„Doroszlót nem lehet elhagyni, mert pont a lakatlansága miatt vonzó”

Lennert Móger Tímea második verseskötetének bemutatója

„Ilyen lehet a halál.

Természetes tekintet a földre.”

– ez a Lennert Móger Tímea-versrészlet fogadott kedden, május 19-én a Danilo Kiš Ifjúsági és Kulturális Alapítvány termében a székemen. Az Innensemerre szigetecske című kötet bemutatására a Bíró Tímea moderálásában induló új irodalmi sorozat keretében került sor. Az esemény Facebook-oldalán már olvasható volt, hogy rendhagyó könyvbemutatóról lesz szó és a Szab-way Színházi Szervezet segítségével sikerült is azzá tenni.

Az aprócska részletekkel való játék, ugyanakkor a teljességre való törekvés, melyeket felfedeztem a versekben, ugyanúgy jelen voltak a körülbelül egyórás műsorban is. Lenyűgözött a multimedialitás színessége: szöveg, kép, zene, színészek, zenészek és irodalomkedvelők együtt egy könyvbemutatón, ahol a beszélgetés során olyan érzésem volt, mintha két fiatal barátnő őszinte eszemcseréjét hallgatnám ki az élet nehézségeiről és örömeiről.

DSC_0187

A szerző, Lennert Móger Tímea és beszélgetőtársa, Bíró Tímea

A színészek a szerző verseinek előadásával ütötték meg az est alaphangját. Mint erről később szó volt, nem lehetett könnyű dolguk az előadóknak a versek stílusa miatt: nehéz, olykor lehetetlen érzékeltetni olyan sajátosságokat, mint a zárójelbe tett szavakat, félszavakat, vagy az asszociációs hálót.

DSC_0189

Baráth Attila felolvas

Mint ahogy az estén is feltűnt a különböző művészeti formák egymást kiegészítő szerepe, a kötetben is szembetűnő a vizualitás, a képiség. Elsősorban a fotózás mint műfaj közvetlensége ragadta meg Lennert Mógertet, különösen a szintén doroszlói születésű Stock János képei keltették fel figyelmét.

A szerző külföldön is élt, mégis rövid idő után úgy érezte, haza kell jönnie szülőfalujába. A miért kérdésre az volt a válasz, hogy Doroszló egy szigetecske Nyugat-Bácskában, és ahogy a kötet címe is sugallja, épp a lakatlansága miatt vonzó. Őt (és író-költő elődjeit, Fehér Ferencet vagy Herceg Jánost például) pont ez a sajátos közeg, a táj kisugárzása ihleti meg. Ezenkívül a hazatérésben motiválta a nyelvi közeg is, mely szintén fontos ihletforrás.

lennert

Az esten megzenésített verseket is hallhattunk, a kivetítőn a költemény hangulatához illő animációval. Miután a szerző meghallgatta a koncertet, azt mondta, alkotásai még érzékletesebbek, ‘még jobbak lettek’, és valóban: a szöveg kiteljesedett az előadással.

Elengedhetetlen volt, hogy szóba ne kerüljön a nőiség és az irodalom kapcsolata. Lennert Móger verseit olvasva azt érezhetjük, hogy a nőiesség mivolta, a testek kiemelkedő szerepében vannak, ám valamiféle negatív érzésekkel viszonyul efelé. Inkább kiírta magából a nehézségeket, így dolgozta fel a nőiességet, és egyáltalán nem gondol hátrányként a nemére.

DSC_0204

Megzenésített verseket is hallhattak a résztvevők

Beszédes István, a zEtna kiadó és egyben a kötet szerkesztője is jelen volt az esten, ő a versek nőiességének sajátos színeit, a fellelhető érzékenységet emelte ki. Felmerült benne, hogy bizonyos rétegeket férfiként nem érthetett, és talán másképp nézne ki kicsit a kötet, ha érzékeny női szerkesztője van a verseknek.

beszedes

A második kötet sajátosságaira rátérve eltérés tapasztalható az előzőhöz képest. Az elsőben még kereste stílusát, több nyelvi játékosságot és hosszabb verseket találhatunk benne, a második már letisztultabb, és eltérő látásmód szűrődik ki a szövegekből. A felmerülő témák többek között az identitás, önmagunk, a nem keresése, a finom törések megfogalmazása, a kiszolgáltatottság, az elhagyatottság érzése.

A szerző elárulta, hogy készül a harmadik kézirat anyaga, és a kisprózák terén is érez magában kiírandó dolgokat. Megígérte, hogy igyekszik pozitív tartalmú hosszú verseket is írni…

Fotók: Greguss Lilla

Ha kíváncsiak vagytok Lennert Móger Tímea új kötetére, ajánljuk ízelítőként a Drót internetes folyóirat oldalát.

The following two tabs change content below.
Ildikó Merzsa

Ildikó Merzsa

„...semmivel sem tudott többet sorsáról, mint egy teacserje a Kelet-Indiai Társaság múltjáról.” (Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak)