Tudás vagy szerencse?

Póker kezdőknek

A póker az utóbbi két évszázadban rohamos fejlődésnek indult, és egyes becslések szerint a legpopulárisabb kártyajátékká nőtte ki magát. A világ számos táján pókereznek előszeretettel, mivel a játék szabályai viszonylag könnyen elsajátíthatók, és nem sok kelléket igényel (zsetonok, egy csomag francia kártya). A szerencsejáték talán nem a legmegfelelőbb kifejezés a pókerre, mivel az élő változatánál nagymértékben dominálnak a pszichológiai alapismeretek, és fontos az, hogy minél jobban kiismerjük az ellenfelünket az asztalnál.

 poker2Napjaink profi játékosai napi öt-hat órát töltenek el a játék gyakorlásával, és jelentős energiákat fektetnek bele, hogy később profitálni tudjanak a különféle pénzes versenyeken. Vajon érdemes elkezdenünk játszani? Megéri elsajátítani a póker csínját-bínját? Az igazat megvallva nincs helyes válasz, legalábbis a felelet nagyon specifikus, mivel ez függ az egyén kvalitásaitól, motivációjától, a pókerbe fektetett energiájától, és attól, hogy egy személy csupán unaloműzés céljából választja a pókert, vagy komoly pénzszerzési lehetőséget lát benne. Ezt a kérdést mindenkinek magának kell eldöntenie, bár amíg nem tudja az ember, hogy milyen érvek és ellenérvek sorakoznak a szóban forgó játék körül, addig elhamarkodott és megfontolatlan lenne az elhatározás. A döntés megkönnyítése végett én mint lelkes amatőr, aki már ismeri az érem mindkét oldalát, megpróbálom felsorakoztatni a játék előnyeit és buktatóit. Igaz, a póker a kedvenc elfoglaltságaim közé tartozik, mégis törekszem az elfogultság teljes mellőzésére, és arra, hogy a tényeket objektíven közöljem az olvasókkal. Nem célom az, hogy a Képes Ifjúság olvasóiból neveljem ki a jövő pókertársadalmát, és a középkori inkvizítor szerepét sem szándékozok magamra ölteni, csupán egy átfogó képpel szolgálok a kérdések tisztázásának érdekében.

70% tudás?

Sok támadás éri a pókert a tekintetben, hogy a játék tulajdonképpen a szerencsén alapszik, és számtalan ember fojtja el magában a póker iránti vágyat azzal indokolva, hogy ők Fortuna asszony nevét még a hírekben sem hallották, és tulajdonképpen a szerencsével csak az enciklopédiában találkoztak, az sz betűnél feltüntetve. Tagadhatatlan, hogy a pókerben a szerencse sok mindent befolyásol, de ez az állítás ilyen formájában csupán közhely, mivel más sportokban is fontos szerepet játszik a mázli, elég, ha csak a focira gondolunk. Ahhoz, hogy egy szabadrúgás után a labda a kapuban kössön ki, bizony sokszor mákja kell hogy legyen a focistának (megpattanó lövés, csúszós talaj). Ahogy a futballban kellenek a szerencsés lövések, úgy a pókerben is szükségesek a mázlis lapok. A labdarúgásra mégsem mondjuk azt, hogy szerencsejáték lenne. Vajon miért? Nos, ez a kérdés számomra korántsem tisztázott. Azt el kell ismerni, hogy a pókerben amatőr szinten nagymértékben a szerencse dominál. Amíg a játékosok nem követnek semmilyen lefektetett pókerstratégiát, és a megérzéseik vezérlik őket, addig a szerencséjük fogja meghatározni a játék végkimenetelét. Ebben a kezdetleges stádiumban kifejezetten tilos a készpénzzel való játék. Rengetegen esnek abba a hibába, hogy kezdő pókeresként a jó lapjárásukra támaszkodva elkezdenek valódi fizetőeszközzel játszani, annak reményében, hogy szerencséjükből a későbbiekben profitálni tudnak. Részben igazat kell adnom a laikusoknak, mivel az amatőr pókerszakaszban a szerencse dominál. Viszont ahogy a játékos magasabb szintre lép, már a tudás veszi át a vezető szerepet. A póker legfőképp a statisztikán alapszik.

Mike Caro, pókerpszichológus

Mike Caro, pókerpszichológus

Mike Caro elismert pókerpszichológus mondta egyszer, hogy a póker 70% tudás és 30% szerencse. Ez a százalékos megoszlás természetesen akkor helytálló, ha professzionális pókerről beszélünk. A magasabb szintű játék elsajátításához elengedhetetlen a bonyolult statisztika ismerete, a különféle lapkombinációk helyes megjátszása, a pszichológiában és a testbeszédben való jártasság. Persze ahhoz, hogy kamatoztatni tudjuk a szaktudásunkat, bizony szükség van arra a 30%-ra is, de hát ekkora kockázatot más sportok is tartalmaznak. Hasonlóan rizikós a már korábban említett labdarúgás is. A profi csapatoknál elsősorban a szakmai képzettség, a hozzáállás, a taktika és a mentalitás számít, viszont a végleges eredményt sokszor egy-egy megpattanó lövés dönti el. Ugyanez igaz a pókerre is.

Lehet-e gyakorlati hasznunk a pókerből?

Amikor meghalljuk ezt a kérdést, elsősorban a lehetséges pénznyereményre asszociálunk, és nem is gondolunk arra, hogy esetleg más gyakorlati haszna is lehet a játéknak. Ahhoz, hogy mindenre kiterjedő választ kapjunk, alaposan meg kell vizsgálni minden potenciális nyereséget. Ha pénzt akarunk szerezni a pókerrel, akkor professzionális szintre kell fejlesztenünk a játékstílusunkat, és rengeteg órát fel kell áldozni szabadidőnkből annak érdekében, hogy ezt a célt meg tudjuk valósítani. Jogos kérdés, hogy vajon negatív hatással van-e a pókerbe fektetett számtalan óra az életszínvonalunkra és a munkánkra. Nos, ha a pókerre úgymond kiegészítő keresetként tekintünk, akkor határozottan igen. Mint említettem korábban, a profik napi 5-6 órát is a pókernek szentelnek, ami, be kell vallani, fárasztó tevékenység, és egy igen hosszú időintervallum. Ha az ember a munka mellé iktatja be ezt a foglalatosságot, akkor akarva-akaratlanul, de veszít a szabadidejéből, és kérdésessé válik, hogy el tudja-e végezni az összes teendőjét a póker mellett. Ha a pókert főállásban kívánjuk művelni, akkor már teljesen más a helyzet. Ebben az esetben időt spórolunk meg, mivel a pókerre fordított órák száma kevesebb az átlagos munkaidőnél, ennélfogva többet foglalkozhatunk egyéb tevékenységeinkkel. Amellett, hogy energiát takarítunk meg, számos más pozitív hatása is lehet a játéknak. Ilyen pl. a testünk tudatos kontrollálása és a testbeszéd megfelelő interpretálása. Amikor kézbe kapjuk a lapunkat, az, hogy jó vagy rossz a lappárosítás, egy bizonyos reakciót vált ki belőlünk. Az amatőr játékosok általában nem figyelik ezeket a jeleket, a profik viszont annál inkább. Miután a játékos a szakirodalomból megtanulja ezeket a bizonyos viselkedési formákat, utána megpróbálja őket elrejteni, vagy éppen előidézni annak érdekében, hogy félrevezesse az ellenfelet. Minél többet pókerezik az ember, annál jobban figyel a saját mozdulataira és gesztusaira, mivel idővel rájön, hogy azok sokszor árulkodó ismertetőjelek is lehetnek. A pókerben nem az számít elsősorban, hogy milyen lapjaink vannak, hanem az, hogy mit hitetünk el a riválissal. Tulajdonképpen tényként állapíthatjuk meg, hogy az ember a póker fortélyainak elsajátításával szert tesz a tudatos félrevezetés és a manipulálás képességére. Kérdés, hogy ez etikai szempontból helyes-e. Abban igazat kell adnom a szkeptikusoknak, hogy ezeket a képességeket a játékos bármikor felhasználhatja öncélú dolgokra az életben, de hát a dzsúdóval is eltörheti az egyén egy vadidegen kezét, attól függetlenül, hogy a cselgáncs határozottan önvédelemre szolgál.

Póker = szenvedélybetegség?

Sajnos azt kell mondanom, hogy a kártyajáték könnyen káros szenvedélyévé válhat az embernek. Ugyebár az eddigiekben főleg poker 1a pókerhez szükséges kvalitásokról és a játék gyakorlati hasznáról esett szó, viszont azt el kell ismerni, hogy sokan választják a pókert örömszerzés és szórakozás céljából. Ez alapjában véve nem probléma, mivel az ember szociális lény, és ezt a szükségletét valamilyen úton-módon ki kell elégítenie. Sőt, össze is köthetjük a kellemeset a hasznossal, mivel ha baráti körben játsszuk a pókert, akkor annak közösségformáló szerepe is lehet. A gond ott kezdődik, amikor egy bizonyos illetőnek a póker az egyetlen szenvedélye, és mindennemű tudást és racionalitást mellőzve vág bele a pókerbe annak reményében, hogy be tudja tölteni a vágyakozás hagyta űrt. Az ilyen játékosoknak nem a pénzszerzés az elsődleges cél, ők csupán a játék élvezetéért játszanak, és képesek erre mindent feltenni, legyen az a pénz, az idő vagy a baráti kapcsolatok. Ezért hangsúlyozandó ebben a játékban (akár kezdő, akár haladó szinten) a mértékletesség és a saját korlátaink felmérése.
Lehet a pókert támadni és magasztosan dicsőíteni, azt azért le kell szögezni, hogy a játéknak egyaránt megvannak a pozitív és a negatív oldalai is, és ha az ember széles látókörű, megtapasztalja a játék mindkét oldalát. A lényeg annyi, hogy sose essünk túlzásokba, és legyünk tisztában a képességeinkkel, azt meg, hogy megvan-e benne az a 30 százaléknyi plusz, mindenki döntse el maga.

Megjelenés: www.kepesifi.com, 2011.02.10.

The following two tabs change content below.
Lóri

Lóri

Kedves Olvasó, Magosi Lórándnak hívnak, általános iskola óta a magyartanárnőmön keresztül a vízvezetékszerelőn át sokan próbáltak átkeresztelni, és elmagyarázni, hogy Eötvös Loránd nyomán nekem is így kell írnom a nevem,de én ékezettel vagyok,aki vagyok. Magyarkanizsán élek, és jelenleg Szegeden folytatom a tanulmányaimat jogon,ha minden jól halad,akkor még két évem van a diplomáig. Mai gyerek vagyok még (1992-ben születtem), ami foglalkoztat, az a sport, politika, történelem, és az ezotéria.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!