Kisvárosi cipőben a nagyváros futópadján

jardaA nagyvárosi élet egyesek szerint izgalmas, szabad, a korlátlan lehetőségek tárháza, míg az ellentábor kiemeli a kipufogógáztól bűzölgő, piszkos utcákat, a lépten-nyomon kutyaszart kerülgető életformát, a növekvő bűnözést. A város természetesen más annak, aki beleszületett, és más annak, akit hivatása, vagy a továbbtanulás kényszerített oda. Mást lát az, aki csak átutazik rajta, de legfőképpen másként éli meg az, akik csak a tévéből ismeri.
Felvetődött bennem a kérdés, szerethető, élhető-e a nagyváros a vidéki emberek számára? Megszólható-e a kisvárosi ember lánya, aki megpróbál a nagyváros edzettségével lépést tartani? Elgyökértelenedésnek számít-e az, ha a született kisvárosit elkapja, megszállja a nagyvárosi modern élet? Sorsok, melyeket egy-egy színtér megváltozása alakít.
A városi élethez primitív egyénként nehéz beleugrani a dupla fordulatszámú mókuskerékbe, de még nehezebb szabadságot színlelni a város zsúfolt állatkertjében. Ha mégis valaki erre adja a fejét, érdemes beruházni egy új, gyorsabb futócipőbe, felkészülni

Vijatov Hagymás Júlia

Vijatov Hagymás Júlia

a megmérettetésekre. Vijatov Hagymás Júlia pszichológusnő elmondása szerint minden környezetváltozás, akár kicsiből nagyvárosba, akár fordítva, bizonyos nehézségekkel jár együtt. A költözés szinte természetes velejárója a stressz, a szorongás, de emellett megjelenhet az öröm, feldobottság, szomorúság, bánat, aggodalom érzése is. Személyiségünk, alkalmazkodóképességünk és számos más apróbb dolog is befolyásolhatja, hogy kisvárosiként miként fogjuk feltalálni magunkat a nagyvárosban.
Az új helyzet, az idegen város, a megsokszorozódott népsűrűség könnyen megboríthatja az ember lelki harmóniáját. A terhek enyhítésére szakértőnk különböző praktikákat javasol: „Sokat segíthet, ha vannak barátok, családtagok, ismerősök az új városban, akikkel megoszthatjuk a félelmeinket, akik segíthetnek megismerni a várost, megmutatni mi hol van, ezzel is csökkentve bennünk az idegenség érzését. A városról való olvasás, felkészülés, a térképek nézegetése ugyanezt segítheti. Sokat jelenthet, ha az új lakóhelyünket mielőbb otthonossá varázsoljuk, olyan tárgyakkal vesszük körbe magunkat, amik ismerősek, amiket szeretünk és valamilyen pozitív élmény, érzés fűz hozzájuk: képek, dísztárgyak, bútorok, illatok, színek. Végső soron pedig kérhető szakember, pszichológus segítsége is, aki utat mutathat félelmeink, aggodalmaink leküzdéséhez.”

Stantić Sebastian

Stantić Sebastian

A megszokott, kényelmes életmódot az ismeretlenre cserélni, érzelmileg, fizikailag is elszakadni a kisvárosi élettől, nem egyszerű feladat. Sebastiánnak is meggyűlt vele a baja: „Otthon szinte semmilyen házimunkát sem csináltam, de most mindent meg kellett tanulnom. Emellett az ügyintézéssel is nekem kell foglalkoznom, ha téves számlát küldenek, nekem kell fellebbeznem… Otthon még egy számlát sem fizettem be soha.”

Könyves Benkő

Könyves Benkő

Az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben szembesülhet az ember azzal, hogy mekkora energiabefektetéssel jár az új környezetben elérni addigi megszokott, kényelmes életünket. Megbékélni az új életformával egyet jelent azzal, hogy felnőttünk a nagyvároshoz, ki tudjuk használni az általa hordozott megannyi lehetőséget. Mint másik interjúalanyom, Benkő elmondta, neki ez fél évet vett igénybe, de ma már sokszor az ausztriai Grazot érzi otthonának, és Vajdaságba vendégként tér haza. A nagyváros segített neki abban, hogy nyitott szemmel járjon a világban, és könnyebben nyisson a nyugati kultúra felé.

Piri László

Piri László

Nyitni. Ez a kulcsszó. A nagyvárosok általában a fizikai szépség fogalmát még látatlanból sem ismerik.  Megbetegítő a sok savanyú arc látványa, a zsúfoltság, a hajléktalanok, a bűnözéstől való rettegés, a szociális egyenlőtlenség környezetre gyakorolt hatása. Elvárásként nehezedik az emberekre, hogy megtalálják a pozitívumokat, majd védekező mechanizmusként mások iránti semlegességre ösztönözzék magukat. Beszélgetőtársaim közül, csak  Tamás tudott ellenpéldát hozni a nagyvárosi közönyre. Elmondása szerint az angliai Nottinghamben ismeretlen emberek hajlandóak kisegíteni egymást a boltokban, majd ezután természetesnek veszik, hogy névjegykártyát cserélnek és átutalják egymásnak a pénzt. A környező országok nagyvárosai azonban kevésbé mutatnak festői képet.

Juhász Tamás

Juhász Tamás

 Nyitni kell, de sajnos az ajtók zárva vannak. László szerint, ha változtatni nem is tudunk, de igyekezzünk természetesen létezni, harmóniában élni környezetünkkel.

Ha a kisvárosi lábbelinket kinőttük, s már a nagyvárosi futócipőnk is szoros, talán izgalmas lenne egy külföldi surranóra váltani a hazai papucsot.

Honlapunk szerkesztője egy interjú során beszélgetett a pszichológusnővel a Zentán még újszerű pszichoterápiás módszerekről. Ha kíváncsi vagy Vijatov Hagymás Júlia munkamódszereire arról, hogyan változtathatóak meg a gondolatok, itt olvashatsz róla.

The following two tabs change content below.
Csehák Mirella

Csehák Mirella

Csehák Mirellaként nem egyszerű dolog boldogulni a világban. 1991-ben az univerzum még nem volt felkészülve a nevemre, kisvárosom, Ada pedig egyenesen meghökkentőnek tartotta, amit a későbbiek során előszeretettel éreztetett is velem. Az óvodás Mivikéből, szépen lassan általános iskolás Miréna, Mirinda, Marella lett. Hogy javult-e a helyzet gimnáziumi tanulmányaim során? Gondolhatjátok. Egy idő után felkaptam a fejem a Csehók, Csernák, Csepák , Marillára, Milénára, Mirabellára, azaz mindenre, ami kicsit is hasonlított az eredetire (bár megjegyzem, a Cserák Mihály azért egy picit fájt :-) ). Újvidéki egyetemista éveim alatt megtanultam, hogy a magyar nyelvnek van az a különös tulajdonsága, miszerint az érthetetlent, idegent leegyszerűsíti, saját kénye-kedve szerint formálja. Így alakulok nevemmel én is, így lesz komolytalanságom komolyságom éltetője, így leszek az, aki vagyok: Miri, néha Piri, esetenként Konstantin! :-)
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!