Pusztán egy western

Utalásvadászat Hajdu Szabolcs Délibáb című új filmjében

Minden áron szeretni akartam ezt a filmet, mert tetszett a Fehér tenyér, az Off Hollywood, a nemzetközi áttörést hozó Bibliothéque Pascalért pedig egyenesen odavoltam. Már első játékfilmje, a Magyar filmszemle-díjas Macerás ügyek is magán viselte a rendező sajátságos képzeletvilág-teremtő képességének jegyét. Egyszóval kedvelem Hajdu Szabolcs munkásságát, ezért a szeptemberi amerikai premier után, a magyar mozikban november 13-a óta futó legújabb opusához, a Délibábhoz is nagy reményeket fűztem.

Delibab-plakat-16-900x300-1416213627

VESZTEMRE WESTERN

Szándékosan nem ástam bele magam előzetesen a netes kritikákba, hogy mindenféle prekoncepció nélkül ülhessek be a moziba. Annyit azért tudtam, hogy egy Hortobágyon játszódó westernről van szó, ahol a magányos hőst a leginkább Jim Jarmusch filmekből (Éjszaka a Földön, Szellemkutya, Kávé és cigaretta) vagy Lars von Trier Manderlayéből ismert Isaach De Bankolé alakítja. A western – finoman szólva – nem tartozik a kedvenc műfajaim közé (amellett, hogy unom, szerintem „férfi zsáner”), újragondolt, modernizált változatait azonban sokszor kifejezetten élvezem. A kicsit tágan értelmezett western, Ang Lee Túl a barátságon (Brokeback Mountain) című alkotását például a világ egyik legjobban sikerült filmjének tartom és Tarantino is maradandót alkotott a Djangóval (Django Unchained). Biztató volt hát a bizarr elegy: western a magyar pusztára vetődött elefántcsontparti származású feketével.

MV5BNDQxMDE5MzIwNl5BMl5BanBnXkFtZTgwMTE3MjI2MjE@._V1__SX1303_SY615_

Isaach De Bankolé

Így is indul a film, a marcona Francis menő napszemüvegben a Marseillaise-t fütyörészve bandukol a tikkasztó melegben. Hajdu Szabolcs saját bevallása szerint szívesen visz humort filmjeibe, és ez a Bibliothéque Pascalban hangsúlyosan jelen van, főleg vizuálisan. A Délibábban viszont mintha kicsit csínján bánt volna vele, de azért szürreális jelenetekből nincs hiány. Vicces például, ahogy a bőrszerkós figura westernesen belép a kocsmaajtón, és a helyi arcok szájtátva bámulják a jövevényt, miközben a Kossuth Rádió delet jelent. (Lásd a trailert:)

KAPCSOLÓDÁSI PONTOK

A lassú folyású film rengeteg lehetőséget ad az elmerengésre, ami – „eszeveszett sebességre kapcsolt” világunkban ugyebár – nem feltétlenül rossz. Volt időm például azon agyalni, hogy az öreg masiniszta, akire hősünk a vasútállomáson vár, szándékosan idézi-e Pálfi György Hukkle című művét. Elképzelhető, hogy afféle új hullámos utalás, mint Godardéknál, akik örömmel tűzdelték tele filmjeiket különféle „kikacsintásokkal”, az egymás alkotásaira való változatos hivatkozásokkal. Pálfi és Hajdu egyébként évfolyamtársak voltak, mindketten Simó Sándor osztályába jártak.

mirage2

Aki szemrevételez: Răzvan Vasilescu, a háttérben Polgár Tamás

A történet röviden: Francis focista, aki valami homályos bundabotrány miatt menekül a pusztába egyenesen a modern kori román rabszolgatartók karjaiba, egy eldugott farmra. A tanyán magyarok is élnek, például az egyetlen (nem statiszta) női szereplő, Hajdu állandó színésze (és hitvese), Török-Illyés Orsolya, a filmbéli Anna. A helyzetből adódik a Bibliothéque Pascalból is ismert bábeli zűrzavar, beszélnek itt tört és tiszta magyarsággal, angolul, románul, franciául, németül. Szintén groteszk, amikor a „rabszolgatartó” (a rendező visszatérő színésze, Răzvan Vasilescu) fekete „fegyencével” franciául kezdeményez beszélgetést a semmi közepén.

mirage1

Török-Illyés Orsolya

BEZÁRULÓ KÖR ÉS A NÉZŐPONT

Nem kell szakavatott western-nézőnek lenni, hogy az ember fölismerje kliséit, a hosszú hallgatásokat, méregetéseket, mély nézéseket, a vihar előtti csendet. A film közepe felé azonban kezd kissé monotonná válni az utalások utáni kutatás – a fejezeteket megszakító és előrejelző rajzok, mint a kelepce vagy a kereszt például, a némafilmes feliratokat juttatták eszembe. Az ellaposodás azon a ponton hágott a tetőfokára, amikor a „haramiák” az éj leple alatt egy hatalmas gödröt külföldi kamionokról érkezett szeméttel kezdtek feltölteni. De nem adtam fel, tovább szórakoztattam magamat, immár az irodalom berkeiben kalandozva, a rabszolga hiábavaló szökési kísérlete Abe Kóbó A homok asszonyában leírt reménytelen, körkörös állapotokra emlékeztetett. A puszta ugyanúgy fogva tartja az őt nem ismerő embert, mint a homokdűnék…

delibab

Sietve jegyzem meg, hogy technikailag azért nagyon rendben volt a film, szemet gyönyörködtetőek a képek, beszédesek az arcok, igényes a díszlet. A színészi alakításokra sem lehet panasz, Török-Illyés Orsolya jól hozza az elesett, de erős nőt, De Bankolé meggyőző a tőle megszokott szótlan szerepben. És itt villant be Az irányítás határai (The Limits of Control) Jarmuschtól, ahol szintén végtelen snitteken keresztül néztük a színész rezzenéstelen arcát folyamatos utazásai közben. Emlékszem, elaludtam a moziban.

Szóval, minden néző(pont) kérdése. Ahogy a horizont szöge is változhat a lebukó nappal és a távolba vágtató klasszikus western hőssel. Ebben a filmben minden adott volt, valamiért mégis csikorog, nem állt össze. Nem sikerült megugrani a Bibliothéque Pascallal talán túl magasra tett lécet. Sebaj, hátha majd az évek óta készülő Játékossal (The Gambler). Azt mindenesetre aligha cáfolhatnám, hogy a Délibáb gondolatébresztő alkotás.

20130713-a-delibab-cimu-film-forgatasa11

Balról jobbra: Isaach De Bankolé, Hajdu Szabolcs és Kovács Gábor producer a forgatáson

Fotók: Tiff.net, Hollywoodreporter.com, Imdb.com, Filmtekercs.hu, Origo.hu.

Ha tetszett a cikk, támogasd a Press Szót, hogy sok hasonlót írhassunk! Kis segítség is nagy segítség! Kattints a képre a részletekért!

 

The following two tabs change content below.
Csillik Blanka

Csillik Blanka

„Mikor a gyermek gyermek volt”, az utcabélieknek gyerekolimpiát szervezett, Kölyök-lapot szerkesztett osztálytársainak, verset fabrikált és Doorst hallgatott. Később Szegeden angolt tanult „középiskolás fokon”, egyetemi szinten Újvidéken, szerkesztő-újságíróvá Budapesten lett, ahol „a körúton járkál a november”, de eltéphetetlen szálak kötik a tájhoz, „a régi szerelmek lábnyomához”, hol tudja, „merre mennek, kik mennek az uton”. „Mikor a gyermek gyermek volt, magával ragadta a játék, most belefeledkezni csak a munkába tud.”
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!