Fiatal irodalmi körök mustrája

Híd Kör, Sikoly, Jelfolyam, DNS, Symposion

Hazai irodalmi ízekbe kóstolhattok az alábbiakban. Ígérjük, igazi csemegével szolgálunk. Azokból a fiatalokból álló, vajdasági irodalmi, művészeti folyóiratok és csoportosulások tevékenységéről rajzolunk képet, melyek munkájukkal, törekvéseikkel színesítik a hazai palettát, s akár ismeritek őket, akár ebben a pillanatban hallotok róluk először, felfedezésre várva tárulnak elétek.

 „A KESERŰ MA ÉS AZ ÍGÉRETES HOLNAP KÖZÖTT TÁTONGÓ SZAKADÉK FELETT”(HÍD KÖR)

i 1A Híd Kör az irodalom és a művészetek iránt érdeklődő fiatalokat összefogó, a Híd folyóirat szellemi hátteréből kibontakozó csoportosulás. A 2009 januárjában megalakuló munkatársi kör kezdetben Szabó Szilvia és Virág Gábor elképzeléseit tükrözte a legerősebben.

Az elgondolás fő célja a tehetséges fiatal írók, művészek és művészeti gondolkodók bevonása a nagy múltú lap tevékenységébe, valamint a generációs különbségeken átívelő kapcsolatok megteremtése. A kör tagjai többnyire az újvidéki Magyar Tanszék hallgatói, de más bölcsész szakosok és Magyarországon tanuló munkatársak is bővítik az alkotók névsorát. A fiatal szerzők írásai a Hídban hol külön rovatba szerveződve jelennek meg, hol szorosan kapcsolódva a Híd más szerzőinek szövegeihez.

Szinte minden műfaj szerepel a kör tagjainak repertoárjában. A költők között Benedek MiklósOláh Tamás és Terék Anna nevét említhetjük. A prózaírók közül a Sinkó-díjasBencsik Orsolyát, Barlog Károlyt és Kiss Tamást kell kiemelnünk. A legfrissebb számbanFodor András csatlakozik hozzájuk, és várják az újabb fiatal alkotókat is. Többen közülük a Rituális labdajátékok címmel megjelenő, vegyes műfajú antológia szerzői, és néhányan számíthatnak egy horvát válogatásban való megjelenésre is.Terék Anna és Kiss Tamás alkotásai bekerültek a Sarajevske sveske új számába Drozdik-Popović Teodórafordításában, de ő volt az egyik fordítója az idei újvidéki Nemzetközi Költészeti Fesztivál magyar anyagának, és van már publikációja a Zlatna gredában is.

Az elméleti és a kritikai szövegek Brenner János, Drozdik-Popović Teodóra, Gyantár Edit, Herédi Károly, Mikuska Judit, Patócs LászlóSági Varga Kinga és legújabban Kelemen Emese nevéhez fűződnek. Berényi Emőkétől a kritika és az interjú műfajában születik a legtöbb publikáció. A Híd Kör tagjai között műfordítók is vannak. A legtöbb fordítást a Babits Mihály műfordítói ösztöndíjban részesült Orovec Krisztina és Vékás Éva neve fémjelzi, de Bognár DorottyaKovács Hédi és Kovács Izabella is jelen van a lapban.

Emellett színikritikák (Penovác Sára), film- és képzőművészeti kritikák, valamint kiállításélmények (Kocsis Árpád) is gazdagítják a folyóiratot. A Híd legutóbbi számában egy fiatal fotóművész, Bezzeg Gyula mutatkozott be.

A kör jelen van a hazai és a magyarországi irodalmi eseményeken egyaránt. Tavasszal a fiatalok Zentára látogattak, s Kör vagy ellipszis? Szó- és fotómanipulációk címmel Kabách Edina tárlatával egybekötött irodalmi estet tartottak. Híd Kör – Élet a KMV után címmel pedig vendégszerepeltek a középiskolások becsei művészeti vetélkedőjének irodalmi műsorában is.

A legutóbbi nagy bemutatkozásukra Budapesten az Europoetica Nemzetközi Költészeti Fesztiválon került sor tavasszal. Az Europoetica szerb költészeti szövegeit Orovec Krisztina és Vékás Éva fordították magyarra. Versfordításaikat (Zoran Đerić és Vesna Korać verseit) a kolozsvári Korunk folyóirat legújabb száma közölte. Idén nyáron pedig második alkalommal vettek részt a kör tagjai a Dombos Fest keretében megrendezett irodalmi hétvégék egyikén.

A Híd fiatal munkatársi körének tevékenységét már az interneten is nyomon követhetjük, s bátran lehet mazsolázni az izgalmas írásokból a www.litera.hu irodalmi portálon. Az aktuális Híd-szám tartalma pedig a Facebook közösségi oldalon létrehozott Híd-csoport bejegyzései között lelhető fel.

A FLAMANDOKTÓL A HORROR LOCALIG (SIKOLY)

i 2A Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat a muzslai Sziveri János Művészeti Színpadszárnyai alól indult útjára. Az N. Czirok FerencSándor ZoltánTóth Béla szerkesztésével debütáló orgánum 2004 telén jelentkezett első számával. A Művészeti Színpad köré csoportosuló fiatal alkotók a pluralista szellemi közeg kialakulásához igyekeztek és igyekeznek hozzájárulni.

A folyóirat legfontosabb jellegzetessége a nyitottsága, amely többféleképpen is tetten érhető. Sándor Zoltán főszerkesztő szavai szerint a folyóiratnak egyszerre kell lennie regionálisnak, nemzetinek és globálisnak. A folyóirat által képviselt regionalitás egyrészt Muzslára és környékére, másrészt a délvidékre vonatkozik, foglalkozva e térség kulturális életével, művészeti értékeivel, melyek feltárása, megőrzése az itt élő közösségek feladata.

A szerkesztői hitvallás szerint továbbá nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egy több országba szakadt nemzet része vagyunk, s az egymás közötti kapcsolatok ápolásával hozzájárulhatunk nemzetünk fennmaradásához. E cél által vezérelve a Sikoly lehetőségeihez mérten igyekszik teret biztosítani más régiókból származó magyar alkotóknak is. Így jött létre például egy fiatal erdélyi írók műveiből szerkesztett összeállítás. Ugyanakkor a mellettünk élő nemzetek művészete elől sem zárkóznak el, ezt mutatja például egy teljes összeállítás, melyet Zvonko Sarić szabadkai horvát író és költő munkásságáról készítettek.

Végezetül a globalizált világ meghatározó eseményei elől sem szabad elszigetelődni, így a Sikoly csapata törekszik a más nyelven született alkotásokat is hozzáférhetővé tenni a közönség számára. Egyebek között ez a nyitottság uralkodik a bekerülendő szövegek kiválasztáskor is. A folyóirat ugyanis a kritikák, novellák, versek, regényrészletek mellett örömmel biztosít teret a perifériára szorult sci-fi, horror, fantasy ihlette írásoknak egyaránt.

A napvilágot látó Sikoly-számokat gyakran tematikusság jellemzi, mely hol az egész számra, hol csak fejezetekre osztott részeire vonatkozik, összekapcsolva bizonyos írásokat, és egyfajta regényszerű olvasmányélményt nyújtva a befogadónak. Ilyen tematikus számokban emlékeztek meg például Tóth Béláról vagy gyűjtöttek egy csokorba muzslai anekdotákat.

A folyóirat külalakját tekintve vizualitásra törekszik. A borító és a hátlap színes képzőművészeti alkotásoknak, fotóknak ad helyet. Belső fekete-fehér illusztrációi igazodnak az aktuális tartalomhoz, s hol a szöveg befolyásolja kiválasztásukat, hol pedig a képek idézik elő a születendő írásokat.

A Sikoly csapata gyakran bonyolít le irodalmi pályázatokat, melyekre egyre többen fordítanak figyelmet. Az így beérkezett több száz pályaműből szemezgetve újabb és újabb tematikus szám kerekedik. A legemlékezetesebb felhívásaik közé tartozik a Horror Local, melyre rövid horrortörténeket várt a szerkesztőség, s a Mikromese pályázat, melyre az egész Kárpát-medencéből, de még Németországból, Svédországból és az Egyesült Államokból is érkeztek írások.

i 3

Az évszakonként megjelenő Sikoly-számok igyekeznek lépést tartani a vajdasági magyar irodalom aktualitásaival is, valamint könyvkritikák, recenziók adnak számot a más nyelven született, de magyar nyelven is megjelent alkotásokról. A társaság fordítói tevékenysége is jelentős. A szerb nyelvű irodalmi alkotók mellett szlovák, román, sőt spanyol, svéd, holland és flamand alkotók műveit ültették át magyar nyelvre, továbbá angol és német nyelvről készült fordítások is gazdagítják az egyes számok tartalmát.

Az irodalmon felül a film-, a színház és a zeneművészet is képviselteti magát néhány műalkotás erejéig, s olykor képregények is közlésre kerülnek.

A szerkesztőség tagjai – Csík MónikaCzirok AttilaKovács JolánkaSándor Zoltánés Szögi Csaba – mellett a folyóirat állandó munkatársa Fekete J. József. Az eddig megjelent 24 számban mintegy kétszáz szerző publikált a Sikoly hasábjain. A folyóirat alakulását, az aktuális pályázati kiírásokat a Sikoly Online weboldalon is nyomon követheti az irodalomra szomjazó közönség. A www.sikoly.zzl.org címre kattintva szabadon lehet szemezgetni az eddig megjelent nyomtatott számok digitális változatai közül. Legfrissebb, őszi számuk néhány hete került a polcokra, ropogósan kínálja magát, s várva várjuk a nemrégiben lezárult Falusi miliő pályázat eredményét, valamint a fennállásának 120. évfordulóját ünneplő Muzsláról készült, régi fotókból álló sorozat közreadását.

ONLINE IRODALOM A DUNA-PARTON (JELFOLYAM)
i 4A 2008-ban életre hívott Jelfolyam a vajdasági magyar folyóirat-kultúra legfrissebb, legfiatalabb jelensége. Az újvidéki Magyar Tanszék berkeiben indult virágzásnak, s egyedi hangjával, lelkes, kísérletező fiataljaival üde színfoltja irodalmi folyóirataink sorának.

Kezdetekben a tapasztalatlan egyetemistákból álló csapat a tanszék hallgatóiból verbuválódott össze. Mára azonban kiszélesedett skálán (a színésztől az orvostanhallgatóig) zongorázhatunk végig a társaság alkotói névsorán. Jelesül: Baráth AttilaFarkas BeátaFranciskovity RóbertKocsis Lenke,Oláh TamásRácz JózsefTörök Erna. Mellettük néhány külső munkatárs is hozzájárul egy-egy írással a folyóirat munkájához.

A fiatal társulás a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium támogatását élvezi, s az újvidéki Tudósklub helyiségei állnak rendelkezésükre az összejövetelek, felolvasások, próbák alkalmával.

A névválasztás kérdéskörét feszegetve könnyedén észrevehetjük a háttérben megbúvó utalásokat. Kétféle értelmezésnek adhatunk itt helyet: egyrészt a folyam, mint olyan, szimbolizálhatja Újvidék városának folyóját, a Dunát; másrészt egy internetes interpretáció is érvénybe léphet, hiszen a világhálón bolyongva jelek bő áradata kerít bennünket hatalmába. Ez utóbbi magyarázatból következtethetünk a Jelfolyam kuriózumára, ugyanis a fiatalok egy online folyóirattal léptek színre. Ezt az online irodalmat viszont nem úgy kell elképzelnünk, hogy pusztán szövegeket töltenek fel egy honlapra. Minden szöveghez illusztráció is készül, melyeket a művek inspirálnak. Az illusztrációért és a weboldal designjáért Török Erna a felelős, s a tavasszal frissített www.jelfolyam.org oldalon betekintést nyerhettek a csapat munkájába.

A folyóirat eddig hat számot produkált, melyek változó időközönként születtek. A bennük fellelhető szövegek a líra, a próza, a tanulmány és a kritika műfajaiban teremtődnek. Míg az utolsó két műfajban csak kevés írás született ez idáig, előzőekben szinte kötöttségek nélkül, a klasszikustól a posztmodern stílusig minden belefér.

Írásaik változó színvonalúak, kísérletező jellegűek, ami nem is csoda, hiszen egyetlen hivatásos szerző sincs közöttük.

i 5Az említett hat szám mellett egy sajátos különszámot is ki kell emelni, melyet a DNS folyóirattal karöltve gondoltak el s hoztak létre. A Jelfolyam fiataljai kölcsönözték a szövegeket, valamint az illusztrációkat, a másik csapat pedig formába öntötte, s az új elrendezés, az új elképzelések új távlatokat nyitottak a folyóirat alakulására vonatkozólag.

A tagok számára nem elsődleges az írás, mindannyian jelen vannak más művészeti ágakban is, mint a film, a zene vagy az előadó-művészet. Talán ebből kifolyólag, talán más eszmék által vezérelve kaptak kedvet a kísérletezéshez, melynek eredményeként négy meghökkentő és erősen multimedialitásra törekvő performance látott napvilágot. Az előadások a felolvasóestek és a különböző irodalmi rendezvények alkalmával tekinthetők meg. Legújabb vállalkozásukkal a novemberben megrendezésre kerülő Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián találkozhat a nagyérdemű.

DNS kulturális folyó-irat

i 6A Jelfolyamhoz hasonlóan a DNS kulturális folyóirat hátországa az újvidéki székhelyű Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium. Ez a papírformában testet öltő posztalfabetikus folyóirat 2004 óta gyarapítja folyóirataink sorát.

A csapat által kigondolt név biológiai tanulmányaink folyományaként mindannyiunk számára ismerős, mégis különböző értelmezési lehetőségeket hordoz magában, melyeket magunk mint befogadók oldhatunk fel.

Posztalfabetikus alapállásából kifolyólag a kiadványoknak meg kell felelniük a XXI. század által meghatározott követelményeknek. Ebben a technicista alapvetésű világban kutatja a DNS folyó-irat a verbális kódnak más médiumformátumokkal való együttműködési lehetőségeit. Az elektronikus, majd a digitális kommunikáció elterjedésével kialakult az ún. „elektronikus ember” fogalma, aki számára az ismeretek az elektronikusan hozzáférhető végtelen jeltáradatban keresendőek. A szerkesztők ezen az úton haladva kiemelt hangsúlyt fektetnek a szövegektől elidegenedett vizualitásközpontú befogadók képi formákkal való bombázására. Így a folyóirat minden egyes száma rendhagyó formában lát napvilágot, mely lehet egy női retikül, egy zöld viasztábla, egy funkcionális tollpárna, egy fétisszerű bondage vagy egy iskolai rajzmappa. Ezzel a DNS a hordozó közeg anyagiságára, megformáltságára, s egyáltalán: a médium konstitutív szerepére hívja fel a figyelmet.

Az ebből eredő befogadási folyamat főleg a vizuális és tapintásos kódra támaszkodik.

A kiadványok egyben szemléltető eszközök, alkalmanként használati tárgyként funkcionálnak, s emellett lehetőség nyílik az olvasásnak a tagolásra, a fogalmi jellegű megkülönböztetésekre építő működésére, ezzel egyfajta kettősséget előállítva, mely a folyóirat kétirányú kommunikációjában jut kifejezésre.

A DNS eddig megjelent számai: Médium, Sebesség, Test-párnakönyv, Pop-doboz, Fétis, Amnézia, Klón, DNS PI, Persona, Ariadné, Terra incognita, Mandala, Pillangó, Jelfolyam–DNS, Genethliacum és Posztapokalipszis. E legutóbbi számuk formájában is utal a világégésre, s a papírlapok designja hangulatában is felidézi a világvége jelenlétét.

Az egyes számok mellé interaktív bemutatók, különböző performance-ok társulnak. Ilyen volt például a szabadkai Tanítóképző Karon Genethliacum – Születésnap DNS-számbemutatója, amikor is néhány kisiskolás egészíthette ki rajzaival az iskolai blokk formájában megjelent folyóirat fehéren hagyott utolsó oldalát.

A DNS szerkesztőségének tagjai: Beke Ottó, Bús Natália, Hamvas Ágnes, Samu János Vilmos főszerkesztő, Török Erna és Vanger László. Beke Ottó és Samu János Vilmos a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója és a szabadkai székhelyű Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanársegédje. Samu János Vilmos 2006-banKilátó-díjban és a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia Kristálygömb Díjában részesült. Beke Ottó 2007-ben, Vanger László 2008-ben érdemelte ki a Kilátó-díjat.

A DNS 2007-ben elnyerte a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Vajdasági Szép Magyar Könyv különdíját.

i 7A folyóirat szinte minden évben a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciaművészeti kísérőműsorainak egyik attrakciója, s propagáló hadjáratuk visszatérő állomása a VMFK újvidéki Tudósklubja és a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.

A szerkesztőség továbbá bemutatót tartott a bécsi Collegium Hungaricumban, a Ráday utcai Ünnepi Könyvhéten Budapesten, a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének meghívására a szegedi Grand Caféban, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a Magyar Írószövetség budapesti székházában stb.

2010-ben a DNS képviselte Vajdaságot a Tokaji Írótáborban; a szerkesztőség részt vesz a Sorbonne-i Ouest-Est: dynamiques centre-périphérie entre les deux moitiés du continent c. program kutatócsoportjának munkájában, Krakkóban ismertette a DNS-műhely eredményeit nemzetközi egyetemek kutatói előtt, és még sorolhatnám.

A közelmúltban a folyóirat képviselte a vajdasági művészeti kultúrát az Európa Kulturális Fővárosa – Pécs projektum védnöksége alatt működő, nemzetközi Kultúroltás Fesztiválon, a közeljövőben pedig önálló kiállítással lesz jelen a Kelet–nyugati Átjáró konferenciasorozaton a Kiotói Egyetem kutatói, továbbá Gary Shapiro mellett.

A Symposion
i 8A Symposion folyóirat az 1990-es években megszűnni kényszerülő forradalmi Új Symposionból kinőtt, annak úttörő hagyományain továbbhaladó fiatalokból álló társulás. A vajdasági székhelyű folyóirat tagjai a legifjabb művésznemzedék erőteljes egyéniségei.

A csapat fiatal tehetséges írókat és képzőművészeteket ölel fel. Megalakulásukig régiónkban nem volt az elmúlt évtizedekben hasonló folyóirat, amely olyan módon fogta volna össze a fiatal alkotókat egy lapon belül, mint a Symposion.

Néhány éve a folyóiratot kétnyelvűvé tették, s ez a jelenlegi koncepció is. Szerbül és magyarul egyaránt megjelennek benne a szövegek. Az évente produkált négy szám mindegyike egy-egy téma köré csoportosul.

Az alkotók számára kiemelten fontossá vált, hogy vizuálisan radikalizálják a folyóiratot és magát a honi folyóirat-kultúrát egyaránt. Emellett az egyes számokban fellehető tematikák az aktuális problémákra is reflektálnak. Ezt járja majd körbe következő kiadványuk is, mely Kelet-Közép-Európa közhelyeire fog rájátszani.

A vizuális felületek szoros összefüggésben vannak a beérkezett szövegekkel, melyekhez képzőművészek készítenek illusztrációkat, képregényeket.

Az aktuális számok nem csupán önmagukban állnak, általában kiállítások, performance-ok, kísérőrendezvények kapcsolódnak hozzájuk. Ilyen például a Tolnai Ottóval foglalkozó júniusi Symposion-szám és a köré szerveződött kiállítás, melyen képregény formába öntött Tolnai-szövegek láthatók.

A szerzői brigád Belgrád–Budapest tengelyen mozog, de szlovén, horvát, francia, német, szlovák, román nemzetiségű alkotók sora teszi színessé az egyes számok tartalmát. Az állandó szerkesztőségi csapatot Sirbik Attila (fő- és felelős szerkesztő), Bencsik Orsolya és Orcsik Roland alkotják. Mellettük egy-egy szám elkészítésében nagyon sokan közreműködnek, s egyre többen szeretnének megmutatkozási lehetőséget kapni a lap hasábjain.

i 9

A folyóiratban publikált szövegek között az utóbbi néhány évben hangsúlyosabban fordulnak elő a szépirodalmi alkotások. Leginkább a próza és a vers dominanciája figyelhető meg, de a közeljövőben az esszé és a tanulmány műfaja is előtérbe kerül.

A Symposion csapata számos felkérést kap a bemutatkozásra régió szerte, melyeknek igyekeznek eleget tenni. A nyáron magyarországi körutat tettek: többek között felléptek a Sziget Fesztiválon, s ellátogattak a József Attila Kör által szervezett szigligeti irodalmi táborba. Őszi terveik közé pedig egy hazai körutat és néhány külföldi látogatást iktattak.

Megjelenés: www.kepesifi.com, 2010.10.15.

The following two tabs change content below.
Mészáros Anikó

Mészáros Anikó

Mindenfélét írok, ennél is többfélét olvasok, s legaktuálisabban lelkesen vizsgálódok a cigányság irodalmának színes terepén, jelenleg Zentán, de sokszor máshol (szívesen időzök az Újvidék-Szeged-Pécs háromszög csúcsain). Kedvező csillagállás mellett tavaszra az újvidéki BTK magyar tanszékének mester szakos diplomáját tarthatom a kezemben. Addig is irodalmi és zenei eseményekről adok számot, művészinterjúkkal, zenészportrékkal rukkolok elő, s fesztivál-beszámolókkal ingerlem az érzékszerveket.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!