Pudvás kifli a magyar filmművészet boszorkánykonyhájából

A megújult magyar köztévé nagy dérrel-durral beharangozott sorozatáról

Ahogy öregszem, évről évre sablonosabbá válnak a különféle ünnepek… Oda-vissza szavalom már a Nemzeti dalt, betéve ismerem a történeteket, közben pedig egyre kevésbé tudok gyermekies lelkesedéssel tekinteni a Nemzeti Múzeum lépcsőin keringőző „Petőfi-imitátorokra”. Idén azonban meglepetés volt kilátásban, a vadiúj magyar köztévé menőnek ígérkező sorozatával, a hatrészes Kossuthkiflivel, ami vasárnap esténként várja a nézőket a megújult Duna TV-n. Fehér Béla azonos című regényéből Rudolf Péter rendezte a filmet, mely a szabadságharc idejére kalauzolja a nézőt, ahol egy kicsit történelmi, kicsit misztikus, kicsit szerelmes történet bontakozik ki. Megnéztem az első részt, el is csapta a hasamat.

kos 3

Állítólag van ennek a filmnek története, amit akár el is mesélhetnék, mert gondolom a kutya sem fogja végignézni, azonban rövid kutakodások után is csak töménytelen öndicséretre bukkantam: korszakos alkotás, a magyar film megújulása, a legnagyobb színészi kihívás, a legnagyobb kaland, fantasztikus filmtrükkök, amit magyar filmen még nem láthattunk! Csak külföldin, úgy tíz évvel ezelőtt…

A történet a Napóleonnal vívott győri csatával kezdődik, ahol Vödric Demetert (Haumann Péter) megmenti bélpoklos debreceni bajtársa. Gyorsan lezavarták ezt a felütést, pedig a magyar történelem egyik kevéssé ismert momentumáról van szó, amely a János Vitézt és Háry János történetét is inspirálta. Szóval miután egy boszorkányprosti fehér galambbá változott, hipp-hopp a forradalom évében vagyunk, ahol a régi katonatárs egy rakat bájglit rendel az időközben cukrászmesterré vált Vödrictől. A veszélyes útra Swappach Amadé (Lengyel Tamás) vállalkozik, aki a megtestesült sztereotip huszárkapitány. Minden második szava a haza meg a szabadság, a pékmester lányát kufircolgatja és rendszeresen pofozza a kocsist.

amade

Elkíséri a kapitányt Nagy-Kálózy Eszter is, aki ezúttal kilépett a szexin idősödő szépasszony szerepéből és egy intrikus öregasszonyt játszik. Csak elfelejtettek neki szólni, hogy nem a színpadon van, hanem egy filmben.

nagy k.Szinte az egész nem szól másról, mint hogy a színészek menőznek a furcsa, szélsőséges karaktereikben, ez ha parodisztikus akart lenni, akkor kínos, komolynak pedig szánalmas. Az egyetlen vicces karakter Batykó, a Kálloy Molnár Péter által alakított kocsis, aki mint afféle szlovák gazdasági bevándorló, a t-t ty-nek ejti. Pedig mindenki tudja, hogy a tótos akcentus nem ilyen, hanem olyan, mint Reisz Andrásé.

Kálloy Molnár Péter és Lengyel Tamás

Kálloy Molnár Péter és Lengyel Tamás

De nem csak Kálloy beszédétől rázza ki a hideg az embert, hanem mindenkiétől. A Magyar elsők című műsorban voltak ehhez hasonló furcsa kosztümös jelenetek, amelyben szellemes „korabeli” nyelvezettel adták elő a történetet. De könyörgöm, az egy ismeretterjesztő sorozat volt, ahol mulatságosak voltak az olyan mondatok, mint: „az óvárosból kikanyarodó pumpecviklis járdázványon, pont ott, ahol jó Sramek uram sramlintánceros gebárstágja volt, égzengést is túlon harsogó robbajjal tántorodott meg az okkáré színű favázas szerkezvény, melyet igásállat helyett villanyos delej hajtott tova.” Utána előlépett Rózsa Gyuri és elmesélte, hogy az első kassai villamosról van szó. Na de ebben a filmben végig így beszélnek. Azért valamit tisztázzunk: régen azért beszéltek így, mert akkor azt értették meg. Most viszont beszéljünk úgy, hogy mi is értsük.

Ha az a cél, hogy deszakralizálják a szabadságharcot, akkor egy valódi háborús filmet kellene csinálni, vérrel, mocsokkal, felrobbanó kisdobosokkal és csencselő altisztekkel. Viszont ha ellenkezőleg, a nemzeti büszkeség megerősítését szerették volna elérni, az nagyon nem sikerült. Ha akkoriban efféle bohócok lakták a hont, felesleges volt a kétszázezres orosz intervenció, elég lett volna néhány felségjelzés nélküli kozákot átdobni a zöldhatáron.

kos 5
Szegény Rudolf Péter, pedig milyen jókat szórakoztunk a Beugrón meg a Mindenből egy van-on! Az igényesebbek még emlékezhetnek a Jób lázadására és egyéb munkáira is. Tulajdonképpen nem csinált semmi rosszat, csupán azt, amit a magyar értelmiség művel, határon innen és túl: a saját kis világába zárkózott és eldobta a kulcsot.

Rudolf Péter és Kálloy Molnár Péter

Rudolf Péter és Kálloy Molnár Péter

Mindenesetre a legnagyobb nemzeti ünnepen sikerült azt a sztereotípiát továbbépíteni, ami úgy hangzik: „magyar mozi”. Nem is kell már jelző, elég ha meghalljuk, tudjuk, nincs mit tenni, keserű mosoly kíséretében nyúlhatunk is a távirányítóért. Egyszer majd biztos lesz jó magyar mozi vagy sorozat, és az óriási meglepetés lesz. De ez még nem az.

The following two tabs change content below.
Takács Rajmund

Takács Rajmund

A nyolcvanas évek közepén születtem, amikor jók voltak a disco zenék és Tom Cruise is fiatal és normális volt. Lassan nyolc éve próbálok újságíró lenni, amit a gunarasi Hírharangnál kezdtem. Talán a motivációm volt rossz, azt hittem így majd könnyebb lesz csajozni... Miután nem jött be, azóta legfőbb célomnak a vajdasági magyar paraszt-munkás népség szellemi felszabadítását tartom.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!