Csizmadia Anna a Dombosról lép a nagybetűs életbe

A népdalénekesnő is alig várja a kishegyesi fesztivál fellépőit

Megérdemelt pihenését tölti szülőfalujában Csizmadia Anna – friss diplomával a kezében, melyet a napokban vett át a Liszt Ferenc Zenekadémián. A fiatal tehetség onnan utazik Kishegyesre, hiszen neve harmadik éve szerepel a Dombos Fest fellépőinek sorában. Ezúttal a Muzsikás együttessel énekel majd.

Hétévesen már színpadon állt. Gyermekfejjel megnyerte a neves újvidéki Szólj, síp, szólj! zenei vetélkedőt. Csizmadia Anna családja is népzenével és -tánccal foglalkozott otthon, a vajdasági Kupuszinán, a hagyományőrzéséről méltán híres településen, ahol a fiatal lánynak minden esélye megvolt arra, hogy beleszeressen a népdalokba. Az általános iskola végére eldöntötte: ez az ő útja. A Szabadkai Zeneiskolában tanult tovább, majd 5 évvel ezelőtt felvételt nyert Budapestre, a Liszt Ferenc Zeneakadémia népi ének szakára.  2012-ben első helyezést ért el a Fölszállott a páva verseny szólóének és hangszer kategóriájában.

anna_4

Boldogság – Csizmadia Anna a Fölszállott a páva döntőjében

Anna június közepén vette át a diplomáját. Hosszabb pihenőre azonban csak később lesz lehetősége, hiszen egyike a kishegyesi Dombos Fesztivál állandó fellépőinek – három esztendeje minden alkalommal ott áll a színpadon. Annát a kupuszinai családi ház nyugalmában értük el telefonon.

Hogy érzed most magad otthon, milyen friss diplomásnak lenni?

– Nagyon jó a kedvem! A múlt héten fejeztem be az egyetemet, véget ért a mesterképzésem. Elkezdődött a nyár, igaz, még nem volt túl sok időm lazítani. Az elmúlt fél évem sűrűre sikerült, szakdolgozatot írtam, portfóliót készítettem, oktattam a tanulás mellett. Szerencsére sikeresen végeztem. Remek érzés volt a Zeneakadémia dísztermében átvenni a diplomámat! Itthon, Kupuszinán még három napig tartózkodom, majd indulok Kishegyesre a Dombos Festre, hiszen már a nyitógálán is részt veszek, és maradok is egy ideig, mert magam is szeretnék több koncertet meghallgatni.

Mit gondolsz, hogyan sikerült Kupuszinának megőriznie a hagyományait? Talán azért, mert szláv környezet veszi körül?

– Igen, nagy szerepet játszik ebben, hogy egy kis magyar sziget vagyunk. Régen jóval többen éltek itt, volt 3000 lakosa is a falunak az 1900-as évek közepén. Mostanra azonban a 2000-et sem éri el, sőt, az utóbbi 5 évben tovább csökkent a számunk, rengetegen kimentek külföldre. Az itt maradottak azonban igyekeznek tevékenyen részt venni a település kulturális életében. A Gyöngyösbokréta és a Durindó fesztiválokon Kupuszina mindig képviselteti magát. Jelenleg is több népdalkörünk van, énekelnek, táncolnak fiatalok és idősek. Lehet, szerencsésnek is mondható a környező magyar falvak hiánya, mert így nem vettük át a népdalhagyományaikat – például a legközelebb levő Doroszlóét. Ám tény, hogy magyarnak megmaradni a szláv tenger közepén komoly, nem mindennapi feladat. Talán emiatt is őrizzük ennyire a hagyományokat.

anna_5

A fiatal tehetség a Pannon RTV Szubjekív című műsorának vendégeként

Mit jelent számodra ott magyarnak lenni?

– Kicsi korom óta aktívan őrzöm az őseink által ránk hagyott kincset: szinte az egész családom foglalkozik a hagyományokkal. Abba születtem bele, hogy magyar népdalokat énekelünk, népzenére táncolunk és tudtam, hogy én az anyanyelvemen fogok dalokat előadni, szavalni, egyetemen tanulni.

Korábban többször hangoztattad, hogy ha egy mód van rá, Vajdaságban szeretnél érvényesülni. Most is ezt érzed?

– Valóban így gondoltam régebben, de ahogy múlt az idő, bennem is zajlottak változások. A látásmódom, a felfogásom nagyon is otthonközpontú – imádom ezt a környezetet, szeretem az utcánkat, a házunkat, a közösségünket. Számomra elsősorban Kupuszina jelent sokat, nem költöznék el egy másik délvidéki településre. De tisztában vagyok azzal, hogy itt kevésbé tudnék érvényesülni. Mivel most kezdem a nagybetűs életet, a jövő kérdése immár komolyabban foglalkoztat. Egyelőre Magyarországon helyezkedek el, Szegeden leszek énektanár egy évig, azután pedig a Jóistenre bízom a sorsomat, és ő megmutatja az utam. Bárhová is megyek majd – a Kárpát-medencén belül, mert a nyugatban sosem gondolkodtam –, abban biztos vagyok, hogy a vajdasági magyarságot szeretném képviselni.

Hosszú távra nem tervezek, úgy gondolom, a mai világban ez nem is egyszerű. Az elmúlt években oktattam az egyetem mellett Budapesten és Szegeden is, így nagyon örülök a tanítási lehetőségnek. Engem mindig arra neveltek: most kell élni és alkotni, a mára, a holnapra koncentráljunk. Szegeden a piarista gimnázium alapfokú művészeti iskolájában fogok dolgozni. Szeretnék azonban előadóművészi pályámra is kellő időt szánni, hiszen az egyetem mellett kevésbé volt módom az alkotásra.

Hiányozni fog azért Budapest?

– Nem tagadom, kicsit elszomorodtam, amikor az utolsó nap bezártam a kollégiumi szobám ajtaját… Azt hiszem, a magyar fővárosban nagyon jó egyetemistának lenni. Rengeteg kulturális esemény van, bármikor bármi megnézhető, meghallgatható. De nem tudnék ott családot alapítani, gyermeket nevelni. Távol áll tőlem a nyüzsgés és a betonszag, 5 év alatt sem szoktam meg a várost. Bizonyos dolgok hiányozni fognak, de Budapest mindig megmarad nekem, többször megfordulok majd ott ezután is.

anna_6

Anna számos dolgot megszeretett Budapestben, de nem élne ott

Mit jelent számodra a Dombos Fest?

– Már gyermekként vágytam erre a rendezvényre! Győzögettem a szüleimet, hogy menjünk el, érezzük jól magunkat. Jó ideje jártam oda, amikor 3 éve az a megtiszteltetés ért, hogy engem is felkértek előadónak. Azóta állandó fellépő vagyok valamilyen formációban. Szerepeltem a Hungarian FolkEmbassy, Lajkó Félix és a Muzsikás együttes vendégeként. Idén ismét az utóbbival lépek fel, aminek nagyon örülök! Mindannyiukkal szívesen dolgoztam és élveztem a közös munkát, de Lajkó Félixszel koncerteztem a legtöbbször.

A Magony zenekarral, amellyel 2015 nyarán Anna-dalok címmel lemezem is megjelent, sajnos mostanában kevesebb fellépésünk van, a tagok számos elfoglaltsága miatt. Öröm ezekkel a tapasztalt, „veterán” zenészekkel énekelni. Bízom benne, hogy lesz az együttesnek jövője!

Készülsz külön a fesztiválra?

– Éppen a minap kérdezte tőlem a Muzsikásban és Lajkó Félix formációjában egyaránt szereplő Porteleki László, melyik dalokat adjuk elő. Rövid időnk lesz próbálni, mert a koncert előtt nem sokkal érkezünk a Dombosra és a zenekar utána megy is tovább… Azt mondanám, gyakorlatban kevésbé készülünk, mint fejben, lélekben. Szerintem nem is szabad túlgyakorolni a dalokat. Az elmúlt napokban mindenesetre összegyűjtöttem, melyek azok, amelyek a kishegyesi Szent Anna-templomban méltó módon képviselnék népdalkincsünket. Nagyon jó, minőségi eseménynek tartom a Dombos Festet. Olyan, kiemelkedő zenekarokat ismerhet itt meg a magyar közönség, melyeket Vajdaságban másutt nem. Örülök neki, hogy a fellépők többségét ismerem, sőt, énekeltem is velük. Remek érzés őket itthoni környezetben hallgatni!

anna_7

A népdalénekesnő hamarosan Szegeden kezd tanítani

Izgulós típus vagy?

– Szinte mindig van lámpalázam gyermekkorom óta! Akkor azt mondták a szüleim, hogy ez idővel elmúlik. Nos, sokat vagyok a színpadon és állíthatom, hogy nem így történt. De talán nem is árt egy kis drukk, s ahány idősebb zenésszel beszéltem, mindenki bevallotta: máig ezt érzi a fellépései előtt.

A Dombosra visszatérve egyébként mindenkit arra biztatok, jöjjön el erre a jó hangulatú rendezvényre! A szervezés véleményem szerint kitűnő, s a fesztivál idén is bővelkedik kiváló koncertekben. Legyünk minél többen, lelkesítsük egymást! Erősítsük magunkban a magyarság érzését!


Iratkozz fel hírlevelünkre és kövesd a Press Szó új írásait!

The following two tabs change content below.
Búcsú Adrienn

Búcsú Adrienn

Van, aki szerint ez az érzés idővel elmúlik, de nálam nem úgy tűnik. Általános iskolásként kerültem Magyarországra, még gyerekként. Kecskeméten végeztem a képzőművészeti középiskolát és Szegeden a kommunikáció szakot. Ma budapesti vagyok. Sosem felejtettem azonban el vajdasági gyökereimet. Szegényebbnek érezném magamat, ha nem lennének. Sokat jelent a délvidéki életérzés, sokat jelentenek az onnan származó emberek. Valahol talán törvényszerű volt, hogy egyszer csak róluk írni is elkezdek...
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!