A gondolatok változtathatóak

Életből merített módszerek és a pszichoterápia új útjai Zentán – Vijatov Hagymás Júliával beszélgettünk

Vijatov Hagymás Júlia pszichológus, Budapesten végezte tanulmányait, jelenleg Zentán él. Vidékünkön újszerűek azok a módszerek, amelyekkel pácienseit kezeli. A gyakorlatorientált viselkedésterápiáról és a módszer hatékonyságáról kérdeztük.

• Pszichológus, pszichiáter – gyakran szinonimaként használjuk…

– Pedig lényeges a különbség – mondja Vijatov Hagymás Júlia. – A pszichiáter orvos, aki miután elvégezte az egyetemet, pszichiátriára szakosodott. Ez még három tanulással eltöltött évet jelent. A pszichológus bölcsész, aki az alapokat ugyanúgy elsajátítja: mi is tanultunk anatómiát, belgyógyászatot, de természetesen nem olyan mélységekig, mint az orvosi egyetemen. Én a diplomám szerint pszichológus és pszichológia szakos tanár vagyok, de ez utóbbi kevésbé vonz. Édesapám pszichiáter, és gyakran hallok tőle a pszichiáterek és pszichológusok között zajló „versengésről”. Nagy általánosságban igaz csak, hogy a pszichiáterek a gyógyszeres kezelést preferálják, a pszichológusok pedig a „beszélgetős” (pszichoterápiás) módszerek mellett teszik le a voksot.

• Ezek a terápiás módszerek kizárják a gyógyszeres kezelést?

– A pszichológus, mivel nem orvos, nem írhat fel gyógyszert, de a már említett „beszélgetős terápiát” a pszichiáterek és pszichológusok egyaránt alkalmazhatják. Többféle pszichoterápiás iskola létezik. A pszichoanalitikus (vagy dinamikus) Freud nevéhez fűződik. Ő a problémát többnyire az anya-gyerek kapcsolatra vezeti vissza, minden az elfojtott vágyak és a libidó körül zajlik. Én egy modernebb módszert, a kognitív és viselkedéses terápiát alkalmazom. Eszerint a lelki eredetű problémák a hibás gondolkodásból erednek (lat. kognitív szó utal a megismerésre, gondolkodásra). A kezelés során a beteggel együttműködve, a gondolatok megváltoztatására törekszünk, és ha ez sikerül, a változás a viselkedésben is meg fog nyilvánulni. Megpróbálom érzékeltetni. A depressziós ember mindent negatívan, sötéten lát. A foglalkozások során színeket csempészünk az életébe, azon dolgozunk, hogy megváltoztassuk a negatív gondolatokat, és ha ez sikerül, a viselkedésében is megmutatkozik. Már nem fog állandóan otthon ülni, hanem kimozdul, elkezdi keresni az emberek társaságát.

A lelki eredetű problémák nyomában: Vijatov Hagymás Júlia

A lelki eredetű problémák nyomában: Vijatov Hagymás Júlia

• Főleg depressziósok jelentkezését várod?

– A depresszió gyógyítására kitűnően alkalmas a módszer, de kezelhetők vele továbbá szexuális problémák, táplálkozási zavarok, veszteség utáni állapot (válás, gyász), pánikbetegség, fóbiák. Sikerrel gyógyíthatók a szorongásos betegségek is.

• Mint például?

– Nevezzük „azt akarom, hogy mindenki szeressen” betegségnek. Mindenkinek meg akarunk felelni, kerüljük a konfliktusokat, és ezáltal engedelmes bábokká válunk. Rengeteg energiát ölünk abba, hogy kivívjuk mások elismerését, aztán rádöbbenünk, hogy „kihasználnak, de nem szeretnek”. Előfordul, hogy sikerül tetszést aratnunk, de olyan áron, hogy soha nincs időnk önmagunkra, soha sem lazíthatunk. Gyakori forrása még a keserűségnek, amikor túlzó, idealisztikus elvárásokkal fordulunk az emberek és a világ felé: minden embernek jónak, a politikusoknak becsületesnek kellene lenniük. Aki ilyen idealizált világban él, percről-percre csalódni fog. Ha a világ rossz, nincs értelme semminek. Nem érdemes szerelmesnek lenni, úgyis vége lesz, nem érdemes becsületesnek lenni, hiszen senki sem az. Ezek a gondolatok depresszióhoz vezetnek. A terápia egy tanulási folyamat, amely a berögzült negatív következtetések helyett újakat tanít, és egy idő után a pozitív következtetések válnak automatikussá.

A pszichológusnő hozzáfűzte, nem szükséges, hogy a kliens konkrét betegségben szenvedjen, olyanok is felkereshetik, akik egy nehéz élethelyzettel találták magukat szemben.

Vijatov Hagymás Júlia a kezelés részleteibe is beavatott bennünket, megtudhattuk, hogyan épül fel a terápia: – Az első két-három alkalmat nevezhetjük ismerkedésnek. Felmérjük, hogy a beteg miért keresett meg, milyen előismeretei vannak a pszichoterápiáról, mit szeretne elérni. Ahhoz, hogy a terapeuta belelásson a páciens életébe, fel kell mérnie a múltját, emlékeit a gyerekkoráról, a családi, szociális közegét. Ezt követően általában szóbeli terápiás szerződést kötünk a klienssel. Közösen meghatározunk egy célt, megállapodunk a terápiás keretekről. Az anyagiakról, arról, hogy hetente hányszor jön, és hogy milyen körülmények között tudja lemondani a foglalkozást. Ahhoz, hogy eredményes munkát tudjunk elérni, a betegnek is motiváltnak kell lennie. Tulajdonképpen ő dolgozik magán, én csak tükröt tartok elé, terelgetem. Az egyik ilyen motiváló eszköz pont az, hogy fizet érte. Ez persze hátrányt is jelenthet, sajnos nem mindenki engedheti meg magának. Amerikában ilyen szempontból nagyon szerencsés a rendszer, az állami biztosító támogat havi egy-két terápiás ülést, amit bárki ingyen igénybe vehet.

• Egyre világosabb, hogy rendkívül gyakorlatorientált módszerről van szó…

– Ezek a módszerek a mindennapi életből merítenek. A beteg magán dolgozik, önmonitorozást végez. Például naplót vezettetünk vele, amit aztán együtt megbeszélünk, házi feladatokat kap. Szexuális zavaroknál konkrét gyakorlatok vannak, amit otthon a partnerrel kell gyakorolni. Ha igényli, relaxálni is megtaníthatom a klienst…

• Tudományosan mennyire alátámasztott mindez?

– A freudi analitikus módszerrel összevetve szinte a két végpont. Freud csak esettanulmányokon keresztül igazolta saját elméleteit, a kognitív és viselkedéses terápia viszont tudományosan az egyik legjobban alátámasztott módszer. Legfőbb hatékonysága a terápiás kapcsolatban rejlik. Kísérletekkel igazolt, hogy a hatékonyság még abban az esetben is kimutatható, ha a betegre szánt egy órát kizárólag azzal töltöd, hogy meghallgatod, anélkül, hogy értékelnéd vagy ítélkeznél fölötte.

• Hogyan reagálnak az emberek amikor megtudják, hogy pszichológus vagy?

– Ha szóba kerül, hogy terapeuta vagyok, mindenki azzal jön, hogy sokaknak szüksége lenne a segítségemre, de alapvetően az a tévhit él az emberekben, hogy aki pszichológushoz jár, azzal valami baj van.

Erre Júlia egyik kliense is hasonlóképpen emlékszik vissza: – Amikor elmondtam, hogy pszichológushoz járok, több ismerősömnek az volt az első reakciója, hogy „nem vagy normális”.

E páciens esetében a tizenöt foglalkozásból álló terápia egyébként éppen véget ért. Természetesen rákérdeztünk, milyen változásokat hozott az eltelt időszak. – Régebben nagyon feszült voltam, mostanra viszont kezdem magam jól érezni a bőrömben – sorolja. – Sokkal boldogabb és kiegyensúlyozottabb vagyok. Rájöttem, hogy azelőtt nem tudtam kiélvezni a pillanatot. A kezelés idején kitaláltam egy módszert. Amikor mentem az utcán, elkezdtem mondogatni magamban: „élvezem, ahogy lépkedek, élvezem, hogy lélegzem, élvezem, hogy szép idő van és nézem a kirakatot”. Egy idő után rááll az ember…

Megjelenés: www.magyarszo.com, 2009. április 9.

The following two tabs change content below.
Csillik Blanka

Csillik Blanka

„Mikor a gyermek gyermek volt”, az utcabélieknek gyerekolimpiát szervezett, Kölyök-lapot szerkesztett osztálytársainak, verset fabrikált és Doorst hallgatott. Később Szegeden angolt tanult „középiskolás fokon”, egyetemi szinten Újvidéken, szerkesztő-újságíróvá Budapesten lett, ahol „a körúton járkál a november”, de eltéphetetlen szálak kötik a tájhoz, „a régi szerelmek lábnyomához”, hol tudja, „merre mennek, kik mennek az uton”. „Mikor a gyermek gyermek volt, magával ragadta a játék, most belefeledkezni csak a munkába tud.”
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!