„A kutatói diaszpóra ugyanolyan jelentős lehet, mint a szakemberek helyben maradása”

Glässer Norberttel, a Szegedi Tudományegyetem oktatójával a kutatók összekötő szerepéről beszélgettünk – Doktoranduszok diktafonvégen (IV.)

Glässer Norbert az Óbecsei Gimnáziumban, majd a Szegedi Tudományegyetemen végezte tanulmányait. Jelenleg a bölcsészkar Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusa és az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport külső munkatársa. Hallgatóként 2005-ben vallásnéprajzi kutatásaiért Pro Scientia Aranyéremmel, és ugyanabban az évben Bálint Sándor-éremmel, 2015-ben pedig Scheiber Sándor-díjjal ismerték el munkáját.

dokt2Óbecséről származol. Kutattál-e szülővárosodban vagy a Vajdaság egyéb területein?

– Kutatásaim Óbecséről indultak. Többször vettem részt a Néprajzi Múzeum ma Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázat nevet viselő országos pályázatán és a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjén. Első – amatőr – néprajzi könyvem az óbecsei gabona-betakarításról szólt. Több mint egy évtized után a szerkesztésemben jelent meg egy tanulmánykötet vajdasági és magyarországi kutatók bevonásával Óbecse 19. századi polgárosodásáról. A tanulmányaim alatt a tanszékkel több ízben kutattunk Bánátban, de történeti kutatásaim bácskai vonatkozásairól is jelentek meg tanulmányok.

Fő kutatási területed a budapesti ortodox zsidóság. Miért választottad ezt a témát?

– Kulturális antropológiai témát választottam MA-szakdolgozatként vallásnéprajzi specializációm keretében. Ebben a kárpát-medencei ortodox zsidó vallási turizmus zarándoklataival foglalkoztam délalföldi és északkelet-magyarországi terepmunkák példáján. A budapesti izraelita polgárság ennek történeti vetületeként vált doktori disszertációm témájává, mely tágabb összefüggéseiben a felekezetiesedés és a vallási közöny történetéről szólt. Jelenleg a szimbolikus politika izraelita adaptációját vizsgálom posztdoktori ösztöndíjas kutatás keretben.

A vallásnéprajz kutatójaként foglalkoztál más felekezetekkel is?

– A tanszéki kutatások részeként főként római katolikus témákkal foglalkoztam. Írtam az óbecsei keresztény felekezetek köztéri szakrális kisemlékeiről, Jázova archaikus imádságairól, Szulik József római katolikus papköltő kultuszának 19. század végi budapesti és óbecsei alakulásáról, valamint a Rákóczi-kultusz felekezeti és nemzeti olvasatairól.

Mióta vagy tagja a VMDOK-nak?

– A vajdasági doktoranduszok szervezetével a helyi tudományos utánpótlással és a Vajdaságon kívülre került potenciális tudományos kapcsolathálóval foglalkozó kötetük szerkesztése során kerültem kapcsolatba. Bemutatkozásukra tanszékünk szervezésében Szegeden is lehetőség nyílt.

dokt1Felvették-e veled a kapcsolatot a néprajz iránt érdeklődő vajdasági hallgatók?

– Tanszékünk örömmel fogadja a vajdasági szakembereket és önkéntes gyűjtőket, de a szülőföldjükön más szakon tanuló, néprajz iránt érdeklődő hallgatókat is. Több vajdasági diákunk volt, s jelenleg is vannak bácskai doktoranduszaink. Nemrég fogadhattuk az újvidéki Magyar Tanszék egyik hallgatóját, Fehér Viktort, aki szülőfaluja, Egyházaskér néprajzi vonatkozásait kutatta itteni közgyűjtemények anyagán.

Egy vajdasági néprajz szakos doktorandusz tud-e érvényesülni a szülőföldjén?

– A néprajzos és a kulturális antropológus előnye, hogy nemcsak a szakmájában tudja kamatoztatni megszerzett ismereteit, hanem a kultúra, a művelődés és a közösségek vezetése terén is rálátást szerez alapvető társadalmi és kulturális mechanizmusokra, azaz képes aktívan alakítani környezete életét, nem csupán megfigyeli és elemzi azt. Ez azonban nagyban függ a doktorandusz egyéni rátermettségétől és kreativitásától is.

Visszatérnek a néprajz vagy antropológia szakos doktoranduszok a Vajdaságba, vagy máshol próbálnak boldogulni?

– Ez egyéni életutak és lehetőségek kérdése. Alapszakos diákjaink közül többen Magyarországon helyezkedtek el, alapítottak családot magyarországi vagy más határon túli párjukkal, mások viszont hazatértek. A történelmi Magyarország keretei között ezek a belső migrációk természetes jelenségek voltak. Van viszont olyan doktoranduszunk is, aki egy bácskai levéltár munkatársaként látogatja képzésünket. Magyarországi diákjaink is kutattak a Vajdaságban, és vettek részt a Kiss Lajos Néprajzi Társaság topolyai konferenciáin. Gödöllői öregdiákunk, Cs. Tóth Gabriella, aki jelenleg a makói múzeumban dolgozik, például a gombosi viseletről szóló kutatásával az Országos Tudományos Diákköri Konferencián második helyezést ért el Budapesten. Több diákunk pedig áthallgatott felvidéki vagy erdélyi felsőoktatási képzésekre.

Van érdeklődés a Vajdaságban az antropológia és a néprajztudomány iránt, eljutnak a kutatások eredményei az emberekhez, vagy csak egy szűk réteg szerez róluk tudomást?

– A néprajzi önkéntes gyűjtőmunka, a népzene és néptánc iránti érdeklődés az elmúlt egy-két emberöltő során a vajdasági magyar önmeghatározás szerves részévé vált. Emiatt nem mondhatjuk, hogy a néprajz- és a kultúrakutatás szükségtelen. Az ismeretterjesztő írások és a megélt hagyomány szintjén a kutatási eredmények eljutnak a közösségekhez. Ezt segítik a nyílt hozzáférésű publikációk és a helyi értékek örökségesítései is.

Van valamiféle együttműködés a szerb néprajzosokkal vagy antropológusokkal?

– A tanszékünkön megrendezett nemzetközi konferenciákon belgrádi kutatók is részt vettek, de ezek főként egyéni kutatói kezdeményezések voltak. Konferenciáinkon és a tanszék körül szerveződő kutatásainkban fontosnak tarjuk a tudományos összekötői szerepet, mind intézményi, mind tudományterületi, mind pedig kárpát-medencei és nemzetközi szinten. Hiszem, hogy a vajdasági doktoranduszok is akkor tudják érvényesíteni lehetőségeiket, ha tágabb összefüggésekbe helyezik a kutatásaikat.

Alács Márton

Olvasd el a doktoranduszokkal készült sorozatunk előző részeit:

Szakács Patrícia interjúját a pacséri Laki Boglárkával, a társadalomtudományok doktorával és Búcsú Adrienn interjúját Takarics Bélával, a nagybecskereki Fulbright-ösztöndíjassal vagy Bezzegh Alpár történésszel!

The following two tabs change content below.
Press Szó

Press Szó

Ez a cikk szerkesztőségi munka eredménye, átvétel vagy alkalmi szerzőnk írta, ezért nincs a szerzőjének profilja a honlapunkon.