Terék Anna sohasem konkrét célközönségnek ír

Öt óra alatt alkotta meg élete első drámáját

A rendszeres fesztivállátogatók közül sokan kiemelték a Dombos irodalmi rendezvényeit, melyek a fiatalok és az idősek körében egyaránt nagy népszerűségnek örvendenek. Július 2-án a délutáni Remix vendége Terék Anna költő és drámaíró volt, akinek az idei könyvhétre jelent meg az első, drámákat tartalmazó kötete, a Vajdasági lakodalom.

Sokan várták lelkesen a Dombos Fest irodalmi programjainak sorában a Terék Annával való beszélgetést. A népszerű szerzőnek 2011-ben jelent meg utoljára kötete Duna utca címmel. Míg az verseket gyűjtött egybe, most megjelent legújabb könyve három drámát tartalmaz.

dombos_kepek (39)

Terék Annával Kelemen Emese beszélgetett a Dombos Pincében

Terék Annával Kelemen Emese, a Debreceni Egyetem doktorandusza beszélgetett, aki rögvest feltette a legégetőbb kérdést: költő létére hogyan jutott eszébe a drámaírás? „Lényegében a verseken keresztül talált meg ez a műfaj”  kezdte Anna. Az Újvidéki Színházban versmaratont tartottak a költészet napja alkalmából, s ezen ő is elszavalta a műveit. Teljesen lenyűgözte Gyarmati Kata dramaturgot, aki felajánlotta neki, jöjjön el a szeptemberben megtartandó drámaíró-versenyre. „Életemben nem írtam semmit ebben a műfajban – mesélte a szerző –, de úgy voltam vele, mindent ki kell próbálni, végül is fiatalok vagyunk…”

dombos_kepek (41)

Szép számú közönség várta a szerzőt

Aztán öt óra alatt készült el az első drámája a verseny keretében. Megküzdött érte – ijedtében remegett és izzadt, de a közönség jót nevetett, elnyerte a tetszését a Csizmalehúzó című mű. A téma részben volt adott: a Magyar Szó napilap aznap megjelent cikkeinek címét bedobták egy kalapba, s amelyiket kihúzták, a köré kellett építeni a drámát.

Mint Kelemen Emese kifejtette, Terék Anna művein általában érződik a magyar falu légköre, kissé szűk látókörű szereplőkkel. Kíváncsi volt arra, miért ezt a miliőt írja körül a szerző. „Sosem gondolkodtam el azon, hogy kisvárosiakról szólnak a történeteim – vallotta be. – Nem volt célom bemutatni ezt az embertípust, egyszerűen ilyen témák fogtak meg.”

Első két drámája saját ötletből született, a harmadik és a negyedik rendelésre készült. Sosem törekedett arra, hogy történeteinek kifejezett mondanivalója legyen. „Szeretnék majd egyszer egy orosz drámát írni” – viccelődött Anna, akit egyébként mindkét lehetőség megmozgat – sőt, ha előre megadják neki a témát, azt külön kihívásnak tartja.

Nem bánja, ha meghatározzák, mikor és milyen környezetben játszódjon a mű, mi legyen a mondanivalója. Szereti feszegetni a határokat – megélni, hogy meddig mehet el, mit hozhat ki a sztoriból. A szöveget később úgyis alakítani kell, hiszen egy drámaíró együtt dolgozik a rendezővel, a dramaturggal, majd pedig a színházi társulattal. Jobb esetben a dramaturg alakít a művön, rosszabb esetben a szerzőt kérik erre, de Terék Anna véleménye szerint nem érdemes belebonyolódni az alapos átírásba.

dombos_kepek (36)

Anna szereti feszegetni a határokat – őszintén mesélt mindenről

Ha az ember magától alkot, ő irányítja az egészet, ám a felelősséget is vállalnia kell a teljes szövegért – mondta Terék Anna, aki úgy érzi: drámaíróként kevésbé bátor, mint költőként.

Kelemen Emese kitért arra, hogy a szerző sajátos, mégis izgalmas módon mutatja be a mássághoz való hozzáállást, s felmerült a kérdés: egyik, a kötetben szereplő drámájában magát a homoszexuálist szerette volna feldolgozni, vagy csupán a módszer volt adott, milyen csavar legyen történetben, s hozzá társult a sztori? Terék Anna elárulta: az említett mű a drámaíró-versenyre készült, s amikor a színészekkel végigolvasták, egyikük megjegyezte: olyan, mintha homoszexuálisokról szólna. „A rendező is így érezte, s bár először kétségbeestem, biztattak, legyek nyugodt, majd egy nap alatt megrendezték a darabot. Olyannyira működött a dolog, hogy végül állandó társulattal mutatták be” – mesélte.

A délszláv háború is foglalkoztatja Annát, de az utóbbi időben nem született írás róla. Elárulta azonban, hogy soron következő kötetei közül az egyikben kapcsolódnak hozzá történetek, a másikban nem. „Ezt a témát ugyanúgy nem tudom leválasztani magamról, mint azt, milyen nemzetiségű vagy vallású vagyok” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a kérdéskör kimeríthetetlen.

A szerzőről azt is megtudhatta a közönség, hogy választott szakmája, a pszichológia nem jelent számára segítséget az írásban, de azért egy-egy karakter kialakításához felhasznál általa ismert helyzeteket.

dombos_kepek (43)

A szerző részletet is felolvasott a beszélgetés végén az új kötetéből

Drámát azért ír, mert felkérik rá, és mert szórakoztatja – szögezte le Terék Anna. Legutóbb a Tanyaszínháztól kapott megkeresést, a nyár folyamán bemutatják a Hangos disznók harapnak című komédiáját. Elmondta: nincs célközönsége, sosem tesz különbséget aszerint, kinek írja a művét, célja, hogy azt mindenki megértse.

Puskás Zoltán, a darab rendezője annyit kért tőle, hogy a szöveg politikai témájú legyen, ne essen túlzásokba, de „kapjon ki mindenki”. Lehessen rajta szomorkodni és nevetni is. Anna még dalokat is költött a drámához. Alapvetően a mindennapokról szól, nem hiányzik belőle a munkanélküliség és a helyzet megoldásának keresése sem – a lényege azonban a szórakoztatás és az elgondolkodtatás. „Nem törünk pálcát senki felett” – tette hozzá Terék Anna.

A költő és drámaíró a beszélgetés végén felolvasott a Vajdasági lakodalomból és elárulta: két versesköteten is dolgozik. Igaz, 2011 óta folyamatosan, amolyan „nyugdíjas tempóban”. Azért reméljük, hamarosan a kezünkbe vehetjük őket!

The following two tabs change content below.
Búcsú Adrienn

Búcsú Adrienn

Van, aki szerint ez az érzés idővel elmúlik, de nálam nem úgy tűnik. Általános iskolásként kerültem Magyarországra, még gyerekként. Kecskeméten végeztem a képzőművészeti középiskolát és Szegeden a kommunikáció szakot. Ma budapesti vagyok. Sosem felejtettem azonban el vajdasági gyökereimet. Szegényebbnek érezném magamat, ha nem lennének. Sokat jelent a délvidéki életérzés, sokat jelentenek az onnan származó emberek. Valahol talán törvényszerű volt, hogy egyszer csak róluk írni is elkezdek...