Rákérdezni, hozzáfűzni, kiemelni!

Még mindig nem eléggé aktív a hallgatói jelenlét a VMTDK-n – mondja az idei Kristálygömb Díjas

Mikor a tudás kertjébe érünk, még javában alszik a város, egyedül néhány koránkelő madár csicsergi, hogy merre találjuk a forró kávét. Tizedjére beszéljük át a forgatókönyvet, te délelőtt, én ebéd után, majd feloldódva a gyülekező ifjú kutatónemzedék zsivajában, beleveszünk a 13. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) pezsgő forgatagába.

Az idei VMTDK plakátja

Az idei VMTDK plakátja

Amíg a technika beáll, a legtöbb ismerőst a pénteki művészeti programról faggatom. Bánhatom, hogy nem jutottam el az estre, mondják, hiszen a színművészeti akadémisták egy csoportja (Berta Csongor, Blaskó Lea, Molnár Gábor Nóra, Ricz Ármin) izgalmas performanszal lépett színpadra, Léphaft Ági lenyűgöző táncjeleneteket produkált, Sóti Juli dalaival varázsolta el a hallgatóságot, Szokola Igor kisfilmje pedig sokak tetszését elnyerte.

A kiállítás egyes darabjait még én is szemügyre vehetem. Az Újvidéki Egyetem Rektorátusának üvegpavilonjában elhelyezett alkotások között találkozhatunk Horvát Lívia grafikáival, Kiss Natália rajzaival, Szalma Gábor képregényével, Szenti Lilla papírszobraival, és Vass Szabolcs akvarelljeivel. S hogy a művészeti befogadás élményéből a szombati közönség se szenvedjen hiányt, a konferencia ünnepélyes nyitányaként Györe Ágnes és Maletaški Krisztina A VMTDK fája c. performanszát láthatjuk. A rendezvény idei top-témája ugyanis a Fa, melyhez a különféle művészeti előadások, valamint a tudományos dolgozatok egy része is szervesen kapcsolódik.

A kiállítás darabjai

A kiállítás darabjai

Györe Ágnes: a VMTDK fája

Györe Ágnes: A VMTDK fája

A megnyitó hivatalos részében azután sorjáznak a buzdító beszédek és a köszöntők, a konferenciát stílusosan hasonlítják a tudás fájához, melyet nekünk kell felvirágoztatnunk, vagy egy üresen tátongó kristályvázához, amely minden év novemberében telik meg kíváncsisággal, kitartással, szenvedélyes munkával. A továbbiakban Prof. dr. Kövecses Zoltán, az MTA doktora lép a katedrára, akitől Fák és metaforák c. előadása alatt azt is megtudjuk, hogy két legnagyobb szerelme a szilvalekvár és a kognitív metaforaelmélet.

Fák, lekvárok, metaforák (dr. Kövecses Zoltán előad)

Fák, lekvárok, metaforák (dr. Kövecses Zoltán előad)

Utána a plenáris tudományos diákköri ülésszak veszi kezdetét, ahol Gyori Norbert a rockzenerol es az erkolcsi panikról, Romoda Renáta Gion Nándor fájáról, Surányi Lea a világhálóról, mint a tudás fájáról, Szabó Erna az Újvidéki Egyetem kampuszában fellelhető cédrusokról, Vass Dorotea a gyermekmesékben előforduló fákról, Zaj András pedig a fából készült szerkezetek torziójának numerikus vizsgálatáról prezentál.

Győri Norbert a rockzenéről és az erkölcsi pánikról

Győri Norbert a rockzenéről és az erkölcsi pánikról

Délután szekciókra oszlik az addigi hallgatóság, nekem a humán III. nevezetűben van jelenésem. Többszörös TDK-zóként könyvelhetem el magam, évekkel ezelőtt a művészeti szekcióban indultunk néhány akkori évfolyamtársammal egy irodalmi ihletettségű performansszal, azóta pedig hol tudósítóként, hol nézőként jelenek meg a rendezvényen. Idén azonban nagy lépésre szánom el magam, egyedül állok a tudományos bizottság és a kutatótársak kivégzőosztaga elé. Persze a helyzet korántsem ilyen veszélyes, még ha remeg is a kezemben a jegyzetpapír, és a lámpaláztól hadaró üzemmódba is kapcsolok. A cigányság irodalmáról beszélek, előadásom végén kezek lendülnek a magasba. Miért Arany János Shakespeare fordítását ültették át romani nyelvre? Vizsgáltam-e posztkoloniális elméleteket? Láttam-e a YouTube-on futó cigánymese-sorozatot? Többen érdeklődnek a téma iránt, fontos kérdések, és megfontolandó javaslatok hangzanak el értékelés gyanánt. Ez a hozzáállás jellemző az ülésszak egészére, rákérdezünk, hozzáfűzünk, kiemelünk. Úgy tervezem, hamar továbbállok, s belehallgatok néhány művészeti koncepció felvázolásába, vagy egy-két szociológiai problematikát feszegető dolgozat mentén kialakuló vitafórumba, hiszen a szekcióülések bármelyikébe belekóstolhatunk szakterülettől függetlenül. Végül mégis a helyszínen ragadok, érdekel, hogyan jelenik meg az udvari kultúra a Büszkeség és balítéletben, milyen darabok kapnak helyet a verses regény családfáján, milyen sztereotípiák olvashatók ki a mai gyermekkönyvekből, s milyen Újvidék-kép rajzolódik ki Sziveri költészete nyomán.

A figyelő közönség

A közönség

Az esti konferenciaértékelésig még épp belefér egy kis nosztalgiázás a rég nem látott cimborákkal, egy kiadós beszélgetés az összeverődő baráti társasággal, vagy akár egy jóízű élménycsere a frissen megismert arcokkal. A VMTDK záróakkordjaként átadják az idei Kristálygömb Díjat, melyet Beretka Sándor érdemel ki ezúttal, majd fény derül a kiemelt előadók kilétére, s végül hetedhét országra szóló TDK-buli veszi kezdetét. Egy ideig hagyom, hogy mindenkiben leülepedjenek a hétvége eseményei, kivárom, hogy megkönnyebbülten elfogyasszák első söreiket, ellejtsék első táncukat. Aztán hirtelen előttük termek, kérdésekkel bombázom őket, van, aki menekülőre fogja, mások kedélyesen válaszolnak.

ÉPÍTŐ KRITIKÁK

Varga Dénes az első áldozatom, aki idén diplomázott az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszékén, s kategóriájában kiérdemelte a szekcióelsőséget.

Mészáros Anikó és Dénes

A cikk szerzője, Mészáros Anikó és első interjúalanya, Varga Dénes

• Idén először veszel részt a rendezvényen, milyenek a benyomásaid?

– Kellemesek – jól szervezett, remek hétvégét tudhatunk magunk mögött. Nem semmi, hogy tizenharmadjára is ennyi résztvevővel zajlott le a konferencia. Örülök, hogy ilyen sok fiatal értelmiségit vonz Újvidékre az esemény. A VMTDK ezáltal képes kiépíteni egy jelentős tudományos hálózatot, amelyhez nem csupán vajdasági, de regionális szinten is kapcsolódnak a hallgatók, illetve a fiatal kutatók. Én A nemzeti radikalizmus a vajdasági magyar szubkultúrák körében című témával érkeztem és a társadalomtudományok I. szekciójában szerepeltem. Rendkívül jó hangulatban teltek a szekcióülések, a szekcióvezetők pedig számos építő jellegű kritikával látták el minket.

KAMATOZTATHATÓ KAPCSOLATOK

Hasonlóan vélekedik Sóti Juli is, akit leginkább énekesnőként ismerünk, de közben az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének is a hallgatója. A VMTDK-n évek óta a művészeti szekcióban szerepel.

Sóti Juli

Sóti Juli

Vegetálni a napfényben című produkcióval indultam, amely, mint már a címből is kikövetkeztethető, valamilyen szinten kapcsolódik a természethez, a növényekhez, és a fához, ami az idei VMTDK témája. Zenei produkció volt, egyszál zongorával adtam elő a dalokat, amelyek eredeti verziója drum and bass hangszerelésű. Technikai malőrök miatt nem egészen úgy sikerült az előadás, ahogyan elterveztem, de igyekeztem a maximumot kihozni magamból, s úgy tűnik meg is lett az eredménye, hiszen szekcióelső lettem a kategóriámban.

• Miért tartod fontosnak, hogy évről-évre visszajárj a rendezvényre?

– A VMTDK megfelelő lehetőséget nyújt arra, hogy találkozhassak hozzám hasonló fiatal vajdasági alkotókkal, s hogy megismerhessem munkáikat, betekintést nyerjek művészetükbe. Emellett itt olyan barátságokra, kapcsolatokra is szert tehet az ember, amelyeket valamikor, valamilyen módon kamatoztatni lehet majd a jövőben. Idén például úgy megtetszett nekem Szokola Igor filmje, neki pedig az én zeném, hogy máris tárgyalni kezdtünk egy közös projektet illetően. Ezenkívül mindig öröm találkozni a többi szekcióban induló ismerőssel is, meghallgatjuk, megnézzük egymás előadását, és együtt örülünk az elért eredményeknek.

Művészeti szekcióvezetők akcióban

Művészeti szekcióvezetők akcióban

NEVELNI A TUDÁS FÁJÁT

Az idei Kristálygömb Díjas Beretka Sándor lett, aki kutatói pályájának elején áramköri makettekkel, ma pedig intelligens épületekkel foglalkozik. Továbbra sem tervez felhagyni a konferencialátogatással, még ha idén végre el is nyerte ezt a kimagasló elismerést.

Beretka Sándor

Beretka Sándor és a Kristálygömb Díj

• Ez a nyolcadik VMTDK, amelyen részt veszel, hét alkalommal voltál előadó, ebből háromszor szekcióelső, idén pedig kiérdemelted a konferencia legnagyobb elismerését. Ezek után is folytatni fogod a TDK-hagyományt?

– Biztos, hogy ezek után sem szakítom meg ezt a tradíciót. Azt még ugyan nem tudom, milyen formában veszem ki a részem a konferenciából, lehet, hogy csak nézőként térek majd vissza, de ez sem egy elhanyagolandó szerepkör. Mindig is fontosnak tartottam, hogy a tudományos bizottságon kívül a konferencia résztvevői és hallgatói is kövessék a szekcióüléseket, hogy érdeklődjenek, hozzászóljanak a témákhoz, és merjenek kérdezni, véleményt nyilvánítani. Az eddigi évek tapasztalatai alapján úgy gondolom, működik a kommunikáció az előadók és a hallgatóság között, ám még mindig kevesen vannak, akik fel merik vállalni álláspontjukat, pedig fontos, hogy reflektáljunk egymás munkájára, s rákérdezzünk a bennünket érdeklő mozzanatokra. Valójában ez a tudás megosztásának az egyik fő alappillére is, hogy összegyűlik többféle gondolkodású ember, és ezen emberek véleménye, kérdései alapján keressük a válaszokat a különféle fontos problémákra.

• Hogyan érintett, hogy te lettél az idei Kristálygömb Díjas?

– Meglepetésként ért, hogy rám gondoltak a díj kapcsán, és nagy megtiszteltetés számomra, hogy a vajdasági magyar tudományos közösség egy ilyen formájú pozitív visszajelzést adott az eddigi munkásságomról. Azt hiszem, ez az elismerés serkenteni fogja további munkámat, és megerősíti bennem azt, hogy igenis jó úton haladok.

• Mivel már nagy tapasztalattal bírsz, tudsz összehasonlítani: milyen az idei VMTDK hangulata a korábbiakhoz képest?

– A VMTDK-kon mindig jól érzem magam, és ez alól a mostani sem kivétel. A hangulat kiváló, a rendezvény felépítése pedig igazán kedvemre való. Örülök, hogy a tudományos szekcióülések mellett izgalmas alkotásokat láthatunk évről-évre a pénteken zajló művészeti bemutatókon. Szombatonként már a tudományé a főszerep, majd este jön a TDK-buli, ahol az összes résztvevő, vagy legalábbis a legkitartóbbak, kötetlen hangulatban tölthetik el az estét. Különös örömmel tölt el, hogy néhány éve már nemcsak a vajdasági magyar fiatalok, hanem a történelmi Magyarország területéről érkező kutatótársak is bővítik ezt a magyar tudományos közösséget, amely itt összegyűlik. Ahhoz, hogy a magyar tudományosság működjön és fennmaradjon, elengedhetetlenek a VMTDK-hoz hasonló rendezvények. Ahogy a mai köszöntőbeszédekben is hallhattuk, rajtunk múlik, hogyan neveljük a tudás fáját, amelyet ültettünk, nekünk kell gondoskodnunk róla, hogy azután a további évtizedekben is ugyanilyen jó szolgálatot tegyen, és maga köré gyűjtse a fiatal kutatókat, és a vajdasági magyar értelmiséget.

FELOLDÓDNAK A KLASSZIKUS TANÁR-DIÁK VISZONYOK

A buli közben tetőfokára hág, hagyom Sanyit továbbtáncolni a tömeggel, s végül a VMTDK főszervezőjét, Csányi Erzsébetet kérem fel egy rövid értékelésre.

Csányi Erzsébet (középen)

Csányi Erzsébet (középen)

– Azt hiszem, hogy a 13. VMTDK legfőbb eredménye maga az a tény, hogy idén is megtartottuk a rendezvényt. Fontos, hogy együtt lehettünk, tanárok, diákok és külföldi hallgatók egyaránt, mindannyian tanulhattunk egymástól, és feloldódtak a klasszikus tanár-diák, katedra-iskolapad viszonyok közöttünk. Örülök annak, hogy ismét ilyen szép számban vettünk részt a konferencián, öröm látni az évről-évre visszajáró arcokat, és büszkén mondhatom, hogy a rendezvény az egyetemi hallgatókon és a doktoranduszokon kívül idevonzza a fiatal kutatókat is, egészen harmincöt éves korig.

A 2014-es VMTDK résztvevői

A 2014. november 21-e és 23-a között lezajlott idei VMTDK résztvevői

Fotók: Szerda Zsófi (www.szerdazsofi.net)

Ha tetszett a cikk, támogasd a Press Szót, hogy sok hasonlót írhassunk! Kis segítség is nagy segítség! Kattints a képre a részletekért!

 

The following two tabs change content below.
Mészáros Anikó

Mészáros Anikó

Mindenfélét írok, ennél is többfélét olvasok, s legaktuálisabban lelkesen vizsgálódok a cigányság irodalmának színes terepén, jelenleg Zentán, de sokszor máshol (szívesen időzök az Újvidék-Szeged-Pécs háromszög csúcsain). Kedvező csillagállás mellett tavaszra az újvidéki BTK magyar tanszékének mester szakos diplomáját tarthatom a kezemben. Addig is irodalmi és zenei eseményekről adok számot, művészinterjúkkal, zenészportrékkal rukkolok elő, s fesztivál-beszámolókkal ingerlem az érzékszerveket.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!