Az erő demonstrációja az életért: Frida

Hiánypótló alkotás a Budapesti Operettszínház szervezésében

A Duda Éva Társulattal készült produkció márciustól tekinthető meg az Átrium Film-Színházban, és – tekintve a jegyigényléseket – hatalmas érdeklődés övezi. A Frida igazi összművészeti montázs: a kortárs tánc és musical elemeit a videóval és egyéb technikákkal ötvöző darab egy izgalmas, szürreális koreográfiát kínál a nézőknek.

Frida 2

Fotó: Dömölky Dániel

A mexikói születésű, de európai gyökerekkel is rendelkező Kahlót a fájdalom festőnőjeként is emlegetik, mivel 18 éves korában történt buszbalesete egy életre meghatározta küzdelmeit saját testével, nőiességével és a soha be nem teljesülő, de hőn áhított anyai szereppel.

Életének és műveinek megismerésében a 2002-ben – Salma Hayek szereplésével – készült életrajzi film nagy szerepet játszott. Művei a halála után váltak elismertté, mára pedig hatalmas brand épült a személye köré. Képei rendkívüli erőről és intenzitásról árulkodnak, megalkuvást nem tűrő, a korral szembemenő elképzelései pedig azóta is inspirációt jelentenek az utókornak.

Testi korlátait egy nagyon mozgalmas, dinamikus élettel ellensúlyozta. Erre a dinamizmusra, életigenlésre épít a darab rendezője, Duda Éva is, aki éppen a művész testi fogyatékosságain át, többnyire tánccal és zenével igyekszik válaszokat keresni arra, hogy az állandó fájdalmakkal együtt élő, tragédiáktól nem kímélt nő miért írta naplójába: „Düh és fájdalom, öröm és halál, mindez nem egyéb, mint egy folyamat”, és miért vallotta: „Merj élni, meghalni bárki tud!”.

Ha kíváncsiak vagyunk rá, Gryllus Dorka és Gubik Petra váltott szereposztásában találkozhatunk vele ebben a sokat ígérő darabban!

További szereplők: Kálid Artúr / Szabó P. Szilveszter, Molnár Áron, Papadimitriu Athina, Dézsy Szabó Gábor / Kálid Artúr, valamint a Duda Éva Társulat táncművészei

Előadások: május 30. 19:30; május 31. 19:30.

The following two tabs change content below.
Csernák Zsuzsa

Csernák Zsuzsa

„ Hol voltam, hol nem voltam. Hogy higgyem is, ne csak lássam. Hogy tegyem is, ne csak várjam. Aztán meg ágról szakadtam. Tetejetlen fa ágáról. Hetedik ég magasából. Hogy akár esik, akár fúj. Hogy akár tetszik, akár nem. Hogy miért ne, ha netán mégis igen. Világló falevél országában születtem, de aztán csillagporos köpönyeget lobogtattam. Felhővé gomolyogtam, de a tetejébe még forgószéllé is kerekedtem. Holott forgószél képében is csak magamat kergettem… Azóta csak forgok az áramlásban, mert nem lel szilárd helyet a lábam. Azóta csak örvénylő tenger ragad magával, mert sodródom, nincs megállásom, s állni sincs ám már hol megállnom.” Toót-Holló Tamás: Üsse Kő
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!