Fejünk felett repkedő táncosokkal sokkol az idei CAFe

Megkezdődött az ősz legizgalmasabb összművészeti fesztiválja

Szívesen hallgatsz könnyűzenét, dzsesszt vagy világzenét? Otthonosan mozogsz a komolyzene világában? Buliznál Lajkó Félixszel, Lola Marsh-sal vagy az Anima Sound Systemmel? Megnéznél egy előadást, ami ember és mesterséges intelligencia alkotó kapcsolatát vizsgálja? Belepillantanál az életébe néhány apácának, akik önmagukról és egymás közti játszmáikról mesélnek kendőzetlenül? Találkoznál Krasznahorkai Lászlóval, Karafiáth Orsolyával, Cserna-Szabó Andrással vagy Al Ghaoui Hesnával? Részt vennél egy tánctörténeti utazáson a klasszikus balettől a kortárs táncig? Izgatottan meglesnéd, ahogy a Kálvin tér irodaházainak üvegfalain vertikális táncot jár egy őrülten jó csapat? Mit szólnál Izrael megszületéséhez Capa szemén keresztül? 

Cafe fesztiválHa a fentiek közül legalább egyre igennel válaszoltál, akkor tetszeni fog a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál izgalmas és formabontó kínálata. A fesztivált október 6-a és 22-e között immár 26. alkalommal rendezik meg. A programok mellett a helyszínek is sokszínűek: a Müpa, a Nemzeti Színház, a Trafó, az A38 Hajó, a Bálna, az Akvárium Klub és még sok más, esetenként szabadtéri helyszín. A figyelem középpontjában az idén Izrael kultúrája és művészete áll. A koncerteken, a színházi előadásokon és a kortárs táncon kívül kiállítások, performance-ok, workshopok, várostörténeti séták és beszélgetések színesítik a palettát. A 17 napig tartó fesztivál több mint 100 programmal kényeztet minket, következzen néhány izgalmasnak ígérkező.

AI Am Here – Trafó, október 10., 20.00

Inspiráló lenne az egyenrangú kapcsolat ember és gép között? Mire taníthatják egymást? Képes lenne a kreatív improvizációra egy szoftver? Ezekre a kérdésekre egy kísérleti táncelőadásban kereshetjük a választ, az emberi és a digitális tudat összekapcsolódásával. A nemzetközi együttműködés eredményeként megszületett alkotás egy koreográfus, egy fejlesztő és technológusok (AI_am) munkájának egyedülálló hibridje. Az alkotók a negatív utópisztikus narratívák helyett olyan jövőt állítanak a fókuszba, amelyben ember és gép egymást ösztönözve működik. Ha kíváncsi vagy, hogyan hat a technológiai fejlődés a kortárs táncra, irány a Trafó!

17_10_10_AI_am

Jónás Vera Experiment és Lola Marsh koncertje  A38 Hajó, október 19., 20.00

Az izraeli énekesnő, Yael Shoshana Cohen érkezik a kultikus klubba, Lola Marsh nevű csapatával. Dalaikat hallgatni olyan, mint amikor egy kellemes nyári estén lefekszünk a fűbe, és nagyon könnyűnek érezzük magunkat. A popot indie-folkkal vegyítő együttes júniusban adta ki debütáló albumát (Remember Roses), és máris nagy léptekkel száguld a nemzetközi siker felé. Wishing Girl című daluk a Youtube-on már egymillió megtekintés felett jár. Aki a nemzetközi befutás előtt még szeretné jó áron elcsípni az együttest, október 19-én megteheti! Annál is inkább, mivel a csapat előtt a Jónás Vera Experiment lép fel. Két remek torkú énekesnő, hogy könnyedén búcsúzz a nyártól!

BANDALOOP – Kálvin tér, október 20., 17.00 és október 21., 17.00

Találkoztál már ezzel az elképesztő formációval? Mit szólnál hozzá, ha a táncos nem veled szemben lenne, hanem fölötted? A BANDALOOP elhozza számunkra a tánc egy új perspektíváját, ráadásul mindezt a szabad ég alatt teszi. A társulat tagjai olyan őrült táncosok, akik a kötélen repkedve élvezik a levegőben történő mozgásművészet szabadságát, miközben mi lentről félénken pislogunk feléjük, vagy éppen szájtátva bámulunk rájuk. Az egyik legígéretesebb előadás, amit a szervezők ingyenesen biztosítanak az érdeklődőknek. A nehéz gyakorlatok ellenére elképesztően kidolgozott, légies mozdulatokkal kápráztatják el közönségüket. Nincs más hátra, október 20-án vagy 21-én tekints felfelé a Kálvin téren!

Al Ghaoui Hesnával Félj bátran című könyvéről beszélget Lévai Balázs – Tesla, október 19., 20.30

Az irodalom szerelmeseit már hat éve csábítja a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár. Ezúttal két olyan szerzőre hívnám fel a figyelmet, akik közül az egyik gyökeresen alakítja át gondolatainkat a félelemről, a másik pedig jóllakatva nevettet meg minket. Évekkel ezelőtt döbbenten bámultam a képernyőn egy apró, törékeny, kislányosnak ható lényt, aki a háborús övezetekből elképesztő erővel és higgadtsággal tudósított. Később érdeklődve figyeltem Bábel – Hesnával a világ című műsorát, amiben lenyűgöző történeteket mutatott be. Tavasszal otthagyta a közmédiát, és idejét a készülő könyvének szentelte. Régóta foglalkoztatta a félelem természete, hiszen megtapasztalta fizikai és pszichés hatásait. Hesna esetében biztosak lehetünk abban, hogy könyve érdekesen, új perspektívából tálalja az egyik legerősebb érzelmünket, miközben rávilágít, hogyan alakíthatjuk át azt hajtóerővé.

Cserna-Szabó Andrással 77 magyar pacal című könyvéről Pándi Balázs beszélget, főzés közben – Tesla, október 21., 14.00

Szombat kora délutáni program, rotyog az udvarban a pacal, miközben a gasztroirodalom fenegyereke egyenként bedobja a résztvevőket a bográcsba, megfuttatja egy kis hagymán és zsíron, megforgatja a krumpli és a marhagyomor mellett, majd miután kellően csípőssé fűszerezte, feltálalja őket a következő találkozóra érkezőknek. Vigyázat, csak erős idegzetűeknek ajánlott, mivel ahogyan az író fogalmazott egy interjúban, a pacal olyan, mint egy regényhős: vagy gyűlölik, vagy imádják!

Hesna

Denis Diderot: Az apáca – Trafó, október 18., 20.00 

Ismét a Trafóban egy klasszikus, amit a színészek zsigeri, színpadi létezése formál át. A Dollár Papa Gyermekei előadásában közvetített darab az emberi kapcsolatok függvényében értelmezi újra a szöveget. Amikor gimnazistaként elkezdtem olvasni Diderot egyik legfőbb művét, még nem sejtettem, mennyire be fog rántani a 16 évesen zárdába kényszerített lány története. Az előadásban hat nővel ismerkedhetünk meg, betekinthetünk egymáshoz fűződő kapcsolataikba és manipulációikba. Megismerhetjük a főszereplő Istenhez fűződő viszonyát, szerelmeit és élete jelentős találkozásait. Az apáca története erős kérdéseket feszeget, akár tágabban értelmezve is. Megtalálhatjuk-e a kiutat, ha úgy érezzük, életünk csapdába került? Kifordíthat-e önmagunkból egy-egy csapás, vagy megleljük magunkban az erőt ahhoz, hogy hitelesek maradjunk? Lehetünk-e szabadok, ha fizikailag esélyünk sincs rá? Velős téma új köntösben.

Az apáca

Izrael Balett: White Swan – Nemzeti Színház, október 13., 20.00 és október 14., 20.00

Végezetül ismét két táncelőadás, ezúttal a balett szerelmeseinek. Az Izrael Balett művészei jelentősen átalakítva hozzák el nekünk a műfaj egyik leghíresebb klasszikusát. Kezdetben Csajkovszkij Hattyúk tavának második felvonását láthatjuk, mely folytatódik a görög származású koreográfus, Andonis Foniadakis darabjával, aki a történet sötétebb oldalára fókuszál. Dualitás és ellentétek. Kinek ne jutna eszébe a Natalie Portman címszereplésével készült Fekete hattyú (Black Swan) című film? Az izraeli balett hasonlóan izgalmas ambivalenciát kínál nekünk, miközben láthatjuk, ahogyan a klasszikus tánc kortárssá alakul.

A Magyar Nemzeti Balett LOL című darabjának bemutatója – Müpa (Fesztivál Színház), október 20-a és 22-e között több időpontban

A Magyar Nemzeti Balett igazi csemegével érkezik, és LOL című előadásukkal a klasszikusat modern művészetre cserélik. Az éles váltásban iránytűjük a holland koreográfus, Hans van Manen, aki a klasszikusat a modern tánccal és egyéb mozgástechnikákkal ötvözi. A zeneválasztás sokat sejtető, változatos darabot kínál. Három történet tárul elénk, melyben elsőként Astor Piazzolla szenvedélyes tangója ígér egy lendületes, érzéki látványt. Ezek után Erik Satie csodálatos zongoravariációja melankolikus hangulatba ringat minket, de hogy a szomorúságot elmossa a nevetés, a LOL záródarabja egy szellemes paródia lesz. Az érzelmi és vizuális élményreceptet érdemes kiváltani az öt alkalom egyikén!

Magyar Nemzeti Balett LOL

Fotók forrása: CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál
The following two tabs change content below.
Csernák Zsuzsa

Csernák Zsuzsa

„ Hol voltam, hol nem voltam. Hogy higgyem is, ne csak lássam. Hogy tegyem is, ne csak várjam. Aztán meg ágról szakadtam. Tetejetlen fa ágáról. Hetedik ég magasából. Hogy akár esik, akár fúj. Hogy akár tetszik, akár nem. Hogy miért ne, ha netán mégis igen. Világló falevél országában születtem, de aztán csillagporos köpönyeget lobogtattam. Felhővé gomolyogtam, de a tetejébe még forgószéllé is kerekedtem. Holott forgószél képében is csak magamat kergettem… Azóta csak forgok az áramlásban, mert nem lel szilárd helyet a lábam. Azóta csak örvénylő tenger ragad magával, mert sodródom, nincs megállásom, s állni sincs ám már hol megállnom.” Toót-Holló Tamás: Üsse Kő
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!