Költészetnapi szóorgia és slam poetry

Simon Márton, Sirokai Mátyás, Pion István

Simon Márton, Sirokai Mátyás, Pion István

 Simon Márton Polaroidok című kötete már a második. (Az elsőt már nem is lehet kapni – egész kalandos történeteim vannak a próbálkozásaimról…) A kötet fülszövegén az áll, hogy körömollóval esett neki a nyelvnek, és elkészítette a városi szorongás szótárát. A sokszor csak egy-egy mondatból álló versek nagyon erős képeket idéznek föl, és eszméletlen szituációkba visznek. Megragadja a képi gondolkodás lényegét. Amikor még nem olvastam, kételkedtem benne, hogy ez működik, pedig nem kellett volna.
bemutat2Sirokai Mátyás neve eddig ismeretlen volt, pedig érdemes vele is foglalkozni. A beat tanúinak könyvéből tényleg árad a beat, habár nem az a klasszikus, amihez hozzá vagyok szokva, de van azért benne valami.

Ezután barátias összeölelkezős örömködés között lehettünk szem- és fültanúi egy nagy adag slam poetrynek. Na, de mi is a slam poetry pontosan? Van, aki azt mondja, hogy vers, van, aki azt, hogy rap, vagy hogy színház, vagy sokan azt is, hogy mindhárom együtt, de van, aki csak annyit mond, hogy félúton van Latinovits és Hofi között. Nagyon nehéz meghatározni, és talán nem is kell, mert annyira új és működő, hogy kár lenne definíciókkal ellaposítani.

Érdemes azért azt is tudni, hogy a slam poetrynek mozgalom jellege is van. Tulajdonképpen egy konkrét, mondhatni baráti társaságról van szó, akik közé bárki beállhat ugyan, de érződik, hogy hatnak egymásra a slammerek. Céljuk, hogy sokkal élőbb legyen a kortárs irodalom, hogy közel kerüljön a fiatalokhoz, meg hogy kieresszék a gőzt, és odamondogassák a véleményüket. Ezért szórakoztató, sokszor vicces, vagy épp nagyon is őszinte. Zenei kíséret mellett mondanak el egyfajta kritikát társadalomról, politikáról, aktuális eseményekről. Olyan dolgokkal foglalkoznak szövegeikben, amelyek mindannyiunkat érdekelnek, és olyan módon, amit mindannyian értünk. Szerintem ebben tér el leginkább az ún. „szépirodalomtól”. Mégis talán pont ez a rendezvény bizonyította be azt, hogy milyen jól megfér egymás mellett a nagybetűs irodalom, amit a frissen megjelent kötetek képviselnek és az underground slam poetry, ami egy egész estés program volt.

Az este csúcspontja Gábor Tamás Indiana paródiája volt Pionról és Simonról, de hallhattunk egy nagyon érdekes belső filmjelenetet is egy szürreális szülőszobáról Süveg Márk Saiidtól, és aki elég jó fej volt – ahogy Saiid mondta –, az csukott szemmel hallgatta végig a produkciót. Voltak még merengő tűnődések, de felháborodott kirohanások is, és hát a magyarság és az ország sem maradt szárazon ezen az estén sem.

Simon Márton – II. Országos Slam Poetry Bajnokság – Döntő:

Gábor Tamás “Indiana” – II. Országos Slam Poetry Bajnokság – Döntő: 

***

Simon Márton: Polaroidok (részletek)

122
ismeretlen lány
elém köp az aluljáróban
na
348
mindig is arra vágytam, hogy
rózsaszín telefonokba mentsék el a számom
33
Téli telihold süt
arra, amiről nem írok.
337
az élet legfontosabb mondatait fekve mondják
68
Albatrosz gyomrában öngyújtók.
351
végül is tizenegy éves korom óta
várom, hogy rákos legyek
343
már nem rágom a körmöm
csak 2 percenként vágom
159
látod azt a kínai kajáldát?
ott volt egyszer mindennek vége
324
valamivel összetéveszted a múltat
76
Vadlúd viszi az eget.
Vissza ne hozd.
372
itt az ideje
kihányni a linzert
373
Peace-re vágyom.
Meg Hope-ra.
Ez két japán cigi.
375
minden nap újabb télre ébred
376
egy életre szól
de tekintve az életet
ez nem valami nagy dolog
379
sötétben végképp nem nézek tükörbe
381
a női pankrációt sosem szerettem eléggé
382
négy emeletnyi sötétség
383
csak állni a horzsolódásban
386
metaforaszennyezés
317
reggeli cigi közben
ez egy másik élet
328
a kávé kijön a nadrágból
a hányás nem

***

Pion István: Atlasz bírja, ne aggódj, nélküled is,
és bírják az újépítésű lakópark kis szemei,
és bírják a lakások tartópillérei,
és bírják a szomszédban a gyerekek,
és bírják a tükörben az anyukák,
és bírják a hipszterek meg a turulképűek,
és bírják a Weismüllerek meg a Kolompárok,
és bírják a finnek, az észtek, a mordvinok, a manysik, a hantik, a lappok,
és bírják a keresztek, a simák, a kettősek meg a horgosak,
és bírják a csillagok, a simák, a sárgák meg a vörösek,
és bírják a halak a tóban,
és bírják a kristályok a hóban,
és bírják a morfémák a szóban,
és bírják a belek a lóban,
és bírják a versek, a regények, a drámák,
és bírják a stricik, az urak, a kurvák, a dámák,
és bírják a Mancik, a Marcik, a Marik, a Matyik, a makik, a Majkák,
és főleg a nüonok, a pionok, a szubatomi részecskék, azok nagyon bírják,
szóval Atlasz bírja, ne aggódj, nélküled is,
és bírja odakint a fagyos tundra forró sivatagában Bear Grylls,
és bírja a Chicago Bulls, a Los Angeles Kings és a New York Yankees,
és bírja a májam, és bírja a méhem,
és bírja a csajom, hogy ma nem szültem mégsem,
és bírja anyám, és bírja apám,
és bírja a sarki közértben a barna banán,
és bírja Jamaica, Jordánia, Jemen meg Japán,
és bírja Erdős Virág, és bírja a virágos erdő,
és bírja Pöltenberg Ernő, és bírja mind a 13 világ,
és bírja az elmúlt nyolc év,
igaz, már ideje volt elmúlnia,
és bírja az elmúlt huszonkettő,
de a huszonkettő az csapda,
és bírja Radnóti, és bírja a Lager Haydenau meg Abda,
és bírja Obama, és bírja Osama,
és bírja az Országházon a kupola,
és bírja István, és bírja Koppány,
és bírja a szőnyeg szélin a foszlány,
és bírja Pozsony, Munkács, Kolozsvár és Szabadka,
és bírja az Isten, és bírja a Szentlélek, és bírja a Jézuska,
Atlasz bírja, nem aggódom, nélkülem is

Megjelenés: www.kepesifi.com, 2013.04.17.

The following two tabs change content below.
Szőke Timea

Szőke Timea

A 21 évemmel gondoltam már magam sok mindennek. Voltam lila hajú moholi punk kislány, büszke kosztolányis Szabadkán, szerbiai (vagy szibériai?) csitri Amerikában, most meg egy kis egérlyukból cincogó vajdasági bölcsészlány vagyok Budapesten és mintha megint lilás lenne a hajam... Több-kevesebb sikerrel próbálgatom a szerencsém meg az élet kis játékait. Aztán meg majd lesz valami!
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!