Amikor egy egész ország a virág lázában égett

Megnéztük a Tulipánláz című filmet

„Apró álom, amely különleges izgalomba hozza a világot” – mondta Conrad Gesner svájci botanikus, amikor a 16. század második felében először látott tulipánt. Az eredetileg keletről, Törökországból származó virág hamarosan Európa-szerte divatos lett, elsősorban Angliában, majd Németalföldön is. A hihetetlen gazdasági, kulturális és művészeti fellendülés időszakában, amit holland aranykorként (hollandul: Gouden Eeuw) szoktak emlegetni aztán őrült verseny indult a különleges hagymák megszerzéséért és birtoklásáért. A hollandokat teljesen izgalomba hozta a tulipán. A tulipánmánia nem csupán a gazdag kereskedőkön hatalmasodott el, elérte többek között a közép- és kispolgárokat, a boltosokat és az iparosokat, akik hajlandóak voltak csillagászati összegeket kifizetni a hagymákért.

A tulipánláz egy időre tehető a világ első tőzsdéjének megalakulásával, vagyis inkább az összeomlásával. Az amszterdami tőzsdén ugyanis az alapítás után 35 évvel beütött a krach, a hírnév és a gyors meggazdagodás csapdájába rengeteg gyanútlan holland sétált bele. Hatalmas nyereségek és azoknál is nagyobb bukások sora jellemezte a 17. századi Németalföldet.

Semper Augustus

Hogy érzékeltessem a brutális tömeghisztériát, amit a természet és a tulipán szépsége, illetve az irántuk való rajongás hozott magával, lássunk pár adatot: 1623-ban pár értékesebb, népszerűbb tulipánhagyma 1000 guldenbe került, miközben az akkori éves átlagjövedelem 150 gulden körül mozgott. Vagy nézzünk egy másik példát: 1635-ből ismerünk olyan feljegyzéseket, amelyek arról számolnak be, hogy negyven tulipánhagymát vásároltak 100 000 guldenért. Ezzel szemben azokban az időkben nyolc vágási disznó értéke 240 gulden volt. A mindenkori rekordot pedig az ún. Semper Augustus tulipánhagyma tartja, amit Haarlemben 6000 guldenért, azaz egy kereskedőház áráért adtak el.

Ebbe a korba enged bepillantást a Deborah Moggach angol írónő 1999-es regényén alapuló Tulipánláz című 2017-es film, amire én 2014 óta várok, mert közben négyszer tolták arrébb a premier dátumát. A lényeg, hogy most végre megérkezett a mozikba, a nemrég Oscart nyerő Alicia Vikander, a Tarantino-filmekből ismert Christoph Waltz, valamint Dane DeHaan főszereplésével.

A Tulipánláz biztatóan indít, szép képek sorakoznak előttünk: Sophiát, a gyönyörű árva lányt látjuk a tengerparton, valószínűleg az Északi-tenger homokos dűnéin (bár a film többségét angol helyszíneken vették fel), majd a 17. századi nyüzsgő kereskedővárost, Amszterdamot, új otthonának helyszínét. Három évvel később Cornelis Sandvoor által, az öregedő, de még mindig jó kedélyű kereskedő gazdagon díszített házában az árvaságból megmentett, tulajdonképpen megvásárolt, feleséggé avanzsált Sophia szerelem nélküli életébe csöppenünk bele.

Férje nem is vár el tőle mást, mint egy örököst, és mindent megtesz, hogy éjjelente, hitvesi ágyukba bújva, felállítsa a „kis katonát”. Kényszeredett, belefásult és szenvedély nélküli együttlétek sorozata elevenedik meg a filmvásznon.

Mindez addig ismétlődik, amíg Cornelis meg nem hívja magukhoz a feltörekvő holland festőt, Jant, hogy készítsen közös portrét róla és fiatal feleségéről. A film valószínűleg valahogy be szerette volna hozni a holland aranyévszázad híres festőit, illetve reflektálni akart a század népszerű festészeti stílusára, a portréfestészetre. Ugyanis ebben az aranyévszázadban élt és alkotott többek között Rembrandt Harmenszoon van Rijn, Peter Paul Rubens és Johannes Vermeer.

Természetesen, ahogy mindenki előre sejthette, a művész úr és a szeretetre (vagy éppen másra) éhező Sophia az első találkozás után ráébrednek egymás iránti vonzalmukra, majd hamarosan Jan bérelt padlásszobájában percek alatt egymásnak is esnek. Amit hiányoltam, az ennek az izgalmas szerelmi szálnak a kidolgozása volt. A rendező szinte elintézte azzal, hogy a képünkbe tolt pár meztelen jelenetet. (Egyébként erre régebben már kaptunk egy szebb, jobban kidolgozott példát A lány gyöngy fülbevalóval esetében, ahol szintén a „holland festő beleszeret portréalanyába” motívum kerül elő.) Ezzel szemben Amszterdamban egyre jobban forrong a tőzsde és a közhangulat, legfőképpen a mind népszerűbb tulipánhagymák licitje tartja fogságban a hollandokat. Szeretnék kitérni a film egy mellékszálára, amely a végjátékban fontos szerephez jut majd. Amíg a magányos Sophia a fiatal és szerelmes Jan karjaiban keres nyugodalmat, szolgálólánya, az élettel teli Maria (Holliday Grainger) valóságosabb szerelmének és erotikájának kibomlását látjuk víg kedvesével, Williammel (Jack O’Connell).

A tulipánláz mindenkit elér, és mindenkit rabul ejt: fogságába esik a holland társadalom különböző rétegei mellett az életét lassan építgető William, az újdonságokra fogékony Cornelis kereskedő, a bánatos kék szemű Jan, és az árvákat pártolgató nővér (Judi Dench) is. A gyors gazdagság reményében mindenki megőrül, hisztérikusan próbálja megszerezni az egyébként méregdrága hagymákat.

A Tulipánláz második fele több fordulattal is kecsegtet: Maria terhességét Sophia a sajátjaként próbálja beállítani, miközben Jannal szökést terveznek, de a matrózsorsra ítélt William is hirtelen hazatér… A felpörgött, sűrű események azonban nem zökkentik ki a filmet a maga lassú sodrásából. Olyan kérdésekre kapunk választ, mint: „Mi lesz Jan és Sophia szerelmével?”; „Vajon Cornelis megtudja a gyerekcserét?”; „Hőseink meggazdagszanak-e a tulipánhagymák licitjétől?” Valahogy azonban a film e második része elvarratlan szálakon egyensúlyoz, és ez hiányérzetet hoz magával.

De ezek maradjanak meg azoknak, akik meg szeretnék nézni a filmet. Mindent összevetve a Tulipánláz egy élvezhető, magával ragadó kosztümös dráma, annak ellenére, hogy a címadó tulipánláz, azaz a licitek helyszínéül szolgáló kocsmajelenetek és a szerelmi szálak kicsit elnagyoltra sikerültek. Habár Holliday Grainger nem a főszereplőt alakítja, mégis beragyogja a teret, és biztos vezérszálként működik az egész filmen át.

The following two tabs change content below.
Berec Sári

Berec Sári

Berec Sára vagyok, de inkább Sári, de néha Pom-pom. Szeretek bolyongani a nagyvilágban: a csönd városában, Kanizsán, Kosztolányi és Csáth Szabadkáján, Pesten vagy valahol Európa más városában. Sok mindennel foglalkoztam már 23 évem során: színészkedés, versmondás, írás, biciklizés... Legjobban utazni és felfedezni szeretek: most éppen a holland nyelv torokhangjait és Budapest rejtett világait.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!