Magyar Szó főszerkesztők az Árok-programról

Érdeklődéssel várom az „Árok-csapat” bemutatkozását abban a lapban (Képes Ifi), mely már jó két évtizede csak keresi, de nem találja igazi helyét. Nem győzni, vagy győzedelmeskedni érkeznek, hanem csak jelentkeznek. Amennyiben sikeresek lesznek – minden második lapszám legyen az övék. A „Vígi-csapat” pedig ne tekintse őket konkurenciának. Velük együtt szerkesszenek pénzzel vagy anélkül. Az olvasótábor majd dönt.

Kubát János

Kubát János

Amikor 1991-ben Kabók Erika visszaérkezett prištinai útjáról, meglepett mondandójával.

– A Rilindja hivatásos újságírói értetlenül fogadták, hogy miért küldtek főnökeik jó pár tehetségesnek vélt 18-19 éves fiatalt egyéves amerikai tanulmányútra. Talán azért, hogy helyükbe már képzettebbek kerüljenek? Igen, azért.

Tehát hajrá, Árok-csapat. Ne győzni induljatok. Továbblépni, továbbfejlődni akarjatok, világot látni is. Sokba fog kerülni. De talán az MNT-nek is megérné – egy napon.

Kubát János (1990-1992)

*****

Én még életemben ilyen csintalan gyereket nem láttam, mint ez a 79 éves Sir. Emlékszem, egyszer összehívtam a teljes sportrovatot, főmunkatársakat, nyugdíjas kollégákat egyaránt, beszéljük meg a további terveket, teendőket, elképzeléseket. Pontosan úgy jártam vele, mint az a tanár, aki más megoldás híján végül már kénytelen az első padba ültetni a hátul folyamatosan rosszalkodó vásott kölyköt, hogy legalább szem előtt legyen. Állandóan közbeszólt, másokkal beszélgetett, belekérdezett, javasolt, bírált és dicsért, újabbnál újabb ötletekkel rukkolt elő.

Ezt a jelenetet elnézve pedig már szinte logikusnak is tűnik: hát persze, ugyan kinek a fejéből pattanhatott volna ki az ötlet, indítsunk programot a kezdő újságíró fiatalok támogatására a Képes Ifjúságban, ha nem épp az övéből? A folyamatos ötletelő, a világra nap mint nap újra rácsodálkozó, az épp most kamaszodó kis úttörő fejéből?

Kókai Péter

Kókai Péter

Az Árok-program tehát beindult. Névadója mostanában megint üldöz: most már nem csak a saját pénzét adja a fenti célra, sikerült új támogatót is szereznie, gyerünk, kössük már meg azt a szerződést, mire várunk? Hát igen: mohó, kíváncsi, célokat kitűző és álmokat kergető gyereknek maradni mindvégig, ez talán az egyik legnagyobb és legnehezebb dolog, amire ember képes lehet. Példáját ajánlom mindenki figyelmébe.

Mint ahogy a Képes Ifjúság mai számát is. Mert bizony: „ez a műsor nem jöhetett volna létre, ha nincs… egy álmodni merő 79 éves kisfiú”.

Kókai Péter (2002-2009)

*****

Újságírást csak a szerkesztőségben, a tapasztaltabb kollégáktól lehet eltanulni, iskolában nem. Iskolában csak az elméleti alapokat, műfajismeretet lehet elsajátítani, de a jó szimatot, a témaérzékenységet, a ráérzést, a kíváncsiságot, a szemtelen

Pressburger Csaba

Pressburger Csaba

séget, az alázatot mint tulajdonságot csak a gyakorlatban, tapasztaltabb kollégák folyamatos odafigyelése mellett teheti ki-ki a magáévá. Ha nincs, akivel megbeszéld a témáidat, akitől tanácsot kérj, aki útbaigazítson, aki, ha szükséges, visszadobja a kéziratodat, aki folyamatosan véleményt mondjon a munkádról, soha nem lesz belőled újságíró.

Árok Ferenc kolléga anyagi segítségének köszönhetjük, hogy azok a fiatalok, akik az újságírás iránt érdeklődnek, elindulhattak az újságírói pályán, hiszen olyan műhelymunkában dolgozhatnak, ami ugyan nem helyettesíti a mindig nyüzsgő szerkesztőség hangulatát, de jó belépő lehet az „élet iskolájába”.

Pressburger Csaba (2009- )

Megjelenés: www.kepesifi.com, 2011.02.16.

The following two tabs change content below.
Press Szó

Press Szó

Ez a cikk szerkesztőségi munka eredménye, átvétel vagy alkalmi szerzőnk írta, ezért nincs a szerzőjének profilja a honlapunkon.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!