„…egyél húst, a zöldségektől szépen lassan elbutulsz”

Falatozás a magyar vegetarianizmus történetéből

Szól a Bëlga-nóta, iróniával fűszerezve, mégis a valóság ízlésével tálalva, mert ha más nem is, de mi, vajdaságiak jól ismerjük a boldogság és az egészség titkát, ami nem más, mint a hús.

vega 1Hentesdinasztiából származom, szóval gyerekkorom óta csodálom a görbebottal járó, a halál és a 80 közt vergődő embereket, akik mázsaszámra eszik a vérnyomáscsökkentő pirulákat, de az étvágyukkal nincs baj: kell a sok szalonna meg a kolbásznak való, mert anélkül nem megy. Vagy mégis?

Egyre divatosabb a vega étrend és életmód, amit a nagy átlag nem igazán tud behatárolni. „Vallási szekta”, „egészségügyi bűncselekmény”, „kitűnni vágyás”, „válogatós banda”, „egy életfilozófia”, „badarság” – hangzanak az általánosításaik. Eme röpke karcolatban próbálom összegezni a magyar vegetáriánusok múltját, hogy ne nézzünk annyira bambán, ha valaki nem szereti a sonkát.

A hurka-kolbász generációnak, azaz nekünk már teljesen érthetetlen, hogy mondjuk 80-100 évvel ezelőtt szinte mindenki csak alkalmi húsevő volt. A klasszikus mezőgazdaság nem tudta kielégíteni az igényeket, főleg nem a hússal mint luxuscikkel kapcsolatosakat. Mindemellett a hús tartósítása is sokkal nehezebb volt, mint ma, mivel csak a füstölés és a sózás vagy a zsírban tartósítás volt az egyedüli opció. Így a disznóhús csak télen volt divat, a szalonna meg gyorsan fogyott, szóval a nyár derekán már nem volt belőle. Aprójószágot, mint a szárnyast vagy a nyulat általában csak vasárnap ettek. Akkor sem mondhatni, hogy bőséggel. Szóval a heti egyszeri húsevés igazán ünnepé tette a hús fogyasztását. Emellett sokkal, de sokkal több zöldség, gyümölcs és tészta került a tálakba. Elég, ha egy Móricz- vagy Wass Albert-regényt veszünk a kezünkbe, és láthatjuk, hogy az étel mennyire más formában került az emberek asztalára.

vega 2De a második világháború után az új ideológiáknak, technológiáknak és vívmányoknak köszönhetően robbanásszerűen megnőtt a mezőgazdasági és ipari termelés, valamint ennek függvényében az életszínvonal is. A hűtők megjelenésével évszaktól függetlenül is lehetővé vált a hús tárolása és feldolgozása. S aki eddig csak heti egyszer evett húst, az bizony pótolta rendesen a lemaradást. Így már a mi generációnk abban nőtt fel, hogy hús szinte bármikor lehet az asztalon, hiszen annyira hozzáférhető és szinte már nevetséges áron beszerezhető, hogy mindennapi fogyasztási cikknek számít Az már azonban más kérdés: valóban szükségünk van-e ennyi fehérjére, ennyi állatáldozatra és kalóriára, vagy csak megszokásból építjük kolbászból a kerítést?

Ahhoz, hogy az arany középútra rátaláljunk, mindig szükségünk van a végletekre. Szóval ismerkedjünk meg a magyar vegetarianizmus előfutárainak, prófétáinak és frontembereinek két legkiemelkedőbb alakjával: Bicsérdy Bélával és Schirilla Györggyel. Ha valaki jártas a sport és a rekordok világában, akkor nem ismeretlen számára ez a két név.

Bicsérdy Béla 1872-ben született Budapesten, majd 21 évesen adótisztviselőként Berettyóújfaluba került, ahol nemcsak az első fizetését, de a szifiliszt is megkapta. Orvosról orvosra járt, de senki sem tudott rajta segíteni, ami arra az elhatározására vezette, hogy a saját kezébe veszi a sorsát. Bécstől Angliáig felkereste a könyvtárakat, és természettudományi, orvostudományi, illetve vallási könyveket tanulmányozott. Minden idejét az olvasásnak szentelte, így az új gondolatokból és gyakorlati tapasztalataiból összeállította életfelfogását. Bicsérdy szerint a hosszú és egészséges élet titka a nyers táplálkozás és a folytonos testmozgás. Igaza is lett, mivel saját, sokszor életveszélyes próbálkozásaival és kísérleteivel kigyógyította magát a szifiliszből, és mindemellett elmondhatta magáról, hogy a világ négy legerősebb embere közé sorolják.

Bicsérdy Béla

Bicsérdy Béla

Étrendje igen egyszerű volt: nyers zöldségek, nyers gyümölcsök, magvak, valamint kovásztalan kenyér. Hosszas tanulmányozás után arra jutott, hogy az ember alapjában véve növényevő, illetve a húsevés egyfajta dögevéssel ér fel. A nyers táplálkozásnak köszönhetően minden elfogyasztott növény teljes tápértékkel rendelkezik, mivel nem roncsolódik a melegítés vagy a főzés hatására. Folytonos testedzésének és maximalizmusának köszönhetően saját maga rekordjait döntötte meg újra és újra búvárkodásban és súlyemelésben. Ötvenévesen, 1922-ben 188 kilogrammot nyomott ki fekve, amely a legutolsó világrekordja volt.

Ahogy vallotta: a test edzése és a tudatos táplálkozás önmagában nem elegendő, mert a lelki és szellemi fejlődésünk is legalább olyan fontos, mint a fiziológiai jólétünk. Országszerte tartott előadásokat, amelyek hatására állítólag még Kosztolányi Dezső is vegetáriánus lett egy rövid ideig.

Schirilla György

Schirilla György

Bicsérdy méltó utódja, mondhatni szellemi gyermeke volt Schirilla György. Bár sosem találkoztak személyesen, azonban Schirilla követte őt a magyar porondon a vegetarianizmus elfogadtatásában és népszerűsítésében. Elődjét heves támadások és még hatósági számonkérések is fogadták, de Schirillának sem volt túl könnyű dolga. 1939-ben született súlyos szívbetegséggel, amelyről az orvosok azt mondták, hogy maximum negyvenéves koráig élhet vele. Kora gyermekkora óta nem szerette a húst, és hosszas viaskodás után 12 évesen végleg kimondta, hogy többet nem eszik állatot. Ő is szintén autodidakta módon lett vegetáriánus, a saját bőrén tapasztalta ki, hogy lehet a húst nélkülözni, illetve pótolni. Bicsérdyhez hasonlóan ő is jeles sportember volt. Mindkettőjük életvitelének és rekordjainak az volt a célja, hogy bebizonyítsák: hús nélkül is lehet az ember vitális, sőt még világbajnok és Guinness-rekorder is. A szívbeteg Schirilla hosszútávfutó, úszó és kerékpározó volt. Minden egyes új rekordját egy újabb bizonyítékként könyvelte el, ami a vegetarianizmus mellett szólt. Talán a két legemlékezetesebb rekordja: huszonnégy óra alatt elfutott Bécsbe, illetve 1967-ben 32 nap alatt lefutotta a Budapest–Moszkva távot (2216 kilométer). A mákos tészta dióval és mézzel étrend tényleg csodákra képes, hisz azóta sem döntötte meg senki ezt a rekordját. Számára a sport és a helyes étkezés reklámozása volt az első helyen, hisz mind a kettő egy sokkal tudatosabb, érettebb és egészségesebb, boldogabb élet záloga. Az orvosok jóslásait felülmúlta 20 évvel. Ilyen sportteljesítmények mellett plusz 20 évig szolgált a szíve. Fia, ifjabb Schirilla György apja nyomdokaiba lépve minden évben átússza a jeges Dunát.

vega 4vega 3Kettőjük életpéldája jól tükrözi, hogy az emberi erőt nem az elfogyasztott húsadag határozza meg, s hogy aki az étkezésében tudatos, az a gondolkozásában is erre törekszik. Persze nem kell, hogy mindenki magvakat egyen, vagy kidobja az edényeit, mert a nyers táplálkozásé a jövő, de gondoljuk meg kétszer is, hogy szükségünk van-e ennyi disznóságra, főleg ilyenkor, húsvét idején.

Megjelenés: www.kepesifi.com, 2013.03. 20.

The following two tabs change content below.
Losonc Csongor

Losonc Csongor

Losonc Csongor vagyok, s bárhogy töröm a fejem, nem találok ennél szebb nevet kerek e világon. Büszke vajdasági, méghozzá oromi. A bölcsőm ez, s majdan sírom is. Azonban eme két végpont között még sok mindent megélek, ami már nem a szülőfalumhoz köt. Útkereső vagyok. Autóstopos és kamionsofőr. Szeretnék sokáig élni, méghozzá kicsattanó egészségben, hogy minden egyes percet – mit ajándékba kaptam – élményre és tettekre válthassak. S hogy miről, vagy miért írok szívesen, azt én se tudom megmondani, mert sajnos ezen a héten, erről semmit se mondott a horoszkópom.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!