Találkozás

Senkit ne tévesszen meg a cím. Nem a Nagy Ő-vel való találkozásról van szó, hanem arról, hogy idén újra „találkozott” a két nagy egyház – a katolikus és az ortodox – egyik legnagyobb ünnepe, a húsvét. Utoljára 2011-ben esett ugyanarra az időpontra ez az esemény. A két vallás lényege ugyanaz: ilyenkor megemlékezni Jézus Krisztus keresztre feszítéséről és feltámadásáról, de a hagyományok mégis mások.

husvet

A húsvét és a hozzá tartozó ünnepek mozgó ünnepnek számítanak mindkét egyháznál, azaz nem minden évben esnek ugyanarra a napra. A nyugati kereszténységnél mindig március 22–e és április 25–e közé esik, számítása a Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ. Az ünnep húshagyó keddel kezdődik – ez az utolsó nap, amikor húst lehet enni. Ezt a napot követi a hamvazó szerda, amikor is ténylegesen elkezdődik a negyven napos böjt. Virágvasárnap vezeti be a három nap liturgiáját, a Jeruzsálembe való megérkezést jelképezi. A következő nagyobb jelentőségű nap Nagycsütörtök, amikor is az utolsó vacsorára emlékeznek, és ettől a naptól kezdve hallgatnak el a harangok (ezt nevezik úgy, hogy „A harangok Rómába mentek…”). A következő napon, Nagypénteken emlékeznek meg Jézus keresztre feszítéséről és haláláról. Nagyszombaton este megcsendülnek újra a harangok, és újra szól a szentmise alatt az alleluja, az örvendezés éneke, amely az egész nagyböjt alatt nem hangzott el egyetlen istentisztelet alkalmával sem. Húsvétvasárnap hagyományához tartozott az ételszentelés. A misére a hívők letakart kosárral érkeztek, amelyben bárány, kalács, sonka, tojás és bor volt. A bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás az újjászületés és az összetartozás jelképe. Húsvéthétfő a locsolkodás napja. Ennek a fiúk örülnek, a lányok már kevésbé.

Locsolkodás

Locsolkodás

A pravoszláv húsvét pár nappal eltolódik a katolikus egyház által ünnepelt húsvéttól (bár néha egy hónap eltérés is lehet a két ünnep között, ahogyan ez a 2013–as évben is volt, amikor is a nyugati egyház március 31–én, a keleti illetve ortodox egyház pedig május 5–én ünnepelt). Az ünnepkör Vrbica – napkor, azaz Lázár – szombatkor kezdődik, amikor az ortodox templomajtóknál meglegyintik a gyerekeket megszentelt fűzfaággal, hogy nagyra nőjenek. A húsvétot számukra a halottak húsvétja zárja le (szerbül Ružičalo), amikor a pap megáldja és megszenteli a sírokat, az asszonyok pedig gyertyát gyújtanak és tojásokat raknak a kövekre.

Petrović család

Petrović család

Egy „rövid” áttekintést kaphattunk a két ünnep hagyományaiból és szokásaiból. De mi történik akkor, hogy ha a házaspár egyik tagja ortodox vallású, a másik pedig katolikus. Aleksandar és Piroska 2006 szeptembere óta házasok. Két kisgyermekük, a hét éves Lara és a három és fél éves Olivér ismerik mindkét vallás szokásait.

Petrovic 6

„Mi minden évben kétszer karácsonyozunk és kétszer ünnepeljük a húsvétot is. Templomba még nem visszük a gyerekeket, csak karácsonykor, akkor mindkettőbe. Húsvétkor a menü ugyanaz mindenhol: sonka, kolbász, rengeteg tojás, sült bárány, töltött káposzta, desszertnek pedig baklava, rétes – ki mit szeret. Beosztottuk, hogy egyszer itt ebédeltünk, ott vacsoráztunk, azután pedig fordítva” – mondja Piroska.

Petrovic 2

A gyerekek idén is besegítettek a készülődésbe: hagymahéjban tojást festettek, anyukájukkal pedig dísztojásokat készítettek.

„Vasárnap apósomnál tojás törő versenyt tartottak: összekoccintják a tojásokat, és akié megreped, elveszti” – meséli Piroska.

Tojástörő verseny

Tojástörő verseny

Olivér locsoló versikét is tanult és húsvét hétfőn anyukája kíséretében, kiskalappal a fején és kiskosárral a kezében ment büszkén locsolkodni. A vers a következő volt:

A harang zúgása új ünnepet hirdet,

Egy kismadár dalol a zöld rétek felett,

Tündérország kiskertjében gyöngyharmatot szedtem,

Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten,

Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,

Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.

Hajtsd le kislány fejecskédet had locsoljam meg!

Petrovic 5

„Fontosnak tartom, hogy a gyerekek mindkét hagyományt ismerjék és tiszteljék. A mi családunkban különbség nincs, és remélem nem is lesz. Személy szerint örülök, hogy kiskoruk óta beszélik mindkét nyelvet, és még nem történt nézeteltérés emiatt” – meséli Piroska.

A következő „nagy találkozása” a két egyház húsvéti ünnepének 2017– ben lesz.

The following two tabs change content below.
Göblös Nikoletta

Göblös Nikoletta

Anyukám születésem előtt a következő kijelentést tette: ,,Szőke hajú, kék szemű kislányt szeretnék!". Kívánsága 1991. március 20-án teljesült, amikor is megszülettem, így gyarapítva Zenta lakosságát. Az általános és középiskolát is drága szülővárosomban fejeztem be, 2012-ben azonban elszakadtam tőle, és megkezdtem újságírói tanulmányaimat az Újvidéki Egyetem Bölcsésztudományi Karán. Azóta igyekszem, hogy megismertessem írásaim és magam, elsősorban Vajdasággal, a többi pedig a jövő titka.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!