Egy humorra jár a vajdaságiak agya

Az égiek megkímélték a Vajdasági Pikniket

„Felhő, felhő, csepergés, zápor, felhő” – olvastam szombat este a várható másnapi forgatókönyvet, és káromkodtam is egyet, szalonképes fordításban körülbelül azt: de szép ötlet volt ez a piknik, erre most leszakad az ég… Aztán látom, hogy az esemény üzenőfalán, ahol már kezdik temetni az egészet, a főszervező, Simon Vili, mint nagy titkok tudója, kijelenti: nem lesz eső.

pik 1

Aztán láss csodát, igaza is lett. Bár amikor odaértem, rebesgettek olyasmit, hogy volt egy kis zuhé reggel, de én már ennek nyomát sem láttam, sőt olyannyira felmelegedett az idő, hogy volt, aki egy szál fecskében sütögetett, míg a gyerekek a termálvizes medencében fürödtek. A focitorna eredményhirdetésén a serleget átvevő Máriás Zoltán is a főszervező bátorságát dicsérte, mondván, ő egy lukas garast nem adott volna azért az elmúlt napok időjárása után, hogy itt ma piknikezni fogunk.

pik 7

Zoltán egyébként az El Mariasi csapat nevében vette át a kupát, amelyben négyen szerepeltek a Máriás családból, plusz egy vendégjátékos. Akár teljes családi csapat is összeállhatott volna, gondoltam naivul, ezért megkérdeztem, miért nem hívták meg Zoltán testvérét, a Tudósok zenekar frontemberét, drMáriást is, hogy álljon be a csapatba.

Íme a válasz:

Majd megtudtam, hogy drMáriás „egy ideig teniszezett, de a teniszvilág elitjébe nem tudott betörni, azóta haragszik a sportra”.

Ha drMáriás nem is társult a vajdasági piknikhez, megtették ezt helyette több mint 400-an, köztük olyanok is, akiknek nincsenek vajdasági gyökereik, például az a néhány felvidéki, erdélyi és vietnámi (!), akik együtt laknak a vajdasági egyetemistákkal a Márton Áron Szakkollégiumban. Volt olyan is, aki Győrből, Szombathelyről, sőt Németországból jött el emiatt.

A márton áronos különítmény

A márton áronos különítmény

Zentai származású felesége, Szorcsik Kriszta színésznő oldalán már megszokhattuk a vajdasági vonatkozású eseményeken Seress Zoltán színművészt, a Bárka Színház igazgatóját is, akit egyebek mellett a Magyar Vándor Kondjaként, vagy a Csak szex és más semmi özvegy zeneszerzőjeként ismerhetnek a moziba járók.

Seress Zoltán kisfiával játszik

Seress Zoltán kisfiával focizik

Vele arról beszélgettem, hogy így félig-meddig külső szemmel milyennek lát bennünket, vajdaságiakat? 14 éve ismerkedett meg feleségével, s általa Vajdasággal is alaposabban, s mint mondja, sokkal szókimondóbbak és szenvedélyesebbek vagyunk, mint például a felvidékiek, akiket a Kassán élő nagynénje által ismer. Már ő is távolról kiszúrja, hogy ki a vajdasági, nem csak a beszédstílusunkról, de a habitusunkról is. Azt tapasztalja, hogy Pesten a vajdaságiak keresik egymás társaságát, és amikor esemény van, akkor szorgalmasan összegyűlnek.

Volt egy beharangozó cikkünk a Press Szón, amiben közösségépítő eseményként aposztrofálta a főszervező a Vajdasági Pikniket. Mivel a közösség szót csépelte el talán már a leginkább a vajdasági politikum, ezért ódzkodva írtam ezt be a cikk címébe, de most kíváncsian megkérdeztem, a főszervező szótárában mit is jelent ez a szó.

A mikrofonnál: Simon Vilmos

A mikrofonnál: Simon Vilmos

Simon Vilmos: „Minden szót el lehet csépelni, és sajnos már nincs is olyan szó, amit nem csépeltek volna el a történelem folyamán. Ez viszont más, ez egy olyan működő közösség, amely a tagok adakozásából megoldotta, hogy nem volt belépő, és az ételért is csak jelképes összeget kellett fizetni. Ha nem lenne egy valódi közösség mögötte, akkor ez nem jött volna létre, ahogy Mikuláskor sem jött volna össze 2 millió forint a Lurkóházaknak. Nincs mögötte politika, nem szavazatokról szól és nem arról, hogy ezt valaki kihasználná valamilyen célra, és ettől kezdve lesz ez valódi közösség. Lehet, hogy aki otthon él egy kisebb helyen, annak nem is jelent ez ennyit, mert eleve egy kis közösségben él, de egy nagyvárosban, ahol az emberek a szomszédjaikat sem ismerik, nekik ez egy nagy élmény.”

pik 8

Az El Mariasi csapat már idézett vezére, aki egyébként az eseményt szervező Vajdasági Baráti Egyesületnek is elnökségi tagja, arra is rávilágított, miért szeretnek a vajdaságiak ezekre az eseményekre járni. A közös gyökerek, ízlésvilág, és a gondolkodásban meglévő átfedések mellett a közös humorvilágot emelte ki – majd ezt alátámasztandó újabb harsogó nevetésben tört ki a szentendrei Pap-Sziget bográcsfüstjében.

piknik 5

 

The following two tabs change content below.
Laskovity J. Ervin

Laskovity J. Ervin

2007 óta amikor publikálok, beírok a nevembe egy J. betűt. Ez az írásjel mindent elárul, amiről cikkeim tanúskodni kívánnak. Négy személy nevének kezdőbetűjére utal: édesanyáméra, Juditéra (elhunyt 2007-ben), akitől íráskészségemet örököltem, édesapáméra, Józsefére, akitől némi szorgalmat tanultam, Knézy Jenőére, akinek a közvetítéseit nézve 10-11 évesen kijelentettem, hogy (sport)riporter leszek és Kubát János újságíróéra, akitől biztatást kaptam és ellestem a szakma csínját-bínját. Metaforikusabb értelemben a J. betű üzenete tovább éltetni egy értékrendet, amit az életemben a fenti emberek képviselnek: a tehetséget, a szorgalmat, a kitartást, és az újságírás iránti szenvedélyt. A J. betű használatával nagyjából egyszerre találtam ki az újságírói tehetséggondozó Árok-programot is, ami ugyanezeket az értékeket akarja átvinni „a fogában tartva, a túlsó partra.”