Nálunk is ugyanúgy gurul a labda

Öt vajdasági magyar focista, aki magasabb szintekre „lőtte magát”

Becsatornázott világunkban akarva-akaratlanul is eljutnak hozzánk a futballvilág fontosabb momentumai, ezért remélem, ma már minden olvasóval kiegyezhetünk abban, hogy a labdarúgás több a „11 ember céltalanul kerget egy labdát” típusú lebutított megállapításoknál, és túlmutat azon a kesergésen is, hogy a profi focisták horribilisan magas fizetést kapnak. A világsztárok rendkívül gyors, taktikus, technikás játékát nézve be kell látnunk, hogy rengeteg munkát fektettek be ebbe a sportágba. De felvetődhet bennünk a kérdés: vajon egy vajdasági magyar fiatal eljuthat-e hasonló magasságokba, mint külföldi kollégái? Vajon a siker tisztán a sportba beleölt energiamennyiségtől függ, vagy eleve hátrányból indul az, aki nem a topligás országokban építgeti a karrierjét? Öt sikeres vajdasági fiatal focistát faggattam az érvényesülési lehetőségekről, a karrierépítés lépcsőfokairól.

MIKOR KELL ELKEZDENI?

Bata Csongor

Bata Csongor

Tény és való, hogy nem szállhatunk vitába azokkal, akik szerint a nívósabb európai topcsapatok korosztályos együtteseibe való bekerülés hatalmas előny a karrierépítésben, de az is igaz, hogy nem csak az érhet el sikereket a labdarúgásban, aki a gránátvörös-kék FC Barcelona mezében nevelkedett, és nem csak az érhet oda a kondérhoz, aki már óvodáskora óta csimpaszkodik a manchesteri Vörös Ördögök szarvába. Az általam megkeresett öt vajdasági magyar futballistának annak ellenére sikerült betörnie a magasabb vonalba, hogy a szülővárosuk klubcsapatában tanulták meg a sportág csínját-bínját. Arra a kérdésre, hogy mikor érdemes elkezdeni aktívan foglalkozni a focival, véleményem szerint nincs egyetemes válasz, és ezt az interjúalanyaim változatos feleletei is alátámasztják. Például Bata Csongor már hétéves kora óta rúgja a bőrt, míg Domonkos Csaba elmondása szerint 13 éves korában döntött végleg a futball mellett. Szegényes matematikai tudásomra és a focisták élménybeszámolójára támaszkodva el lehet mondani, hogy kb. 10 éves kortól már nyugodtan el lehet kezdeni a laszti kergetését. A karrierépítésben talán a legfontosabb a vezetőedző instrukcióira való odafigyelés, az elhivatottság és a győztes mentalitás, ami a kérdezettek válaszaiból is visszatükröződik. Takács Tamás is felelősségteljesen fogta fel a játékot már egész fiatal kora óta: Nagyon komolyan vettem már a kezdetektől a focit, és sohasem maradtam el az edzésekről.

MELYIK POSZTOT ÉRDEMES VÁLASZTANI?

Domonkos Csaba

Domonkos Csaba

Azt, hogy milyen poszton lesz sikeres egy adott játékos, legfőképp az illető kvalitásai döntik el, de figyelni kell a kezdetekkor, mert gyakran a karrier elején kiválasztott/kiosztott pozíció a futballista további pályafutását is befolyásolja. Szeretném viszont megnyugtatni azokat az aggódó szülőket, akik e sorok láttán csaptak a homlokukra, hogy a kis Gyuluskának mégiscsak a támadó szerepkört kellett volna forszírozni – a posztok közötti mozgásra, idő során történő változtatásra azért akad lehetőség. Vannak olyan focisták, akik már a kezdetekkor megtalálják a nekik megfelelő helyet, ennek ékes példája Ikotin Gábor, aki már 10 éves korában a kapusposzt mellett tette le a voksát, és azóta is kirobbanthatatlan a hálóőri szerepkörből. Akadnak viszont olyan játékosok is, akik az évek során több poszton is szerencsét próbáltak, és nem vallottak szégyent. Pócs Tamás: Balszélső támadóként kezdtem, majd játszottam bal oldali hátvédet és középpályást is!

A való világ (nem a televíziós szappanopera, hanem ez a hús-vér) nem úgy működik, mint a számítógépes játékok által kreált futballszimulációk, ahol a csatárt, amikor csak kedvem szottyan, betehetem a kapuba, de ahogy a példák mutatják, igenis lehetősége van a focistának a váltásra, ha azt a helyzet megköveteli.

AKIKRE ÉRDEMES FIGYELNI

Sokakban felmerülhet a kétely, hogy a vajdasági magyar fiatalok az elhivatottság, az alapos szakmai felkészültség ellenére sem tudnak a hazai futball-ligákban könnyen elhelyezkedni, nemhogy még külföldön próbáljanak szerencsét. Nos, én úgy vélem, hogy a kérdés megválaszolásáig félre kell tennünk a „minket, magyarokat még az ág is húz” hozzáállást, és csupán az egyéni példákra kell hagyatkoznunk.

Aki kicsit is jártas a szerbiai labdarúgásban, annak nem kell bemutatni a fővárosi OFK Beograd csapatát, amely patinás alakulat a Jelen Szuperligában vitézkedik. Bizonyára sokan meglepődnek majd azon a tényen, hogy a hajdújárási Takács Tamás jelenleg az ő mezükben fut ki hétről hétre a pályára, gólokkal hozzájárulva a fővárosi alakulat sikereihez (2-2 találat a ligában és a szerb kupában). Továbbá a nagyszerű bizonyítványhoz hozzátartozik, hogy az OFK Beograddal két rangos U21-es tornán is részt vett, Hollandiában és Oroszországban, többek között olyan nagy múltú egyesületek korosztályos csapatai ellen játszva, mint a Dinamo Moszkva, az Everton, a Freiburg vagy a Villarreal. Ráadásul Tamásnak a holland tornán még a gólkirályi címet is sikerült megszereznie! Az pedig, hogy a hollandiai első ligás Twente csapatánál edzhetett kétszer 10 napot, már csak hab volt a tortán.

Takács Tamás (fehérben)

Takács Tamás (fehérben)

Külföldi játéktapasztalatok terén a többi, általam kérdezett vajdasági focistának sincs oka a panaszra. A zentai Pócs Tamás elmondása szerint nevelőegyesületével, a Zenta Labdarúgóklub csapatával sokszor vett részt külföldi tornákon (javarészt Magyarországon). Jelenleg Szegeden tanul, és kilátásban van egy ottani klubban való szereplése. Ikotin Gábor temerini focista is a sikeres külföldi tornákat emelte ki beszámolójában, több turnén védte már eredményesen a kaput. A hálóőr első magyarországi állomása a Videoton Puskás Akadémia volt, jelenleg pedig az NB I.-es Kecskeméti TE mezét ölti magára, a magyarkanizsai Domonkos Csaba társaságában. Utóbbi védekező középpályásként az első csapat tartalékjai között játszik. Végül, de nem utolsósorban a tóthfalusi Bata Csongorral szeretném zárni a sort, aki a maga 19 éve ellenére már szinte veteránnak számít a magyarországi labdarúgásban. Természetesen nem az elfújt szülinapi gyertyák száma teszi őt azzá, hanem az, hogy immáron a negyedik csapatában játszik. A középcsatár jelenlegi klubja az első ligás Paks FC, ahova fél éve szerződött.

KÜLFÖLDI KONTRA HAZAI FOCI

A focisták élménybeszámolói szinte egybehangzóan arra mutattak rá, hogy a külföldi játék gyorsabb, dinamikusabb. Interjúalanyaim véleménye szerint itthon nem a tudással van a fő probléma, inkább a mentalitáson kellene változtatni. Bata Csongor szerint külföldön valóban Gyorsabb a játék ritmusa, azonban alapképességekben nem múlták felül az itthoni csapattársaimat.” Ha kifejezetten a játékstílust vesszük górcső alá, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a külföldi csapatok valamilyen szinten esztétikusabb, szebb támadófocit játszanak, talán a hozzáállásbéli különbségeknek köszönhetően. Domonkos Csaba szerint a magyarországi játék technikásabb, a támadófutballra épül, míg otthon a defenzív játékot preferáló csapatok vannak többségben”. Ikotin Gábor szavai szerint pedig: „otthon több a párharc, keményebbek a játékosok”.

Ikotin Gábor

Ikotin Gábor

Sokan kilátástalannak vélik a vajdasági magyar focisták helyzetét, és meg vannak győződve arról, hogy kár ebbe a népszerű sportba túl sok energiát fektetni, mivel úgysem érhetnek el kimagasló sikert, de szerintem a fent említett példák az ellenkezőjét bizonyítják. Igazat kell adnunk a közmondásnak, miszerint mindenki a maga sorsának a kovácsa, igenis sokat számít a hozzáállás, a sikerbe vetett hit, és a pályán kiszenvedett minden egyes izzadságcsepp előrelendíti a leendő focistákat a magasabb cél felé.

Megjelenés:  www.kepesifi.com, 2012.02.01.

The following two tabs change content below.
Lóri

Lóri

Kedves Olvasó, Magosi Lórándnak hívnak, általános iskola óta a magyartanárnőmön keresztül a vízvezetékszerelőn át sokan próbáltak átkeresztelni, és elmagyarázni, hogy Eötvös Loránd nyomán nekem is így kell írnom a nevem,de én ékezettel vagyok,aki vagyok. Magyarkanizsán élek, és jelenleg Szegeden folytatom a tanulmányaimat jogon,ha minden jól halad,akkor még két évem van a diplomáig. Mai gyerek vagyok még (1992-ben születtem), ami foglalkoztat, az a sport, politika, történelem, és az ezotéria.