Mi mozgatja azokat, akik a környezetük nyomása ellenére is jók tudnak maradni?

A világ egyik legismertebb pszichológusa a hőssé válás kérdését kutatja

Korunk egyik legismertebb pszichológusával, Philip Zimbardoval, a Stanford Egyetem professor emeritusával készített interjút a Magyar Nemzet hétvégi magazinja. Zimbardonak a napokban jelent meg magyarul a – világ számos egyetemén alapműként forgatott – Pszichológia mindenkinek című munkájának első kötete.

zim1                                                                   Philip Zimbardo (Fotó: Wikmedia)

Szícílai szegény bevándorló családban nőtt fel a dél-bronxi gettóban az 1933-as születésű Zimbardo. Otthon egy könyvük sem volt, barátaival egész nap az utcán lógtak. Arról beszél az interjúban, hogy ennek ellenére, már akkor pszichológus volt – mielőtt egyáltalán tudta volna a szó jelentését. 10 éves korában olyan kérdések foglalkoztatták például, hogy miért vannak népszerűbb és népszerűtlenebb gyerekek, miért zaklatják, verik egyes gyerekek a gyengébbeket?

„Mindig is az emberi természet megfigyelője voltam. Otthon azon töprengtem, hogy az apám, aki egyébként sok mindenben nagyon tehetséges volt, miért csak a mának él. Folyton kártyázott, bulizott és ivott. Soha nem gondolt a jövőre, ha keresett egy kis pénzt, azonnal elitta a kocsmában. Nem értettem, miért nem tervez előre. (…) Mindezek a kérdések pszichológiai problémákat feszegettek.”




Zimbardo szerint, ha valaki többet tud a pszichológiáról, a látszólag egyszerű jelenségek mögött is felfedezheti a mélyebb, komplex tartalmat.

„Ezáltal jobban értelmezhetővé válik a terrorizmus is. Ha megértjük, hogy az Iszlám Állam az internetes közösségi oldalakon toborozva a terroristákat milyen pszichológiai módszereket használ, máris csökken a szervezet ismeretlenségéből fakadó félelmetessége. Egyúttal arra is rájöhetünk, hogy a terroristák tudatosan használják a médiát, amely a valóságos pusztító erejüknél sokkal intenzívebben tudósít a terrortámadásokról, miközben olyan jelenségek, például autóbalesetek, amelyek valójában sokkal több ember életét oltják ki, észrevétlenek maradnak.”

A professzor 2008 óta tanulmányozza a hősiesség fogalmát, amely korábban szűz terep volt a pszichológiában. Akkor keltette fel érdeklődését a téma, amikor a Lucifer-hatás című könyvét írta, mely az emberben rejtező gonoszról szólt. Ebben tárgyalta a holokausztot, a ruandai népirtást és az iraki abu-graibi börtönben történt atrocitásokat is.

„Az utolsó fejezetben viszont elmerengtem azon, hogy mi mozgathatja a kivételeket: azokat az embereket, akik a környezetükből kiemelkedve nem engednek a gonosz csábításának, hanem jók maradnak. Egyre inkább foglalkoztatni kezdtek a hősök.”

zim3

     (Fotó: Wikipedia)

Tizenkétféle hősiességet azonosított, a katonai hősök mellett olyanoknak is ide sorolt, akik valamit a világon először csináltak, például először jutottak el a Holdra, vagy, mint Marie Curie, aki az életét kockáztatta a felfedezésért.

„…rájöttem, hogy nem csak azok a hősök, akiket mindenki azoknak tart, például Gandhi, Teréz anya vagy Oscar Schindler. Át kell értékelnünk a hős definícióját, mert valójában minden emberben megvan a hősiesség lehetősége, mindenki képes az élet valamely területén jót cselekedni másokkal. A legtöbb hős elsőre teljesen átlagos embernek tűnik, és nem is gondolnánk, hogy mire képes. Ez a koncepció nem példa nélküli, ironikus módon az ihletet a valaha élt egyik leggonoszabb ember személyiségéből vettem. Olvastam Hannah Arendt Eichmann Jeruzsálemben című könyvét, amelyben Eichmannt úgy írja le, mint egy tökéletes átlagembert. Amikor vele társalgott az ember, nem sokban különbözött attól, mintha a saját bácsikájával elegyedett volna beszélgetésbe. Sokan támadták ezért, hiszen Eichmann szörnyeteg volt, de Arendtnek igaza volt. Ugyanez áll a mindennapi hősökre. Ők mindaddig nem különböznek senki mástól, míg elő nem áll egy olyan helyzet, amelyik kihozza belőlük a hősiességet.”

A pszichológus a választott témája előzményeként arról mesél, hogy gyerekkorában pitiáner bűnözők különféle törvénytlenségekre próbálták rávenni őket a barátaival. Voltak, akik engedtek a csábításnak, voltak, akik azonban ellen tudtak állni neki és már akkor azon gondolkodott, hogy mi lehet ennek a belső mozgatórugója?

Néhány éve elindította a Hősök tere mozgalmat, ami azt hirdeti, hogy a hősiességet tanítani is lehet. 

Foglalkozásaikon azt igyekeznek elérni, hogy a hallgatók elképzeljék, ők is lehetnek hősök, elhiggyék magukról, hogy a zárt, statikus tudásukat egyre növekvő tudásra, az előítéleteiket megértésre cserélhetik.

A mozgalom Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban fejlődik. A cél, hogy ebben a légkörben biztosítanak friss levegőt azon fiatalok számára, akik a jövő hősei lehetnek.





The following two tabs change content below.
Press Szó

Press Szó

Ez a cikk szerkesztőségi munka eredménye, átvétel vagy alkalmi szerzőnk írta, ezért nincs a szerzőjének profilja a honlapunkon.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!