Fel kellene festeni magunkat a térképre

Cool lehet az uncoolság? – Vajdasági festőcsoport a budapesti Art Market nemzetközi képzőművészeti vásáron

A világ legnagyobb képzőművészeti vásárát, a svájci Art Baselt akkoriban látogatta meg Lázár Tibor óbecsei származású, Zentán élő festőművész, amikor a 2006/2007-es iskolaévet a svájci Sierrében töltötte tanulmányúton. „Az addigi naiv elképzeléseim a művészetről szertefoszlottak, ott tapasztaltam meg, hogy a jelenkor képzőművészeti sztárjait a galériák kreálják és futtatják be” – meséli, hogyan nyitotta fel a szemét a mintegy 300 galériát felvonultató világtalálkozó. Pontosabban csak fél-világ találkozó, hiszen a másik felfedezés az volt Tibor számára, hogy csupán észak-amerikai és nyugat-európai galériák kaptak ott helyet, és az általuk népszerűsített művészek között sem találkozott egyetlen kelet-közép-európai névvel sem.

l-4-720x540

                                                                           (Kattints a galériára!)

„A nyugati galerista vagy műgyűjtő számára a mi régiónkból érkező művész nem egy vonzó brand. Ezt az uncoolságunkat mi igyekszünk cool dologgá tenni, a hátrányunkból előnyt faragni, például az elmúlt évtizedek politikai eseményeiből, társadalmi változásaiból, amiből nagyon is tudnak az itteni művészek táplálkozni” – mondja, egyúttal utalva arra is, miért választotta tavaly év végén Zentán bejegyeztetett civil szervezetének az Uncool nevet. Az egyesülethez kötődnek olyan neves festőművészeink, mint Verebes György, Bašić P. Bakos Anita, Sagmeister Péity Laura vagy Aleksandar Bunčić.

FEHÉR FOLT

Az egyesület három tagja (Tiboron kívül György és Anita) alkotásai kaptak helyet a szervezet standján a múlt csütörtöktől vasárnapig (október 9-12.) tartó budapesti Art Market nemzetközi képzőművészeti vásáron.

Bašić P. Bakos Anita

Bašić P. Bakos Anita alkotása gazdára talált

Verebes György személyesen nem tudott jelen lenni a vásáron, de alkotásai által igen

Verebes György személyesen nem tudott jelen lenni a vásáron, de alkotásai által igen

Bár nem olcsó mulatság a részvétel, ám mégis fontosnak érezték, hogy standot béreljenek: „A szerbiai galériák nem járnak a nemzetközi vásárokra. Van 2-3, amelyik időnként feltűnik a bécsin, de rajtunk kívül itt sincs Szerbiából más kiállító. Az ország jelenleg fehér folt a kortárs műtárgypiacon, holott komoly eredményeket lehetne elérni, nézzük csak meg a románok milyen szépen felfutottak az elmúlt években” – fejtegeti Lázár, aki szeretett volna bevonni néhány szerb képzőművészt is, ám ők a költségek miatt visszatáncoltak a vásáron való részvételtől.

l 18

Az Uncool standján helyet kapó képek mellé az utolsó pillanatig nem került piros pont (így jelölik a már eladott képeket), majd egy amerikai hölgy dörzsölt vásárlási taktikával épp a zárás előtt vetette fel vásárlási szándékát, így engedménnyel ugyan, de hazavitte Bakos Anita egyik alkotását. Nem csak emiatt nem bánták meg a részvételt a vajdaságiak, hanem azért sem, mert ezáltal megtettek egy fontos lépést a nemzetközi kapcsolati háló kialakításának érdekében. A vásárra mintegy 20 országból érkeztek galériák, köztük kiemelt számban Berlinből, mivel idén a német főváros volt a vásár díszvendége.

Alföldi Róbert is kíváncsiskodott

Alföldi Róbert is kíváncsiskodott

UGRÓDESZKA

Fazekas Fanny, az Art Market tárlatvezetője arról mesélt a Press Szónak, hogy pár évvel ezelőtt még elsősorban a magyar galériákat vonzotta a vásár, de mindinkább nemzetközi jellegűvé válik, s ezáltal nagyon fontos ugródeszkájává is egyben a feltörekvő galériáknak és alkotói csoportoknak. A szervezők mindent megtesznek, hogy idevonzzák a legjelentősebb környékbeli gyűjtőket és ösztönözzék őket arra, hogy a pénzüket itt költsék el. A hazai gyűjtők számára pedig azért előnyös a vásár, mert nemzetközi kontextusban láthatják a magyar alkotásokat. A szakma helyszínre csábításának egyik fontos részei voltak a kerekasztal beszélgetések, melyek egyike pont azt a témát járta körül, milyen kulturális és gazdasági korlátok miatt nem tudnak a kelet-európai galériák betörni – egy-két kivételtől eltekintve – a nyugat-európai műkereskedelmi piacra. Külön beszélgetést szenteltek a művészetmarketing témakörének, Bernat Venet, a kortárs francia képzőművészet doyenjének életművén keresztül bemutatva, hogyan is kellene ezt céltudatosan művelni.

l 8

HÚZÓ- ÉS BUJTATOTT NEVEK

A vásáron ezúttal a legjobban Nagy Kriszta Tereskova marketingje működött, akinek Orbán Viktor arcképével díszített festménysorozata előtt folyamatosan tömegek álltak, ami bizonyára a rendkívüli médiavisszhangnak tudható be.

l 14

Lázár Tibornak nem ettől a standtól állt el a lélegzete, sokkal inkább a berlini Whiteconcepts galériától, akik meglátása szerint nagyon szépen egyensúlyoztak a klasszikus technikák és a konceptuálisabb darabok között. A pozsonyi és San Francisco-i művészeket vegyítő SODA galéria egymástól nagyon eltérő anyagokat hozott a vásárra, de ebből Tibor szerint mégis nagyon élvezhető, eklektikus egyveleget installáltak össze.

A SODA standjának egyik darabja

A SODA standjának szoborcsoportja

A temesvári Jezca galériát pedig azért emelte ki, mert náluk lehetett megtekinteni a kolozsvári Veress Szabolcs műveit, akit az egyik legjobb fiatal magyar feltörekvő festőnek tart.

Az általunk megkérdezett tárlatvezető a török Güler Sanatot emelte ki a vásár húzóneveként. Ezenkívül érdekességként felhívta a figyelmet a Brody Art Yard standjára, akik a többiektől eltérő koncepcióval rendezkedtek be: az alkotó neve nélkül tették ki a festményeket, csupán egy másik falon sorolták fel tételesen a művészek listáját. „Arra utalnak ezzel, hogy ne nevek után menjünk, hanem a saját impulzusainkra, a műtárgy által kiváltott élményre hagyatkozzunk, amikor művészetet vásárolunk” – magyarázta a tárlatvezető.

A német Volker März festő munkája, a Tammen & Partner galéria standján

A német Volker März festő munkája a Tammen & Partner galéria standján

(Fotók: Uncool, www.artmarketbudapest.hu, www.nullahategy.hu)

A Kult rovat támogatója:

The following two tabs change content below.
Laskovity J. Ervin

Laskovity J. Ervin

2007 óta amikor publikálok, beírok a nevembe egy J. betűt. Ez az írásjel mindent elárul, amiről cikkeim tanúskodni kívánnak. Négy személy nevének kezdőbetűjére utal: édesanyáméra, Juditéra (elhunyt 2007-ben), akitől íráskészségemet örököltem, édesapáméra, Józsefére, akitől némi szorgalmat tanultam, Knézy Jenőére, akinek a közvetítéseit nézve 10-11 évesen kijelentettem, hogy (sport)riporter leszek és Kubát János újságíróéra, akitől biztatást kaptam és ellestem a szakma csínját-bínját. Metaforikusabb értelemben a J. betű üzenete tovább éltetni egy értékrendet, amit az életemben a fenti emberek képviselnek: a tehetséget, a szorgalmat, a kitartást, és az újságírás iránti szenvedélyt. A J. betű használatával nagyjából egyszerre találtam ki az újságírói tehetséggondozó Árok-programot is, ami ugyanezeket az értékeket akarja átvinni „a fogában tartva, a túlsó partra.”
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!