Indulj el egy úton!

Zarándoklat

el camino 4

A zarándoklat általános vallástörténeti jelenség, mégis sokaknak talán a mohamedánok mekkai zarándoklata hamarabb eszébe jut, mint a keresztény zarándokutak bármelyike. Pedig a keresztény élet ősi jelképe a zarándoklat. A keresztény embert a hite úton lévő emberként határozza meg, így nem csupán szokást jelent a zarándoklás, hanem egész emberi létének tükrét is érthetjük rajta.

Történelmi vonatkozásai egészen az ószövetségi időkig vezethetőek vissza: ugyanis már a zsidók vallásgyakorlatában kötelező volt a hívőknek elmenni Jeruzsálembe, a három nagy ünnepre (purim, pészah, hanuka). A keresztények azután szakítanak ezzel a hagyománnyal, és majd csak a IV. században kezd jelentős szerepet kapni a Jézus életével kapcsolatos helyek meglátogatása. A középkorban fontos zarándokhely lesz a Szentföld (Jeruzsálem), azok a helyek, ahová Krisztus ereklyéit vitték, valamint a vértanúk és szentek sírjai. A későbbiek során olyan zarándokhelyek alakulnak ki, ahol Szűz Mária vagy egy szent csodatevő szobra, képe található.

A zarándoklatok jellege a VI–VII. században megváltozott: a penitencia, a bűnbocsánat lesz elsődlegesen a zarándoklat oka: súlyosabb bűnök elégtételeként szabták ki az utakat. A IX. században már a pontos célt is kijelöltek, ami legtöbbször Róma, a Szentföld és Compostela volt.

el camino 3El Camino – Szent Jakab útja

Santiago de Compostela a ma látogatott zarándokutak egyik legjelentősebbike. Az út Spanyolország északi részén húzódik, a Pireneusok lábánál fekvő Saint Jean Pied de Porttól indul, és végállomása Santiago de Compostela, ahol a Szent Jakab tiszteletére emelt katedrális áll, itt találták meg ugyanis Szent Jakab földi maradványait.

Aki megjárta az utat

Domonkos Rudolf mesélt nekem személyes élményeiről, arról, mi indította útnak és hogy mi mindennel tért haza compostelai zarándokútjáról.

Caminóról szóló olvasmányai után úgy érezte, mintha „meghívták volna” erre az utazásra. Ezután már egyenesnek látszott az út, hogy repülőjegyet vásároljon hatvanadik születésnapjára, és nekivágjon egy hátizsákkal élete legszebb 800 kilométerének.

Az úton mindig vannak emberek – az emberek mindig úton vannak. Ő egyedül indult el, így saját tempójában gyalogolhatott, a saját útján. Önmegismerési cél vezérelte, így az egyedüllét még inkább segítette.

Sokféle embert meg lehet figyelni egy zarándokúton. Mindenkin meglátszik, ki hogyan éli mindennapjait, ki miként kezeli kapcsolatait.

Szerinte nincs szükség fizikai felkészültségre, a pozitív és erős lelkület elég egy ilyen úthoz. Volt nála ugyan egy spanyol zarándokszótár, ezenkívül azonban különösebb nyelvtudás nélkül indult el. Mégsem akadtak nehézségei emiatt, a „kézzel-lábbal” kommunikáció ez esetben igen eredményesnek bizonyult, mert, mint mondta, itt megakarták érteni egymást az emberek, segíteni akartak, ha tudtak. S ha szavakkal nem is, egy mosollyal mindent el lehetett intézni.

A zarándokok nemzeti sokszínűsége a társas esteken mutatkozott meg leginkább, ahol dél-amerikaiaktól kezdve németeken, lengyeleken át mindenféle nép összegyűlt, előkerültek a gitárok, dobok, szájharmonikák, és a zenében juttatták kifejezésre mindazt, amit talán másként, szavakkal nem tudtak volna elmondani egymásnak.

Megváltozik az ember értékrendje egy zarándoklat után. És most nem arra kell gondolni, hogy valaki vallásfanatikussá válik egy-egy ilyen út megjártával. Nyitottabbá válik az életre, nyitottabb lesz az emberek felé, és talán közelebb kerül ahhoz, hogy megtalálja, miért is járja ezt a földi utat.

Nyomot hagyni

elcamino 1Akik megjárják és megélik a zarándoklatot, nyomot szeretnének hagyni róla. Fényképek tömkelege készül, sokan blogot vezetnek utazásukról, és vannak, akiknek sikerül könyv formájában kiadni élménygyűjteményüket.

Ezek a mások által lejegyzett benyomások indítanak sokakat útnak. És tapasztalataik sok esetben nem csupán a „lelki pluszról” szólnak, hiszen ezt minden ember másként éli meg, s talán nem is lehet tökéletesen átadni az ilyen jellegű élményt. Gyakorlati tanácsokat kaphat bárki arról, hogyan is lehet nekivágni egy ekkora útnak, mi az, amit feltétlenül szükséges beszerezni, és mi az a dolog, amire semmi szükség nincs, ha az ember zarándokolni akar.

Zarándokhelyek, egy kicsit közelebb

Ha valaki el szeretne indulni azon a bizonyos „úton”, nem feltétlenül szükséges Spanyolországba utaznia.

A magyarok körülbelül ezer éve ismerkedtek meg a zarándoklás fogalmával és gyakorlatával. Magyar nyelvterületeken a Mária-tiszteleten alapuló búcsújárás vált szokássá, és Mária-kegyhelyek alakultak ki szerte a Kárpát-medencében. Hogy csak egyet említsek a sok közül, Vajdaságban talán a legismertebb a doroszlói Szent Kút, ahová Kisboldogasszony napján szoktak legtömegesebben ellátogatni, igaz, manapság már viszonylag kevesen teszik meg gyalogosan ezt az utat.

Ami még igazán érdekes, az az a kezdeményezés, mely szerint létre szeretnének hozni Közép-Európában egy Mária-utat, melynek célja, hogy Európa különféle Mária-kegyhelyeit és zarándokhelyeit egy szálra fűzze. Egy kereszt alakú útvonalat rajzolnának a térképre: a kelet–nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezetne, mintegy 1400 kilométeres távon, az észak–déli útvonal pedig Lengyelország legnagyobb búcsújáró helyét, Czestochowát kötné össze a bosznia-hercegovinai Međugorjéval, ahol évtizedek óta jelenik meg Szűz Mária.

Vallási turizmus?

Manapság a turizmus szerepe mindinkább növekszik, az emberek igyekeznek „mindenből” turistacsalogatót csinálni. Ez a jelenség egyre erősebben érezteti hatását a vallási helyeknél is, a legmegdöbbentőbb személyes tapasztalatom az volt, amikor egy templomban belépőjegyet kellett fizetnem, s miután bejutottam, sem tudtam azzal foglalkozni, amiért betértem, mivel a körülöttem bámészkodók majd fellöktek, és hangosan taglalták a látottakat, mintha a piactéren volnának.

Ugyan a zarándokutaknál nem kérnek sem keresztlevelet, sem a vallásos lelkület bizonyítását, azonban akik nem is ilyen célokkal indulnak útnak, többnyire figyelembe veszik mások vallásos szándékait.

A gyalogtúra miatt viszont szerintem nem érdemes nekivágni. Túrázni lehet bárhol a világban. A zarándoklat nem csak fizikai erőnlétről szól. Lelkiekben talán többet kap az ember.

el caminio 2

Útravalóul

„Emberi életünk egyik alapvető tapasztalata, hogy szüntelenül úton vagyunk. A hívő ember életében is megjelenik ez az élmény. Az élet zarándokút. A zarándok vándorok úton vannak egy bizonyos hely felé, valahova el kell jutniok. (…) A célhoz vezető utat nem az ember fedezi fel, hanem Isten mutatja meg.” (Dolhai Lajos)

Megjelenés: www.kepesifi.com, 2011.02.10.

Mikuska Judit 

Olvasd el Béres Márta színésznő zarándoknaplóját!

 

The following two tabs change content below.
Press Szó

Press Szó

Ez a cikk szerkesztőségi munka eredménye, átvétel vagy alkalmi szerzőnk írta, ezért nincs a szerzőjének profilja a honlapunkon.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!