoz.

Január 18-án a Blackout Day névre keresztelt napon a Wikipédia elsötétítette az oldalát, tiltakozva a tervezetek ellen, amihez csatlakozott több ezer honlap, közöttük a Paypal, az AOL, a Mozilla, az eBay és olyan titánok is, mint a Google, a Yahoo, a Facebook, a Twitter, a Tumblr, a Vimeo vagy a YouTube.

dani4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az akció számokban mérve is sikeresnek bizonyult: A Wikipédia SOPA-ellenes üzenetét százhatvanmillió ember látta, s ugyan elmarad mögötte a Blogger.com üzenete, amit csupán harmincötmillió felhasználóhoz sikerült eljuttatni, a SOPA-ellenes petíciót hétmillióan írták alá, s lehet folytatni a sort a Twitter négymillió tweetjével, amiben a felhasználók ezzel foglalkoznak, vagy Mark Zuckerberg Facebookon közzétett üzenetével, amit csak félmillió ember kedvelt, és százezren osztottak meg. Az eredmény pedig az lett mostanára, hogy a PIPA megbukott, a SOPA mögül sok képviselő kihátrált, Barack Obama amerikai elnököt pedig fenyegeti Hollywood, hogy nem támogatja a választási kampányt.

Ám a vereséget senki nem szereti, így az FBI gyorsan lecsapott a Megaupload fájlmegosztó oldalra és az alapítójára, Kim Dotcomra, akire legalább 50-60 évet akarnak rásózni, mert a honlapon illegális tartalom is volt – amit a bejelentések után azonnal leszedtek a Megaupload adminisztrátorai, így a lehetőség adott volt mindenkinek, hogy eltüntesse a számára nem tetsző tartalmat. De újabban azt rebesgetik, hogy a gond ott volt, hogy Dotcom még múlt év decembere körül Megabox néven indított egy projektet az Amazon.com oldallal karöltve, ahol olcsón és jogtisztán lehetett volna zenét letölteni, és a bevétel 90 százalékát az előadóknak adták volna vissza, kihagyva a kiadókat mindebből. Így ismerve a történetet nem is kérdés, hogy honnan jött a kezdeményezés Kim ügyét illetően.

Az FBI rányomta a pecsétet a Megaupload.com oldalra, majd az Anonymous „lelőtte” az FBI.gov oldalt, ami ellen több tízezer internetező indított támadást a gépéről a LOIC névre keresztelt program segítségével, és később a CIA oldalán is tettek egy rövid látogatást. A szervezet viszont nem állt le itt. Több médium és kiadó honlapját is elérhetetlenné tették, majd folyamatosan támadják a különböző jogvédő szervezetek oldalait, hol az egyiket, hol a másikat vágva el az internettől. Közben pedig nyilvánosságra hozzák az ellenük szóló telefonbeszélgetést, még egy pofont adva az FBI-nak, és több videóban próbálják közérthetően elmagyarázni az embereknek, hogy mivel is állnak szemben.

Európa is bekeményít

Eközben, ahogyan a világ az amerikai internetes gerillaháborúra figyelt, Európában szinte teljesen észrevétlenül felbukkant az ACTA. Sorra írták alá az európai vezetők a szerződést egy titkos találkozó alatt. Valahogy mégis napvilágra került a dolog, a gerilla-hadviselés virtuális formája immár az öreg kontinens országait is elérte, és tiltakozók egyre nagyobb tömegeit mozgatja meg, főképpen azért, mert az összeesküvés-elméleteknek kiváló táptalajt nyújt a tervezet. Érdekes, hogy a törvény betartását felügyelő bizottság kormányok és nemzetközi szervezetek felett álló lenne, így gyakorlatilag számonkérhetetlen. Maga a törvény pedig szabadságvesztést is kiszab mint büntetést, avagy a kár megfizetését és a kalózmásolatokból származó „vagyon” elkobzását is. Utóbbit pedig igen nehéz megállapítani, így abnormális méreteket is ölthet, akárcsak a bostoni egyetemista esetében.

Ahogyan a SOPA ellen, úgy az ACTA ellen is petíciót indítottak, s bőven kétmillió ember írta már alá. Talán megéri? Úgy tűnik, igen, hiszen ki szeretne a törvény előtt felelni, csak mert van a gépén két DVD True Blood a BitTorrentről.

A petíció és a tüntetések nem bizonyulnak elégnek, így a törvénytervezet ádáz ellenségei az Anonymousszal karöltve meghirdették a Fekete márciust – Black March 2012 –, aminek keretein belül egy hónapon keresztül tervezik bojkottálni a SOPA és az ACTA támogatóit. A maszkos hackerek bizonyára online támadásokkal fogják bénítani a cégóriások oldalait, az egyszerű internetező pedig nem vásárol tőlük semmit sem, és nem néz semmit, ami köthető ezekhez az óriásokhoz. Az eredmény egyelőre bizonytalan, ámbár egyre több ország próbál kihátrálni az ACTA mögül, hiába írták alá előzőleg.

dani1

Olvastam valahol, hogy Kínában elhanyagolható az illegálisan forgalmazott médiaanyagok kereskedelme, mert az állam minimális áron tartja a jogtiszta tartalmakat a kereskedelemben, így megéri az embereknek megvenni. Ám Nyugaton kit érdekel a kínai példa? Senkit. Így az Anonymous és sokan mások tovább folytatják a harcot a cégóriások ellen, amelyek már országok, nemzetek felett állnak, s a reménytelennek tűnő harcban egyre többen húzzák magukra Guy Fawkes maszkját, vagy emelik magasba a kalózcímeres lobogót.

„Jo-ho, indulj!

Hátra sohase nézz!”

Megjelenés: www.kepesifi.com, 2012.02.17.

Gombos Dániel

The following two tabs change content below.
Press Szó

Press Szó

Ez a cikk szerkesztőségi munka eredménye, átvétel vagy alkalmi szerzőnk írta, ezért nincs a szerzőjének profilja a honlapunkon.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!