Hogyan vállalkozz Vajdaságban?

Menő cégek vezetői osztották meg tapasztalataikat

Akik olvasták az eddigi Nyitott Fórumos cikkeinket, már megszokhatták, hogy azok az est állandó tudósítójának, Kiss Anitának érzékletes hangulatjelentéseibe vannak csomagolva. Ezúttal ettől sajnos el kell tekintenünk, mivel Anita a fórum idején épp Újvidéken készülődött egyetemi vizsgájára, én pedig egy budapesti társasházban a hanganyagból dolgozva legfeljebb az ablakon beáradó krumplipaprikás illatáról írhatnék hangulatjelentést…

Mivel azonban a Nyitott Fórumot rendkívül jelentős kezdeményezésnek tartjuk, ezért még így, tudósítónk távollétében is fontosnak érezzük, hogy beszámoljunk róla. Már csak azért is kíváncsiak voltunk ennek az estnek az alakulására, mert a meghívott vendég, Kalmár Elvira tevékenységének híre lapunkon keresztül jutott el a szervezőkhöz, miután Elvirával a külhonban sikeresen boldoguló zentaiakat bemutató sorozatunkban beszélgettünk. Az est egy része az ő társalapításában két és fél évvel ezelőtt beinduló budapesti Kaptár közösségi irodaház bemutatásáról szólt, amiről az interjúban is részletekbe menően olvashattok, ezért inkább a beszélgetésnek azon részleteire koncentrálnék, amelyek túlmutattak ezen.
Elvira beszélgetőpartnereit nehéz a „meghívott vendégek” közé sorolni, mert Vijatov András, a Zen klub tulajdonosa és Guzsvány Szilveszter, a Zen Soda nevű szódaüzem társtulajdonosa és egyben az est moderátora „állandó bútordarabok” a klubban. Igaz, most más szerepben tűntek föl, mint amelyekben megszokhattuk őket. Ezúttal nem a bár- vagy a zenepult mögött állva, esetleg a vendégek között cikázva, ügyes-bajos dolgaikat intézve jelentek meg, hanem a közösségi ügyekben véleményt formálók szerepében.

Vijatov András, Kalmár Elvira, Guzsvány Szilveszter

Vijatov András, Kalmár Elvira, Guzsvány Szilveszter (fotó: www.magyarszo.com)

Mint kiderült, nemcsak komoly gondolataik, de távolba mutató terveik is vannak, hogyan lehetne vállalkozásra serkenteni a vajdasági magyar fiatalokat. Ezt az estét egyfajta – ahogyan ők nevezték – „magültetésnek” szánták, amelyből reményeik szerint komoly üzleti fórumsorozat nőhet ki. Ez a vonulat nem zavarná a Nyitott Fórumot, amely haladna tovább a maga közéleti tematikájával, hanem egy zártabb csoport találkozási formájában működne.
Olyan vállalkozni vágyó vajdasági fiatalokat toboroznának, akiknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy megvalósíthassák érlelődő ötleteiket. Előadókat, tapasztalt szakembereket hívnának segítségül, hogy gyakorlati tanácsokat adjanak, hogyan lehet Vajdaságban sikeressé tenni egy vállalkozást, ezáltal is megpróbálnák ösztönözni a munkahelyteremtést és az otthonmaradást.

AZ ÁLOMBA VETETT HITTŐL A FÁSULTSÁGIG

A csütörtöki (január 22.) estén még nem merültek el az üzleti élet mély szakmai részleteiben, inkább általánosabb kérdéseket feszegettek. Például: mi kell ahhoz, hogy elinduljon egy vállalkozás? Melyek az első és legfontosabb lépések? Milyen személyiségjegyekkel kell rendelkeznie egy vállalkozónak? Mi is egy vállalkozás célja?
Ami az elindulást illeti, Elvira és András némileg másra helyezték a hangsúlyt. Előbbi a lelkesedés, az álomba vetett hit, a csapat, a piacismeret és a profizmus felől közelítette meg a kérdést, amit utóbbi így kommentált: „Én kicsit gyakorlatiasabb ember vagyok, ezért azt mondom: a tőke. Anélkül nem megy.”
András szavaira reflektálva Elvira annyit tett hozzá, hogy ő a tőkére is úgy tekint, ami megszerezhető lelkesedéssel, példának a sikeres startupokat hozta fel. Szilveszter ezzel kapcsolatban megemlítette a szódaüzemüket, amely kezdetben náluk is csak jó ötlet és hit volt, tőke pedig azáltal lett, hogy sok embernek elmesélte az elképzeléseit, köztük Andrásnak is, aki végül a tulajdonostársa lett. Szilveszter általános megállapítást is tett ezzel kapcsolatban: „Vajdaságban a vállalkozói kedv lelombozódása abból fakad, hogy az emberek úgy gondolják, ahhoz, hogy elkezdhessenek valamit, rohadt sok pénz kell, amennyi nincs, úgyhogy inkább nem is vágnak bele.”
A profizmus kérdését feszegetve András arról beszélt, hogy aki Vajdaságban elkezd egy vállalkozást, az általában nem tud első körben profi körülményeket teremteni, nincs lehetősége megfelelő szakembereket alkalmazni, ezért szinte mindenhez értenie kell. 3-5 év működés után juthat el arra a szintre, hogy profi munkatársakat alkalmazzon az olyan részfeladatokra, mint amilyen mondjuk a marketing vagy a rendezvényszervezés.

András és Szilveszter Mezei Zsófiával, a Nyitott Fórumok szervezőjével (fotó: www.hetnap.rs)

András és Szilveszter Mezei Zsófiával, a Nyitott Fórumok szervezőjével (fotó: www.hetnap.rs)

A reklám fontossága később is előjött, amikor a moderátor azt feszegette, hogy ha a jelenlévőknek kevés pénzük lenne egy adott termék eladásához (egy teherautónyi gyapjúzoknival példálóztak, mivel Elvira azzal próbált meg egyetemistaként kereskedni), akkor mivel kezdenék? A Kaptár tulajdonosa azt mondta, ő mindenekelőtt találna egy lelkes újságírót, és készíttetne vele egy cikket arról, hogy nagyon hideg tél közeleg és a gyapjúzoknik milyen jók, mert nem izzad meg benne az ember lába. Második lépésként pedig felkeresne boltokat, hálózatokat és megpróbálna élni a személyes varázs erejével.
Arról is szó esett, hogy bár nem könnyű egy vállalkozást beindítani, de talán még annál is nehezebb a későbbiekben folyton megújulni, friss ötletekkel előállni. A Zen tulajdonosánál 3 év után jött el a fásultság állapota, akkor kezdett rutinszerűvé válni az üzletvezetés, fogytak az ötletek, ezáltal a forgalom is csappant. Mint mondta, őt az billentette ki, hogy megérkezett Szilveszter rengeteg új ötlettel, akivel azóta is folyamatosan motiválják egymást. Ezért is gondolják úgy, hogy ha létrejönnének olyan platformok, ahol a vállalkozók meg tudnák beszélni a gondjaikat, az mindenkire inspirálóan hathatna.

A Pannon Tv tudósítása az estről:

Elvira a munkával töltött évek alatt kiismerte magát annyira, hogy már tisztában van vele, mi az, ami lelkesíteni tudja, ezért inkább ezekre koncentrál. Tapasztalatai szerint neki az fekszik jobban, hogy erőforrásokat teremtsen egy vállalkozás beindításához, megmozgasson érte embereket, a későbbi üzemeltetés oroszlánrészét pedig inkább meghagyja a munkatársainak. Erőt nyer a Kaptár egyetemista gyakornokaiból is, akik folyton új lendületet hoznak, cserébe pedig sok időt fektet a mentorálásukba. Rengeteget merít továbbá a csapattársaiból, mint mondja: „közösség alapú szolgáltatást úgy lehet jól csinálni, ha mi magunk is közösségként működünk.”

ÖTLETEK A ZENTAI INKUBÁTORHÁZNAK

A közönség (fotó: www.pannonrtv.com)

A közönség (fotó: www.pannonrtv.com)

A felszólalók különös figyelmet szenteltek annak, hogy a nézőket is „bevonják a játékba”. Cetliket osztottak szét a közönség soraiban ülőknek, és arra kérték őket, írják fel, mi az a fő kérdés, amit szeretnének megtudni a téma kapcsán, amiért felhúzták a kabátjukat és elsétáltak a beszélgetésre. Volt, aki a vállalkozáshoz szükséges személyiségjegyeket szerette volna csokorban látni, más a munkáltató és a munkavállalók közötti viszonyra kérdezett rá, és olyanok is akadtak, akik a marketingstratégiákkal és a startup cégekkel kapcsolatban érdeklődtek. A beszélgetés későbbi szakaszában a közönség soraiból Fogarassy Fanny a zentai inkubátorházra terelte a szót, amelynek némileg hasonló feladatai lennének, mint amivel Elviráék is foglalkoznak (kezdő vállalkozások felfuttatásának segítése), mégsem igazán hallunk a tevékenységük hatékonyságáról, ezért a hozzászóló azt ajánlotta, hogy jó lenne eljuttatni az est felvételét az inkubátorház illetékeseinek, hátha tippeket tudnának belőle meríteni. Ennek szellemében, és mert olvasóink már korábban is jelezték, hogy kíváncsiak lennének a Nyitott Fórumok teljes hanganyagára, feltöltöttük azt YouTube csatornánkra:

Olvasd el az első és a második Nyitott Fórumról szóló tudósításunkat, illetve a Magyar Szó írását a harmadikról, melynek mi voltunk a vendégei!

The following two tabs change content below.
Laskovity J. Ervin

Laskovity J. Ervin

2007 óta amikor publikálok, beírok a nevembe egy J. betűt. Ez az írásjel mindent elárul, amiről cikkeim tanúskodni kívánnak. Négy személy nevének kezdőbetűjére utal: édesanyáméra, Juditéra (elhunyt 2007-ben), akitől íráskészségemet örököltem, édesapáméra, Józsefére, akitől némi szorgalmat tanultam, Knézy Jenőére, akinek a közvetítéseit nézve 10-11 évesen kijelentettem, hogy (sport)riporter leszek és Kubát János újságíróéra, akitől biztatást kaptam és ellestem a szakma csínját-bínját. Metaforikusabb értelemben a J. betű üzenete tovább éltetni egy értékrendet, amit az életemben a fenti emberek képviselnek: a tehetséget, a szorgalmat, a kitartást, és az újságírás iránti szenvedélyt. A J. betű használatával nagyjából egyszerre találtam ki az újságírói tehetséggondozó Árok-programot is, ami ugyanezeket az értékeket akarja átvinni „a fogában tartva, a túlsó partra.”
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!