Laki Latino egyre csak fújja

Összeköt a zene és a kulináris örömök

A nemzetközileg elismert dzsessz-szaxofonos, klarinétos Laki Ákos a ’90-es évek dereka óta él Hollandiában, de sohasem szakadt el teljesen szülővárosától, a „Tisza mágnesként vonzza”. Zentán minden második ember ismerőse, pizzát neveztek el róla és nevéhez fűződik a pár éve megszervezett Tisza Fieszta. Rendszeres itthoni dzsessz-dzsemborijai mellett gyakran töri azon a fejét, hogyan lehetne Vajdaság kulturális-zenei életébe új színeket keverni.

DSC_0287

Egyik zenekaroddal, a Hollandiában működő Laki Latinoval olyan dalokat dolgoztatok fel Fiesta Vojvodina című lemezeteken, mint a Kicsiny falum vagy a Čamac Na Tisi. Miért pont ezekhez az örökzöldekhez nyúltál?

Annak idején sokat muzsikáltam lakodalmakban és arra gondoltam, feldolgozom ezt a repertoárt. Akik nem ismerik az eredeti verziót, felkapják a fejüket, hogy „milyen jó nóta!”. Egyébként a dalok harmóniája nagyon hasonlít a latin számokéhoz, a Homokóra közepe pontosan olyan, mint egy csomó dzsessz-sztenderdé.

Másik együtteseddel, a Carlama Orkestarral leginkább balkáni zenét játszatok. Van erre igény Hollandiában?

Újabban többet játsszunk külföldön, mint Hollandiában, de egyébként az egész világon, főleg Dél-Amerikában nagyon menő a balkáni muzsika. Volt idén egy Jordánia – Jeruzsálem – Kolumbia turnénk, és Bogotában különös örömmel fogadtak bennünket, mert még nem hallottak balkáni zenét. Nagyon tetszett nekik, hogy sok olyan ritmus van benne, ami hasonlít az övékére.

Az évek során felléptetek már az EXIT fesztiválon, a Szigeten, és még sorolhatnám. Melyik koncertedre vagy a legbüszkébb?

Mexikó volt a legnagyobb, ahol 4000 ember előtt zenéltünk. Emlékezetes még a Hong Kongi- vagy a North Sea Jazz Fesztivál, és nagy élmény volt együttjátszani Rhoda Scottal, a világhírű amerikai hammond-orgonistával is. De a legkisebb fellépésekre is emlékszem. Remekül sikerült például a szilveszteri buli itt Zentán, a helyi közösségben. Mindenkinek tetszett a dzsessz, még azoknak is, akik életükben nem hallottak ilyen zenét.

2008-ban megszervezted Zentán a Tisza Fieszta fesztivált. Mi volt vele a szándékod?

Az volt a célom, hogy elhozzam ide azt, amit Hollandiában láttam. Olyan világzenei fesztivált csinálni, amilyen nincs a környéken. A magyarországi, szerbiai, holland, suriname-i és zöld-foki-szigeteki zenészek a város különböző pontjain játszottak, majd a cafékban folytatódtak a koncertek. Sajnos ezt lehetetlen Hollandiából intézni, szükség lenne itthoni segítőtársakra. Szerintem az Ifjúsági Játékokat le kellene mondani úgy, ahogy van, és helyette multikulturális fesztivált szervezni tipikus zentai játékokkal, mint a picigen vagy a preferánsz. Az idelátogató népekkel kölcsönösen bemutathatnák szokásainkat, gasztronómiánkat. Nagyon örülök annak, hogy itt nőttem föl és tudom, mi az a burek, csevap, pljeszkavica, ahogy a szerbek is tudják milyen a jó csirkepaprikás galuskával. A kaján, zenén keresztül lehet az embereket összebarátkoztatni. Végső soron, bármennyi pénzed lehet, a lényeg úgyis a finom ételek, italok, jó csajok és a jó buli!

525317_512680248768421_740593663_n

Laki Ákos és Stanislav Mitrovic

Rotterdam a multikulturalizmus és a világzene fellegvára

Laki Ákos már középiskolában is dzsesszt szeretett volna tanulni, de országunkban nem volt rá lehetőség, ezért klasszikus klarinét szakra jelentkezett az újvidéki Isidor Bajić Konzervatóriumban, majd a Művészeti Akadémiára. A háború kitörésekor a vajdasági magyarok közül elsőként iratkozott be a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia dzsessz-szaxofon szakára, majd tanulmányait basszusklarinéttal kiegészítve Rotterdamban folytatta. Diplomázásának évében, ’96-ban Stanislav Mitrovic barátjával megnyerték a rangos Dutch Jazz Concourst. 14 éve tanít zeneiskolában szaxofont és szerencsésnek tartja magát, hogy olyan multikulturális városba csöppent, ahol 150 féle nép él együtt, és amely a világzene egyedülálló központja. A rotterdami Codarts konzervatórium az egyetlen hely a világon, ahol öt különböző műfajú népzenét lehet tanulni, mint brazil dzsesszt, argentin tangót, afro-karibi zenét. Laki felesége ebben az intézményben dolgozik könyvtárosként, kislányuk, Lilike pedig hat éves és apjára ütött.

A LAKI LATINO PIZZA RECEPTJE pedig:

Vastag tészta, tejfölös alap, rajta szalonna, sonka, kolbász, kulen, lilahagyma, sajt, pfefferoni. Amikor elkészült nem ketchup, hanem fokhagymás olaj dukál hozzá. Nem sok köze van az olasz pizzához, íze tipikusan vajdasági!

Olvasd el, Laki Ákos miért elmaradhatatlan eleme a Quimby hollandiai koncertjeinek

Megjelenés: Blic Édes Otthon, 2012. augusztus

The following two tabs change content below.
Csillik Blanka

Csillik Blanka

„Mikor a gyermek gyermek volt”, az utcabélieknek gyerekolimpiát szervezett, Kölyök-lapot szerkesztett osztálytársainak, verset fabrikált és Doorst hallgatott. Később Szegeden angolt tanult „középiskolás fokon”, egyetemi szinten Újvidéken, szerkesztő-újságíróvá Budapesten lett, ahol „a körúton járkál a november”, de eltéphetetlen szálak kötik a tájhoz, „a régi szerelmek lábnyomához”, hol tudja, „merre mennek, kik mennek az uton”. „Mikor a gyermek gyermek volt, magával ragadta a játék, most belefeledkezni csak a munkába tud.”