„Utazó vagyok, nem turista!”

Spa-élmény az elefántokkal – SuhAnna kalandozásai Külföldiában (V.)

Chiang Mai városa több tucat szórakoztató programmal várja az odautazót. Dzsungeltúrák és thai főzőkurzusok szervezői, kalandparkok tulajdonosai remélik a ropogós bankjegyeket az európaiaktól. Sajnos néhány attrakcióért egyesek még így is többet áldoznak: az állatok, akik szerepelnek bennük.

Mint megtudtam, kígyó- és majomshow-kat tartanak minden este, ahol láncra vert, idomított, megfélemlített állatokkal szórakoztatják a nagyérdeműt. Ha kegyetlenkedésre vágyunk, inkább nézzünk meg egy thaiboksz-meccset, ahol két ember egyenlő félként püföli egymást.

A Tigris Királyság (Tiger Kingdom) neve elsőre annyira jól hangzott, hogy úgy voltam vele, bármennyibe kerül a belépő, elmegyek oda. Megmentett tigriskölyköket lehet simogatni, sőt kifejlett példányokat is meg lehet szeretgetni. A lelkesedésem pont addig tartott, amíg el nem olvastam, hogy – mivel nincsenek láncra verve – a tigriseket bedrogozzák, hogy ne támadhassák meg a turistákat. Néhány fénykép szemügyre vétele után úgy gondolom, ezek az állatok tényleg el vannak kábítva. Nem szeretném, ha miattam kellene így élniük, ezért végül kihagytam a Tigris Királyságot.

eA másik vágyam az elefántogolás volt… Nagyon szerettem volna elefánton ülni, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy az ormányosoknak nagyon gyenge a hátuk, a legtöbb esetben rosszul bánnak velük a gondozóik, és kevés ételt kapnak. Ezek után ezt is elvetettem.

Szerencsémre egy kedves magyarországi ismerősöm, aki a férjével Chiang Mai-ban élt és dolgozott pár hétig, rábeszélt, hogy látogassam meg azt a szervezetet, amelyik megmentett elefántokat fogad be. Nem szabad rajtuk lovagolni, szabad viszont gyümölccsel etetni és azután a folyóban lecsutakolni őket, ők pedig hálából jól lespriccelnek minket az ormányaikkal. A program ára elég borsos volt, mint általában az összes nyugatiaknak szervezett műsornak, de úgy gondoltam, ha már költök valamire, legalább a jó cél érdekében tegyem.

e1

A várostól kétórás autóútra volt megtalálható a központ. A legfiatalabb elefánt csak 19 napos volt, ő a táborban született. A másik kiselefántot egy olyan helyről mentették meg, ahol rosszul bántak vele. Nagyon alultáplált volt, de most már csintalan és vidám. A szervezet csak 11 hónapja működik, és egyre több állatot szeretnének befogadni – olyanokat, amiket vernek, vagy már kiöregedtek a munkából, így sorsukra hagyják őket a munkaadóik.

Az elefántokat 3–4 éves korukban elküldik egy egyhetes kiképzésre, ahol megtanulják a vezényszavakat. A mieink is átestek ezen a procedúrán. A Bon! szóra, ami Fel!-t jelent, felemelik az ormányukat, mutatván, hogy tegyük a  gyümölcsöt a szájukba. Ezen kívül megtanítják nekik az ölel és a puszit ad szavakat, és ezeknek is engedelmeskednek a turisták örömére. A felnőtt elefántoknak kolomp van a nyakukban, mert időnként kiengedik őket a hegyekbe úgymond túrázni, és a gondozóik később a hangot követve fogják be és terelik haza az ormányosokat.

e2Nagyon különleges érzés, amikor egy több tonnás állat ott áll előtted, és a szemedbe néz. Ha rádtaposna, szinte biztosan meghalnál, de ő csak figyel, és a tekintetében mintha megértést látnál. A mondás szerint az elefánt sosem felejt. De úgy tűnik, megbocsát. Elmehetnénk mi is kiképzésre hozzájuk.

Nagyon sokszor csúnyán bánunk az állatokkal, nemcsak azokkal, amiket megeszünk, hanem azokkal is, amiket szeretünk. Szeretjük az oroszlánt, ezért elmegyünk az állatkertbe, és nézzük a rácsok mögött. Tele van a szobánk elefántos tárgyakkal, ezért elutazunk Ázsiába, és a hátukra ülünk. Mindenünk a delfin, ezért befizetünk egy méregdrága közös úszásra egy medencében. Pedig minden élet értékes, ezért adjuk meg a tiszteletet a többi élőlénynek is! Ha vadállat, hagyjuk a szabadban élni. Ha háziállat, viseljük gondját halála napjáig, hiszen tudjátok, „felelős vagy azért, akit megszelídítettél.”

Vigyázzunk a természetre, a közvetlen környezetünkre, a falunkra, a városunkra, az országunkra. Ha meg külföldre megyünk, legyen a jelmondatunk: „Utazó vagyok, nem turista!”

Suhajda Annamária

The following two tabs change content below.
Press Szó

Press Szó

Ez a cikk szerkesztőségi munka eredménye, átvétel vagy alkalmi szerzőnk írta, ezért nincs a szerzőjének profilja a honlapunkon.