Hiánypótló közösségi tér Szabadkán

Ma este nyitja meg kapuit a Klein House

A Mosolyogj Szabadkára elnevezésű civil szervezet két alapítója (Gyulai Zsolt, Igor Halasevič) új közösségi teret hoz létre Szabadkán. A Klein House galériáját ma (április 10-én) este adják át a Szabadka a fürdők városa című kiállítással, a következő hetekben pedig a hozzátartozó kávézó is megnyílik a látogatók számára. Az MTTK szomszédságában (a Lányi Ernő és a Strossmayer utca sarkán) várja a művészeti rendezvényekre, kiállításokra, könyvbemutatókra, szemináriumokra fogékony közönséget, de a hét minden napján betérhetnek a koffeinpótlásra vágyó vendégek, és azok, akik szeretnének jókat beszélgetni, borozni. A szervezet célja egy független – nemzeti hovatartozást és politikai nézeteket figyelmen kívül hagyó – közösségi tér kialakítása, ahol az alkotók és a látogatók közötti eszmecsere szabadon áramolhat.

A mozgalom egyik vezetőjével, Gyulai Zsolttal a Klein House-szal kapcsolatos tervekről, a civil élet kérdéseiről beszélgettem, illetve szót ejtettünk az általa is szerkesztett Második Nyilvánosság nevű Facebook-csoport megalakulásának körülményeiről és működésének további lehetőségeiről.

gyulai 1 profil

Gyulai Zsolt

– Erősen gettósodik ez a város. Lehet, hogy túlzás így fogalmazni, ez a szó mégis tökéletesen magába foglalja mindazt, ami ma Szabadkán történik. A magyar művészek a Magyar Házban, a szerb művészek a Modern Művészeti Galériában, a bunyevácok megint máshol állítanak ki, és vannak jelen. Én a ‘80-as években azt láttam, hogy itt fantasztikus együttműködésre voltak képesek a nemzetek. Létezett egy szabadkai identitás, amely az idő múlásával sajnos eltűnt. Ma már alig van „össz-szabadkai” rendezvény, ami minden nemzetiséget megmozgatna. Nagyon egysíkú mindenkinek a mozgástere. Ezért is döntöttünk úgy, hogy létrehozzuk a Klein House-t, amely befogadója lesz faji, vallási hovatartozástól függetlenül valamennyi művésznek, sőt más civil szervezetek rendezvényeinek, képzéseknek, kerekasztal-beszélgetéseknek is tudunk majd teret biztosítani. Olyan teret szeretnénk tehát létrehozni, ami nagyon szabadkai. A Klein House a mindennapokban kávézóként fog funkcionálni. A hely filozófiájába tartozik az egyediségre törekvés. Különleges kávékkal, sörökkel rukkolunk elő, de a legnagyobb hangsúly a borokon lesz. Májusban romkocsmai hangulatot idéző kerthelyiséggel is szeretnénk bővülni. Mi, a szervezet aktivistái dolgozunk majd ott, legalábbis az első 3-6 hónapban. Így azon túl, hogy ajánlok majd egy-két jó bort, közvetlenül tudok beszélgetni a szabadkaiakkal. Persze nem csak én, Igor Halasevič is rendkívül aktívan kiveszi a részét a munkából.

gyulai 6

Az egykori YU FEST kávézó helyén tavaly ősszel tartott megemlékezés

Miről lehet és miről kell beszélgetni a polgárokkal?

– Fontos, hogy elmondják, mivel elégedetlenek a környezetükben, esetleg milyen megvalósulásra váró ötleteik vannak. A civil szervezetek mindenkori feladata, hogy ezeket a gondolatokat meghallgassák és elvégezve a hiánypótlást, lehetőségeik szerint meg is valósítsák azokat. Szervezetünk 2011 óta aktívan működik. Akkor egy nemzetközi műemlékvédelmi konferenciát bonyolítottunk le. Ezt követően hoztuk létre a Mosolyogj Szabadkára nevű szervezetet, melynek célja elsősorban a szabadkai műemlékek védelme. Időközben létrehoztuk a Szabadka, a szecesszió városa nevű brandet is. 2012-ben pedig, pályázati úton, sikeresen csatlakoztattuk Szabadkát az európai szecessziós városok hálózatához.

1186950_728292480531091_33008857_n

A szecessziós séta I.

Miért egy civil szervezet feladata, hogy törődjön a város értékeivel, vagy éppen megakadályozza egy súlyos városrendezési terv realizálását?

– Ez máshol is így van, a szecessziós városok hálózatának többi városa, például Brüsszel és Riga esetében is. Talán eddig még senkinek sem jutott eszébe.

A szecesszió nem túlzottan egy magyar Szabadkát idéz fel az elmékben?

– Hidd el nekem, hogy nem. A mágikus erejű városháza tornya minden szabadkai számára fontos. A szabadkai szecesszió nem csak a magyar lakosság által közkedvelt. Látom a SAVESUBOTICA nevű Facebook-oldalunkon, hogy többségében nem magyarok kedvelik a régi városképeket. Eddig nyolc alkalommal szerveztünk városfelfedező sétát, általában szeptemberben tartjuk az európai Kulturális Örökség Napján. Több százan szoktak eljönni a sétákra, és ekkor sem csak magyarok érkeznek. De természetesen más dolgokkal is foglalkozunk. Megfigyeljük, hogy mi az a hiányosság, amit a város, a turisztikai hivatal eddig nem tudott megvalósítani. A szabadkai intézményrendszer eléggé furcsa. A szecesszió kérdése valahogy mindig mellékes volt. Talán minden más önkormányzati intézménynek megvan a maga feladatköre, de egyébbel nem szeretne foglalkozni, ilyenkor nekünk kell színpadra lépni. Legutóbb egy tematikus szecessziós térképet adtunk ki, amin minden jelentősebb épület szerepel, és ami a turistáktól a turisztikai konferenciákig mindenhova eljutnak, de a honlapunkon szeretnénk egy ezzel kapcsolatos interaktív felületet is létrehozni. Fontos tehát megérteni, hogy a civileknek az a dolguk, hogy hiánypótlók legyenek. Mi nem a város ellen vagyunk, hanem a városért, mindössze hobbiból tesszük a dolgunkat. Jó volna, ha a város életének minden területével foglalkozna egy-egy civil szervezet. Ugyanakkor persze volt, hogy szembekerültünk elképzelésekkel, például a városrendezési terv esetében, de meglehetősen értetlenül állunk azelőtt is, hogy a következő 99 évben az MNT lesz a Zsinagóga üzemeltetője.

Mennyire ütköztök falakba a tevékenységetek során, a politika mennyire gátol vagy éppen segít benneteket?

– Nem igazán tudnak hova tenni. Például 3-4 évvel ezelőtt a műemlékvédelmi témában is csak furcsán néztek ránk, hogy mit csinálunk. A nemrég zajló népszínházas üggyel kapcsolatban az volt a szerencsénk, hogy nagyszámú embert érintett, hálás téma volt. Az emberek szeretnek színházba járni. Velük együtt a művészek is úgy érezték, hogy a kinevezett vezető nem szabadkai témákat hoz. Azt is sokan érezték, hogy amit eddig szerettek, az véglegesen meg fog változni, még ezt is elveszik tőlük. A nagy többség tehát a megszokott mivoltában szerette volna látni a színházat. Mi is így gondoltuk és olyanok vagyunk, akik megfogalmazzák a kritikáikat a rendszer működésével kapcsolatban.

A szecessziós séta II.

A szecessziós séta II.

A közelmúltban éppen ezért jött létre a Második Nyilvánosság Facebook-csoport, amelynek te is szerkesztője vagy. Mi történt akkor és azóta?

– Néhányan nagyon hasonló állásponton voltunk a Népszínház magyar társulata vezetőjének, Andrási Attilának a munkájáról, így véleményünket ezzel kapcsolatban a közösségi oldalak kínálta lehetőségeket kihasználva nyilvánosságra hoztuk. Megdöbbentő gyorsasággal elértük elsődleges célunkat, a Szabadkai Népszínház művészeti vezetőjének elmozdítását. Ma már a szabadkai és a vajdasági magyar közélet megreformálására törekszünk, ami szerintünk rendkívül belterjessé vált, és ezen változtatni kellene.

Hogyan szeretnétek hozzáfogni a „reformációhoz”? Maradtok a közösségi oldal adta lehetőségek keretei között?

– Szeretnénk kilépni a közösségi oldalakról, az internet világából. Belátható időn belül szükséges magasabb szintre emelnünk a csoportot, tehát egy újabb civil mozgalmat elindítanunk. Ugyanakkor a Szabadkai Rádióba, a Pannon RTV-be nem könnyű bekerülni. Az a tapasztalatom, ha megnyered a fiatalokat, általuk az idősebbeket is jobb belátásra lehet bírni, velük viszont az a gond, hogy berögződött reflexiókkal hozzák meg a döntéseik javát. Az apátiával és bezártsággal teli, apolitikus fiatal értelmiség megmozgatása lenne az elsődleges célunk, erre nem rossz platform a Facebook. Nem titkolt vágyam, hogy a közeljövőben legyen egy Második Nyilvánosság kerekasztal-beszélgetés, hogy párbeszéd alakulhasson ki az érdeklődők és az alapítók között.

A szecessziós séta III.

A szecessziós séta III.

Gondolom erre is a Klein House-ban kerülne sor. Mire számíthatunk a kávézó életében a nyitást követő időszakban?

– Az első hónapban a partnerszervezeteink tartanak képzéseket. Ezek mindenki számára nyitottak lesznek. Mivel a környéken látványosan szűk a művészek mozgástere, ezért már kb. egy évre előre lefoglalták a kiállítások időpontját. A környezetvédelem és a sajtószabadság témakörök is abszolút aktuálisak, de teljesen politikamentesen kell lezajlaniuk ezeknek a rendezvényeknek, amit azért nem könnyű megvalósítani.

A szecessziós séta IV.

A szecessziós séta IV.

The following two tabs change content below.
Balog Anikó

Balog Anikó

Szabadkán születtem, itt is élek. Tanító vagyok. Szerencsés, mert taníthatok is. Kb. 10 évvel ezelőtt sétáltam be a Szabadkai Rádió épületébe, kisebb nagyobb megszakításokkal, azóta foglalkozom írással, újságírással.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!