“Mindenkinek önmagáért kell kiállnia”

Csipak Levente, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium elsős diákja

Egyike azoknak a kivételes diákoknak, akik már a középiskola megkezdése előtt tudták, milyen pályát választanak majd. Iskolán belül és kívül kitartóan dolgozik, hogy elérje célját: üzletember legyen. Saját vállalkozást vezet, újságírással foglalkozik, emellett több hobbija is van.

Csipak Levente

Csipak Levente

• Hogyan kerültél kapcsolatba a pénzügyekkel, és mi az, ami vonz a pénz világában?
– Az első emlékem a bankkal, a pénzzel kapcsolatban úgy három- vagy négyéves koromból származik. A nagymamám a bankban dolgozott, és a nyugdíjas évei alatt is időnként besegített a régi munkahelyén, ilyenkor engem is magával vitt. Én a lejárt inflációs bankjegyekkel és egy régi nyomtatós számológéppel játszhattam. Talán ekkor alakult ki bennem az érdeklődés a pénzügyek iránt. Ma már azt tervezem, hogy bankár leszek, majd önálló vállalkozást indítok.

• Hol tartasz most a terveid megvalósításában?
– Az az igazság, hogy azért döntöttem a gimnáziumi tanulmányok mellett a közgazdasági középiskola ellenében, mert véleményem szerint így még jobban kibővíthetem az ismereteimet, vagy – ha a későbbiekben változnának a terveim – még jobban felkészülhetek az általános ismeretek terén. Most az interneten tartok fenn egy kisebb vállalkozást, ami szépen működik, és szerény nyereséget is termel.

• Milyen hangulatú gyermekkorra emlékszel vissza?
– Egész kis koromtól fogva önállóságra neveltek. Már négy-öt éves koromban egyedül fürdöttem, öltözködtem, az óvodából hazatérve egyedül uzsonnáztam. Ekkor alakulhatott ki bennem a tudat, hogy a vágyott dolgokért meg kell küzdenem. A célom ma is az, hogy az életemet magam irányítsam. Miután a háború miatt tönkrement a szüleim vállalkozása, most alkalmazottként dolgoznak, ők tehát nem tudnak segíteni a pénzügyi dolgokkal kapcsolatban. Az unokatestvéreméknek vannak cégeik Magyarországon, de mivel elég ritkán találkozunk, csak a távolból szemlélhetem az üzleti tevékenységüket.

• Kiket neveznél a példaképeidnek?
– Nagyon szeretem a Google alapítóinak munkáját, mert ők teljesen új szellemiséget hoztak az internet világába. Tetszik például, hogy az alkalmazottaikat úgy motiválják, hogy a dolgozók a munkaidő bizonyos részét saját ötleteik fejlesztésére is használhatják. A Gmail – amit már több mint százmillióan használnak – is ennek a kezdeményezésnek az eredménye.

• Van édestestvéred? Ő is ennyire céltudatos?
– Van egy tizenegy éves húgom, Noémi. Nemrég döntötte el, hogy filmrendező szeretne lenni. Talán azért tűnünk ilyen céltudatosnak, mert úgy érezzük, mindenki a saját teljesítményére van utalva, mindenkinek önmagáért kell kiállnia. Édesanyám mindig arra biztat, hogy próbáljak ki minden lehetőséget, hogy később könnyebben tudjak dönteni, ha választani kell.

• Mi a véleményed az oktatási rendszerünkről?
– Azt hiszem, jól van kitalálva, de a teljesítményünk nemcsak a rendszeren vagy a tanárainkon múlik, hanem saját hozzáállásunkon is. A Bolyai Gimnáziumban megismertem néhány újfajta tanítási módszert, amik nagyon tetszenek. Ilyen például, ha matematikaórán ránk bízza a tanár a feladat megoldásának módját. Úgy gondolom, ilyenkor sokkal jobban megértjük és megjegyezzük a tananyagot, mint hagyományos, előadói úton. A tananyag nagy mennyisége miatt viszont sokszor nehéz tartani a tempót.

• Sokat tanulsz otthon?
– Nem igazán. Felmérők előtt persze leülök egy-két órára tanulni, de tetszik, hogy főleg a gyakorlati feladatokra helyezik a hangsúlyt, így nem kell túlzottan sokat magolni. Az elméleti tárgyak közül is könnyen megtanulom azokat a tárgyakat, amelyek jobban érdekelnek. Ha már itt tartunk, talán érdekes lenne nálunk is bevezetni a választható tantárgyak rendszerét, az amerikai oktatási rendszerhez hasonlóan.

• A tanuláson kívül mivel foglalkozol még?
– Néhány hónapja teniszezem, körülbelül két éve fényképezek, és az újságírás is nagyon érdekel. Az Újvidéki Rádióban a gyermekműsor szerkesztésében veszek részt, illetve Máriás Endrével és Basity Grétával közösen koordináljuk a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének nemrég alakult ifjúsági szakosztályát. Az újságírást hosszabb távon is tudnám folytatni, amennyiben valami miatt változnának eddigi terveim.

• Mit változtatnál a világon magad körül, ha tehetnéd?
– Alapvetően inkább alkalmazkodó típus vagyok. Úgy gondolom, előbb magunkon kell dolgozni, csiszolni, mielőtt a világot megváltoztatjuk. Viszont szeretném, ha például, senki nem szorulna arra, hogy megszegje, vagy megkerülje a törvényt. Az olyan társadalmi körülmények vonzanak, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenki a saját elképzelése szerint fejlődjön és irányítsa a sorsát.

Megjelenés: www.kepesifi.com, 2011.02.11

Mezei Zsófia


The following two tabs change content below.
Press Szó

Press Szó

Ez a cikk szerkesztőségi munka eredménye, átvétel vagy alkalmi szerzőnk írta, ezért nincs a szerzőjének profilja a honlapunkon.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!