A Csókát híressé tevő hősszerelmes nagypapa

Móra Ferenc mesebirodalma Szegeden

Nem véletlenül nevezik ezeregy életűnek. Móra Ferenc író, újságíró, régész, könyvtár – és múzeumigazgató is volt. Márciustól decemberig a szegedi Móra Ferenc Múzeumban a nagypapával is megismerkedhetünk.

P1180756Korunk múzeumlátogatói sokszor már csak afféle körkörösen rohangáló kultúrafogyasztók, akik már nem látnak és értelmeznek, csak néznek és informálódnak. Bár igyekszem ezt elkerülni, most mégis hasonló dolog történt velem a Móra Ferenc Múzeumban. Fél órával zárás előtt érkeztem, és még szerencse, hogy a hétfő nem tartozik a forgalmas napok közé, így egyedül rohanhattam végig a kiállításon. Gyorsan rájöttem azonban, hogy ez nem egy hétköznapi kiállítás: itt nem lehet ,,körkörösen szaladgálni”, és fejvesztve fényképeket készíteni, itt meg kell állni egy pillanatra.

Megértettem a bejárat felett álló Móra-idézetet: ,,Minden kisgyerek okos, a legtöbb ember ostoba. Ezt teszi a nevelés.” Ha azt szeretnéd, hogy idebent a dolgok értelmet nyerjenek, próbálj meg újra gyermek lenni – legalább egy rövid időre.
A múzeum sajtóreferensével, Medgyesi Konstantinnal beszélgetve megtudtam, egyik legfőbb céljuk volt rámutatni, hogy ,,Móra Ferenc nem egy szobor”. A kiállítással az íróban megbúvó nagypapa küzdelmére világítanak rá, aki munkája mellett mindent megtett azért, hogy unokája nevelésnek nemes feladatában is tökéleteset alkosson. Nem véletlenül olvashatjuk a falak egyikén: ,,Akiknek szerencséjük volt már közelebbről is örvendeni ifj. Ferenc ismeretségének, azok azt tartják róla, hogy ő a legneveletlenebb unoka a világon. Abban azonban mindenki egyetért közelről és

móra mesebirodalma (3) távolról, hogy én, id. Ferenc olyan jól nevelt nagyapa vagyok, akihez foghatót még eddig nem ismert a pedagógia.”
A kiállítás falain két gyermek kalauzolja az érdeklődőket: Panka és Vadember, Móra
Ferenc lánya és unokája.

Egy interaktív, színekben és játékokban gazdag mesebirodalom ez, ahol akkor érzi jól magát a látogató, ha ő maga is játszik. Gyermekként a kiállított, interaktív játékokkal, felnőttként pedig Móra Ferenc vicces, de sokatmondó gondolataival.

A Kincskereső Kisködmön emlékére

Kincskereső Kisködmön emlékére

Móra Ferenc megzenésített verse: A csókai pap

Móra Ferenc megzenésített verse: A csókai pap

Ismertté tette Csókát

Leginkább a Kincskereső Kisködmön, a Csilicsali Csalavári Csalavér, vagy a Zengő ABC juthat róla eszünkbe, de mindenképp gyermek-korunkhoz kötjük nevét. Nem véletlenül nevezik őt ,,ezeregy életű” – nek. Írói tevékenysége mellett újságíró, régész, könyvtár- és múzeumigazgató is volt, amely szakmákat ugyanolyan lelkiismeretesen végezte, mint az írást vagy a nagypapaságot. 1913-tól a Szegedi Napló főszerkesztője, 1917-től a szegedi múzeum igazgatója, melyet 1951-ben, 17 évvel halála után róla neveztek el.

Régészeti munkálatai Vajdaság területére is kiterjedtek. 1907-től, hat éven át, ásatásokat végzett a csókai Kremenyákon, ahol népvándorlás kori telepek és sírok mellett, feltárt egy újkőkori települést is. Móra ismerté tette Csókát, hiszen élményeiből számos tudósítás, vers és elbeszélés született (ezeket egyébként nemrégiben a szintén csókai származású Olajos Laura Írások Csókáról címen gyűjtötte kötetbe).

A hősszerelmes nagypapa

Medgyesi Konstantin elmondta, a kedves és vicces nagypapa élete utolsó éveiben találta meg az igazi szenvedélyt. A szerelem, amibe belehalt – így nevezte Móra Ferenc dédunokája, Vészits Andrea az író utolsó szerelmét.
Mindezt alátámasztja a nemrégiben előkerült szerelmi tízparancsolat, bár hitelességében sokan kételkednek. A Móra Ferenc Múzeum sajtóközleménye azt írta:

Móra Ferenc titkos szerelmes versei az író születésének 135. és halálának 80. évfordulója apropóján áprilisban láttak napvilágot

Móra Ferenc titkos szerelmes versei az író születésének 135. és halálának 80. évfordulója apropóján áprilisban láttak napvilágot

,,A dokumentum egy szenvedélyes, izgalmas, pikáns szöveg, így emiatt sokan kétségbe vonták, hogy valóban Mórától származik-e ez az írás.” Ám a nála huszonhárom évvel fiatalabb Kalmár Ilonának írott gondolatsor bizonyosan eredeti, hiszen eddig a múzeum irodalomtörténeti gyűjteményében őriztek. A kettejük között folyt levelezések, és az ezekben a hónapokban született szerelmes versek is előkerültek, és hogy mindez eljuthasson a nagyközönséghez, Móra Ferenc titkos szerelmes versei április folyamán Címtelen könyv címen láttak napvilágot.
A Móra mesebirodalma című kiállítás kapujánál a következő gondolat fogadja a látogatót: „Szeretném megmutatni az embereknek, hogy tudok én olyan szappanbuborékot is fújni, amelyik megmarad”. Ahogy Medgyesi Konstantin mondta, két dolog érezhető ezen a kijelentésen: önbizalom és szerénység. Móra bízott abban, hogy maradandót alkot, mégis azt érezte művei oly érzékenyek, akár egy-egy szappanbuborék, amelyek csak akkor maradhatnak örök életűek, ha mindig akad valaki, aki felfelé fújja őket.

Móra Ferenc szerelmi tízparancsolata:

1. Ne legyen neked más urad és parancsolód, mint a te kis Tited, aki szelíd és könnyes, forró és szomorú, adó és elvevő.

2. Saját kezeddel tépd ki a szemedet, nem ha megkívánna más asszonyt, csakis ha megakadna rajta.

3. Megemlékezzél róla, ha virágot látsz, hogy ő csak teneked nyílik igazán és ha pillét, hogy ő soha nem száll el a te tenyeredről.

4. Kárhozz el, ha elfelejtenél, hogy pénteket szentelj.

5. Ne nézz rá soha anélkül, hogy ne kívánd meg a sarkától a feje búbjáig és hogy ne lásd a szívében a meg nem mutogatott könnyeket.

6. Úgy szorítsd magadhoz, hogy elálljon bele a lélegzete és a te szádból szívjon új lelket, de arra vigyázz, hogy se karod, se lábad szorítása ne hagyjon rajta tengerész-kék pettyeket.

7. Mellecskéit lásd meg a ruhán keresztül is és borzongasd életre a szemed[del], de amikor neked adja őket csak a nyelved he[gyével érintsd.]

8. Ha szemed rád nyílik amikor mint a ház úrnője jön át a másik szobából, azért a percért áldd me[g] ne csak az ő halottait, hanem azokat is akik tég[ed] létrehoztak.

9. Egy szem lencséért gondolkodás nélkül add oda lelked üdvét.

10. Ne halj meg addig, míg őt is sikoltani nem h[allod], egyszer a kéjtől, ami téged meghalaszt..

1933. V. 21

Kalmár Ilonával

Kalmár Ilonával

The following two tabs change content below.
Dobroka Alexandra

Dobroka Alexandra

Mindegy, hogy Portugáliából stoppolok Budapestre vagy barátaim történeteivel úszok térben és időben, a cél mindig adott: ellenállni a mozdulatlanságnak az új, az ismeretlen megismerése érdekében. Szabadkán nőttem fel, és még ha vajdasági gyökereim olykor szorosan fognak is, a sodródó ár könnyen magával ránt. 2013-ban fejeztem az újságírást Szegeden és jelenleg is az egyetem Kommunikáció és Médiatudomány tanszékén tanulok, immáron mesterképzésen. Témáim leginkább a kultúra, a művészetek és az emberi kapcsolatok irányába mutatnak, melyekre nagy hatással vannak utazásaim és természetesen az egyetemi tanulmányaim.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!