Egyetem után otthonom – ismét – Topolya

Hátra néz, előre néz, gázt ad?

Gyermekkorom óta Topolyán éltem, itt nőttem fel, itt van a családom, a barátaim, ide jártam iskolába. 19 évesen azután elmentem Magyarországra egyetemre, bejártam néhány megyét, pár nagyobb várost, négy évet éltem Pécsett, majd most, a tanulmányaim végeztével ismét visszaköltöztem. Pedig igazán sose szerettem a várost. Mindig idegennek éreztem itt magam, nem tartoztam sehová. Ez azóta sem változott, azonban az a különbség, hogy már nem zavar.

ÉVEK JÖTTEK, AZ EMBEREK MENTEK

Tizennégyezer lakos, fele magyar, fele szerb, de akadnak itt albánok és montenegróiak is. Nem csak templomai, óvodái, általános és középiskolái, sőt még vasútállomása is van, méghozzá nemzetközi vonallal (Újvidék–Topolya–Szeged–Budapest)! A szerelvények azonban alig járnak és többnyire késnek. Buszállomással is büszkélkedhetünk, bár buszokkal már kevésbé. Évtizedekig a Topolatrans működtette, azután a Severtrans, majd a Bečejprevoz vette át, de ez ma már a kutyát sem érdekli, az emberek megszokták, hogy az állomás üres, és helyette inkább taxiznak vagy vesznek egy használt autót.

topola 5

Topolya még az 1800-as évek végén és a múlt század elején, a „boldog békeidőkben” fejlődött a leglátványosabban, amikor az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott. Akkoriban nyerte el mai formáját és a városi rangot. Lett kaszinója, polgári iskolája, egészségháza, fürdők, nemesi kúriák épültek… Felhúzták a Sarlós Boldogasszony templomot, ami még ma is a legnagyobb katolikus szentély Szerbia területén, azzal együtt, hogy ráférne már egy alapos tatarozás. Ezekben az időkben épült ki a vasút is, Hadzsi János orvosprofesszor rendelőt nyitott (az ő nevét viseli ma a topolyai egészségház), s a városhoz közeli birtok, Zobnatica (Andrásnépe) mellett, az egykori Törley-birtokon lovarda és lótenyészet jött létre, ahol lóversenyeket is rendeztek.

top 9
Az első világháborúval a gazdasági és kulturális növekedés  is megszűnt, sőt, hanyatlásnak indult, majd a háborút követően stagnált. Az itt élő emberek lettek a „puszták népe”. 1945-ben már újra Szerbiához, vagyis Jugoszláviához tartozott a város. Új ideológia, a régi szomszédsággal. Topolya ismét község lett és lassan, de biztosan fejlődésnek indult.

top 7

Növekedett a lakosság száma, a mezőgazdaság egyre jobb eredményeket produkált, magtárak, silók, buszállomás épült. A vasút minden eddiginél több utast és takarmányt szállított, új iskolákat nyitottak, pravoszláv templomot adtak át, a város szélén mesterséges tavat hoztak létre a Krivaja (Bácsér) patak felduzzasztásával. Utóbbi eredményképpen teljesen új ökoszisztéma alakult ki, nem beszélve arról a Palicsi-tó nagyságú mesterséges vízterületről, amiben a szennyezés ellenére még ma is lehet horgászni, sőt, bátran fürödni is. A Tito és poszt-Tito korszak ideje alatt felfelé ívelt a közösség és a város életszínvonala.

top 4
Ezt követték a kilencvenes évek, a háborúk és a hiperinfláció időszaka. Topolyán 1990 és 1993 közt minden megingott, hogy aztán az ipari és mezőgazdasági vállalatok, kis- és középvállalkozások teljesen kifújjanak az ezredfordulóra. Nyomorúságos időszak volt ez a közösségnek. Két kivándorlási hullámot is hozott, az első a kilencvenes évek elején zajlott le, a második pedig a kétezres évek első évtizedének végétől napjainkig tart.

A lakosság száma huszonöt éve folyamatosan csökken, állami cég alig áll a lábán, néhány újgazdag rendelkezik csupán vagyonnal, a középosztályt az értelmiség és a néhány éve megerősödni látszó privát vállalkozók alkotják. Sok a szegény, de kevés a gazdag. Sok az idős, de kevés a fiatal. A legnagyobb hiánycikk a fiatal munkaerő, az ambiciózus értelmiségi. Ez azonban olybá tűnik, így is marad, mivel a jelenlegi állapotok nem kecsegtetik a egyetemről kikerülőket.

top 3

KAFKAI SZELLEMVÁROS

Ami a jelenlegi kulturális életet illeti, Topolya rendelkezik ugyan egy mozival, de ott csak ritkán vetítenek, mert kevesen látogatják. Abban a néhány esetben viszont, amikor a helyi amatőr színtársulat, a Mara fellép, ezt kénytelen a moziteremben prezentálni, mert a színházterem már sok éve bezárt. Balesetveszélyesnek minősítették… Múzeuma is van a városnak, egy monarchiabeli kúriát alakítottak át erre a célra. Az állandó kiállítások mellett elvétve egyéb kulturális programokat is lebonyolítanak itt, mint például felolvasásokat, vajdasági művészek fotó- és festménytárlatait.
Topolyán az utóbbi kilenc évben számos építkezés indult útjára, amelyek egytől egyig évekkel a beígért határidőn túl, vagy egyáltalán nem készültek még el. Ilyen befejezetlen objektum például a város szívében félig felhúzott „Wellness-centrum”, a mezőgazdasági középiskola mögött szintén csak félúton abbahagyott kollégium. Ők azonban a bevásárlóközpont üzemeltetése helyett a befejezetlen épületet inkább kiadták kínai árusoknak.
Európai Uniós pénzekből, amerikai civil szervezetek támogatásából és némi állami pénzből tavalyelőtt valósult meg három körforgalom, még korábban pedig kiépült a tóparti sétány.

top 2 (maszó)
Topolyán este kilenc után nemigen fogsz emberrel találkozni, ami hűen tükrözi a szociális élet szintjét és a fásultságot, amely afféle kafkai erővel nehezedik a településre. Topolya helyzete is hűen tükrözi a vajdasági emberét, amely jelenleg olybá tűnik, egy kihalóban lévő faj a történelem színpadán.

top 10

Kovács Szabolcs

(fotók: www.panoramio.com, www.magyarszo.com, www.nekadadavno.wordpress.com)

The following two tabs change content below.
Press Szó

Press Szó

Ez a cikk szerkesztőségi munka eredménye, átvétel vagy alkalmi szerzőnk írta, ezért nincs a szerzőjének profilja a honlapunkon.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!