Dilemmában a civilek: pártlistán vagy önállóan?

Az MNT-ben betöltött szerepét értékelte a vajdasági magyar civil szféra

Béres Zoltán, a Vajdasági Magyar Civil Szövetség elnöke (fotó: www.vajma.info)

Béres Zoltán, a Vajdasági Magyar Civil Szövetség elnöke (fotó: www.vajma.info)

Szombaton tartották meg a palicsi Öko Központban Az MNT tevékenysége civil szemmel című értékelő fórumot, amit a Vajdasági Magyar Civil Szövetség szervezett. A beszélgetésen körülbelül 40 szervezet képviseltette magát, ami igen alacsony arány ahhoz képest, hogy a szervezők 600 e-mail címre küldtek ki meghívót. A fórumon megvitatták a Civil javaslat című vitaindító dokumentumot, amit Béres Zoltán, a Vajdasági Magyar Civil Szövetség elnöke, Miskolczi József, a Keresztény Értelmiségi Kör alelnöke, Ricz András, a Magyar Tudományi Társaság elnöke és Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke és a CKT elnöke állítottak össze.

                                                      Civil javaslat

A civil szervezeteknek kiküldött és a Vajdasági Magyar Civil Szövetség honlapján is közzétett 6 word oldalas vitaindító szöveg teljes terjedelmében itt található, mi az alábbiakban egy rövidített összegzését közöljük.

***

A dokumentum azokat a kérdéseket feszegeti, hogy mennyire vált be az MNT-ben a párt-civil összefogás az elmúlt négy évben, érezhető volt-e a civil kezdeményezés és bírálat, meg volt-e az úgynevezett civil kurázsi? Majd a szöveg szerzői azt írják, az MNT-ben találóbb pártonkívüliekről beszélni, semmint civilekről, hiszen zömük nem is mozog civil szervezetekben, hanem valamely fontos magyar intézmény szakembere, ebből is kifolyólag nem mondanak ellent. Az MNT tanácsosainak így sikerült átpaszírozni néhány olyan döntést is, amelyek civil szempontból erősen megkérdőjelezhetőek – áll a dokumentumban, majd konkrét példákat is hoznak, megemlítve Pressburger Csaba leváltását a Magyar Szó éléről, amely, mint írják: „nem volt kellően előkészített döntés és sok formai és tartalmi hibától hemzsegett”, továbbá a Zentai Magyar Kamaraszínház kellő tanulmányozás nélküli létrehozását, mint olyan döntést, amelynek kérdéses volt a gazdasági megalapozottsága.

ELŐNYÖK

Ezt követően a szerzők tételekbe szedik, milyen előnyökkel és hátrányokkal járt a vajdasági magyar civil társadalom számára, hogy közös listán indultak a VMSZ-el.
Az előnyök közül kiemelik, hogy a párttal összefogva könnyedén bejuthattak a Nemzeti Tanácsba, anélkül, hogy jelentős anyagi áldozatokkal járó kampányt kellett volna folytatniuk. Ezenkívül előnyként említik, hogy az MNT lehetősége és tekintélye segítette a civil közösségépítési folyamatot, létrejöhetett a Civil Konzultatív Testület és a Vajdasági Magyar Civil Stratégia. Kiemelik azt is, hogy az együttműködés által Zsoldos Ferenc, az MNT civil alelnöke félmunkaidős hivatásossá vált és végre valaki koordinálhatta a sokrétű civil életet, ezáltal a civil szférában sokkal nagyobb volt a nyüzsgés, mint az MNT „alapterületein”. Azt írják: „Amint kétségtelen, hogy Korhecz nélkül nem lett volna ilyen szervezett és hatékony MNT, ugyanígy egyértelmű: Zsoldos Ferenc nélkül minden elért eredmény megmaradt volna a (kihasználatlan) lehetőség szintjén”. A Szekeres László Alapítvánnyal (SZLA) kapcsolatban előnyként értékelik, hogy nagyfokú civil befolyás valósult meg, viszont megjegyzik, hogy csupán a morzsákat osztják egy bonyolult pályázati eljárás keretében, és az elbírálók közé olyanok is bekerültek, akik nem megfelelően tájékozottak.

HÁTRÁNYOK

Az összefogás hátrányait 9 pontban ecsetelik, megemlítve köztük, hogy a pártonkívüliek a sajtóban nem hogy ellenvéleményt nem mondtak, de még csak nem is nagyon nyilatkoztak MNT-tagként. Érdekes ellentmondásnak tűnik, hogy épp az szüntette meg a VMSZ és a civilek közötti párbeszédet, hogy közös listán kerültek be az MNT-be. „A kampány-rendezvényeket leszámítva nem tartottunk egymásra igényt” – írják, majd megállapítják: „A párt továbbra sem partnerként tekint a civilekre és a civil hangra.”
A Bethlen Gábor Alap esetében elmarasztalóan írnak arról, hogy többszöri próbálkozásra sem sikerült növelni a civil befolyást ezen források elosztása esetében: „Ezt a VMSZ továbbra is kisajátítja, saját exkluzív jogkörének tartja, semmi civil beleszólást nem engedélyez. Hasonlóképpen a magyarországi adományozók is. Ők sem kívánják megkérdezni a vajdasági civileket, mit támogassanak” – áll a szövegben.
Fő kudarcukként azt nevezik meg, hogy nem sikerült megnyerni a legnagyobb vajdasági magyar párt együttműködését abban, hogy változtassanak a magyarországi támogatási és pályáztatási rendszer bonyolultságán és kiszámíthatatlanságán.
Továbbá szó esik még a hátrányok között arról is, hogy egyes területek túlreprezentáltak az MNT-ben (pl. színészek, egyházak), míg mások alulreprezentáltak (pl. újságírók, vállalkozók). Továbbá hiányolják, hogy időnként nem ültek össze az MNT-n belüli civilek egyeztetést tartani arról mit fognak kezdeményezni, milyen különvéleményt fogalmaznak meg.

HOGYAN TOVÁBB?

Végül felvetik a kérdést, hogy a most következő MNT választásokon ismét pártlistán induljanak-e a civilek, vagy külön listát állítsanak? Választ ugyan nem adnak, de némileg sugallnak, amikor azt írják: „A besimulás kényelmes, a külön lista hatékonyabb, mert valóban civil hangot visz az MNT munkájába. Ne várjunk túl forradalmian új és határozott véleménynyilvánítást attól a pártonkívülitől, aki pártlistán került be”.
Végül megjegyzik, az egyik leginkább sarkalatos kérdése annak, hogy közös vagy külön listán induljanak-e az lehet, hogy sikerül-e a magyarországi támogatáspolitikát a civilek által befolyásolhatóbbá tenni.

                                                                                                                                               lasko

Az egybegyűlteket Béres Zoltán, a CISZ elnöke köszöntötte. Magyarország Főkonzulátusa is képviselte magát Gara Katalin konzul személyében. Az értékelő fórum megszervezésének apropója, hogy a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi összetételének júniusban lejár a mandátuma, októberben pedig újra MNT választások lesznek. Béres Zoltán röviden összefoglalta a négy évvel ezelőtti eseményeket, szót ejtett arról, hogyan alakult meg az MNT, milyen volt a szavazási rendszer, hogyan álltak össze a listák. Néhány tényt kiemelt, miszerint az MNT alapvető tevékenységi köréhez a civilekkel való foglalkozás közvetlenül nem tartozik hozzá, de felvállal bizonyos civileket is érintő tevékenységet, mint a Civil Konzultatív Testület megalakítása, a Vajdasági Magyar Civil Stratégia, a Civil Kataszter és a Civil Központ létrehozása. A vita koreográfiájaként minden felszólaló négy percet kapott a gondolatai kifejtésére, majd a második körben ezt még két perccel meghosszabbíthatta.

fotó: www.magyarszo.com

A tanácskozás résztvevői (fotó: www.magyarszo.com)

A felszólalások nagyon változatosak voltak, viszont a poltika beemelése elmaradhatatlan volt. Dobai István atya, a szabadkai Caritas elnöke meg is jegyezte, hogy jó lenne tisztában lenni a fogalmak jelentésével és el kellene dönteni, hogy az MNT-t politikai pártnak, vagy párttól független szerveződésnek minősítjük. Felmerült az a kérdés is, miszerint egy civil politizálhat-e? Lehet-e a civil politikus? Sokan értettek egyet azzal a nézettel, hogy pont azért léteznek a civil szervezetek, hogy politikától mentes környezetben végezhessék tevékenységüket. Ezzel kapcsolatban szó esett a diktatórikus egypárt-rendszer visszatéréséről, az egyakol‒egy pásztor jelenségről, a Magyar Szó cenzúrázásáról, az újságírók öncenzúrájáról, a pénzek elosztásáról (például szóba került, hogy bár a diáksegélyező egyesületek pontosan tudják, kik a rászorulók, addig a pénzeket mások osztják szét helyettük).
Hasonló véleményen volt Forró-Recsó Verona vállalkozó, az Óbecsei Gazdakör tagja és Vásárhelyi Teréz a hajdújárási Ludas Matyi Művelődési Egyesület elnöke, aki felmérést végzett arról, a vajdasági emberek mennyire ismerik az MNT működését. Arról beszéltek, hogy az egyszeri embereknek fogalmuk sincs az MNT mibenlétéről, működéséről, egy-két képviselő nevén kívül nem ismerik a tagokat, nem tudnak kihez fordulni segítségért. Így először ezen kellene javítani, érthetően elmagyarázni az embereknek, hogy az MNT mit és kiket képvisel. Másrészt ugyanezeket a kétkezi munkásokat kellene megkérdezni arról is, hogy mire lenne szükségük. Őket személy szerint soha sem kérdezi meg senki, mégis úgy tesznek, mintha az ő érdeküket képviselnék. Sokan pedig nem is mernek szólni, hogy nem jó nekik, hisz a párt, a helyiközösség, az önkormányzat rögtön rájuk süti a bélyeget: ha nem velünk vagy, akkor ellenünk!, és máris ellehetetlenítik a mást akarók munkáját. Mindenki tudja, hogy így működnek a dolgok Vajdaságban, mégis mindenki fél ezt szóvá tenni. Ezt a félelmet kellene megszüntetni. Ebből is látszik, hogy az egyik kulcsfontosságú kérdés, hogy nincs meg a kellő kommunikáció se az emberek, se a szervezetek között – fejtették ki véleményüket a civilek.
Zsoldos Ferenc, mint az MNT alelnöke és a CKT elnöke kiemelte: „A mai beszélgetés végén is az az alapkérdés merül fel a kisebbségi közösségben, ami az elmúlt 20-25 évben is. Folyamatosan arról vitázunk, hogy a homogenitás és a sokszínűség hogyan férjen meg egymás mellett. Hiszen kisebbségi közösség vagyunk, nekünk egységesnek kell lennünk, mert a többségi társadalomba akárhogy is nézzük, nincs akkora tolerancia, hogy hosszú távon ne azt szeretné, hogy mi lassan integrálódjunk, vagy lassan ne legyünk. Az is biztos, hogy az emberekben benne van a sokszínűség iránti igény, hogy minél többféleképp csináljuk dolgainkat. Nem szabad se túlságosan homogénnek, se túlságosan sokszínűnek lennünk, mert gyengítjük önmagunkat, meg kell találni a középutat.”

The following two tabs change content below.
Kelemen Emese

Kelemen Emese

1990-ben születtem Szabadkán, a Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájának PhD-hallgatója vagyok. Tagja vagyok a Híd Körnek, a Fiatal Írók Szövetségének, főleg kritikaírással foglalkozom. Szeretem a kortárs magyar irodalmat, a francia filmeket, a spanyol focit és a macskákat.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!