Szerb zenészekkel készített magyar népzenei albumot Mezei Szilárd

Bodor Anikó emlékének szentelte a 15 éves munka eredményét

mez 1Olvasom: Mezei Szilárdéktól megjelent a Túl a Tiszán innen Ensemble lemez. Ismerős a cím, de nem ilyen formában, két népdal jut róla eszembe: Túl a Tiszán... és a Tiszán innen, Dunán túl… Máris előkerül a kávém és élesítem a laptopot: vajon mi jelent meg eddig a lemezről? Nem sok. Nekem se kell több, hétfőn kora délután már ropogok is a hóban, a táskában diktafon, füzet. Szilárddal találkozom a Zen kávézóban. Három kérdés, és mindenki megy a dolgára. De mielőtt belevágunk, átadja nekem a szóban forgó lemezt ajándékba, s én, aki egy banános csokinak is úgy örül, mint egy rúd aranynak, teljesen le vagyok kenyerezve. A lemezzel Bodor Anikó emlékének szeretett volna tisztelegni Szilárd, a címről pedig megtudom, hogy a vajdasági népdalon kívül a területet igyekezett behatárolni: „Vajdaság jellemző választó és összetartó vonala a Tisza”.

• A vajdasági zenei örökség megőrzését és újraélesztését emlegetted a lemez kapcsán. Úgy látod, hogy szükség van az újraélesztésre?

mez 2

– A népzene jelen állapotában nem élő, hanem zárt hagyomány. A régi funkcióját már elveszítette: ez már nem a népi kultúra, hanem annak konzerválása, amit igen fontosnak tartok. Szerettem volna megnyitni egy kicsit a két műfaj kedvelőinek a fülét, hogy az improvizatív zene iránt érdeklődők találkozzanak a népzenével, s azon belül hangsúlyozottan a vajdasági magyar népzenével, az erre fogékonyak, pedig az improvizatívval. Utóbbi egy szűk réteget vonz általában, viszont ha van fóruma, van hol megmutatkoznia, akkor jóval befogadóbbak lesznek iránta, mint azt gondolnánk. Ha az ember csupán elgondolja, hogy mi is ez, akkor eleve elveti, előítélettel lesz iránta, ha viszont élőben hallja, akkor megfordul a dolog. Anikó gyűjtéséből azt vettük elő, ami megtetszett, és még mindig van olyan, amit szeretnék felhasználni. A munka folytatódik, a lemezkiadó is hajlik a további anyag megjelentetésére. Ez egy folyamat, amiben még benne vagyunk. Célközönségünk nincs, általában a fiatal értelmiségi réteg az, aki ezt hallgatja, úgy itthon, mint Magyarországon. Hangsúlyozom, hogy semmilyen kommersz szándékom nem volt a lemezzel. Sőt, olyan célom sem, hogy más körökhöz szóljak, mint eddig. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy így fog történni, hiszen a népdalra többen felkapják a fejüket. Még azt sem mondhatom, hogy a vajdasági magyar népzenét reklámozzuk a lemezzel, mert ez annyira rétegzene, hogy nem lehet ez a feladata. Viszont úgy gondolom, hogy valamiféle kapcsolatokban, viszonyokban működhet mindez. Egy 15 éves tervem és munkám vált most valóra. Fontosnak tartottam, hogy Anikó ekkora anyagot összegyűjtött, rendszerezett, és úgy érzem, hogy a hagyatékával többet kellene foglalkozni. Nem vagyok népzenész, de ehhez szerettem volna a magam módján valamit hozzátenni.

A zenekar

A zenekar tagjai

• Mondhatjuk, hogy az emlegetett két műfaj szintéziséről van szó?

– Valahol a népzenének az alapja is az improvizáción nyugszik. Itt kapcsolódik a kettő. Viszont a konzerválttal, mindig nehezebb kapcsolatot teremtenie az improvizatív zenének. Egyébként is ezzel foglalkozom: a komponált és az improvizatív zene kapcsolatával. Hosszú időre, mozgalmakra, a pedagógia másféle hozzáállására lenne szükség ahhoz, hogy ebből valódi eredmény legyen. Habár ezt a lemezt is lehet egyfajta előrelépésnek tekinteni, mert megmutatja a törekvéseinket. A Túl a Tiszán innen Ensemble formációjában nagyrészt állandó partnereim vannak. Ez egy szűk mag, amelyhez hozzákapcsoltam még pár fiatalt, akik már egy újabb generáció tagjai. Név szerint: Andrea Berendika, Bogdan Ranković, Branislav Aksin, Csík István, Ivan Burka, Keszég Ákos, Malina Ervin, Marina Džukljev, Tijana Stanković. Nem volt koncepció, hogy olyat találjak, aki népzenél, viszont mivel Keszég Ákos foglalkozik a műfajjal, ezért beépítettem a tudását. Maga a magyar népzene tematizálása kezdettől fogva nagy dilemma volt, hiszen a csapat nagy része szerb, így sem a nyelvet, sem a magyar népzenét nem ismerik. Tartottam tőle, hogy nem fog működni, de annyira absztrahált az egész, hogy nem lett következménye. A lemezen Ákosnak van egy szólója. Azt mondtam neki, hogy nyugodtan játsszon bele, és érdekes, ahogy ez a rész kiemelkedik az egészből. Nem kimondottan a népies hangvétel, hanem Ákos játékstílusa az, ami meghatározó. Az hozza vissza a népi hangulatot. Mondhatni, az absztrakcióból egy kicsit kilóg, de semmiképpen sem rossz értelemben.

Túl a Tiszán innen Ensemble

Túl a Tiszán innen Ensemble

• Beszélhetünk-e már az album fogadtatásáról?

– A lemezeimre általában külföldön reagálnak, itthon azonban nem. Körülbelül 30 albumot adtam eddig ki, ez az első, ami itthon jelent meg. Ez lehet, hogy csak számomra érdekes. Másfelől: bár vajdasági magyar népdalokra épül, Közép-Szerbiában, Jagodinán jelent meg. A szerbiai World Music toplista negyedik helyén van már. Ezt nevezhetjük egyfajta fogadtatásnak, de konkrét kritikát még nem írtak róla. Számomra az lenne a fontos, hogy minél több emberhez eljusson itthon, és hogy tudjuk ezt az anyagot játszani koncerteken. Tervek vannak, keret még nem igazán, mivel tízen vagyunk, ezt elég költséges és nehéz összehozni. De azért próbálkozom.

 

The following two tabs change content below.
Kiss Anita

Kiss Anita

Jelenleg Újvidék, Zenta és Óbecse között ingázom. Óbecsén nőttem fel (egészen 158 cm-ig), Újvidéken tanulok (remélhetőleg már nem sokáig), és jelenleg Zentán dolgozom (remélem még sokáig). Az életben meg egy kicsit bolond, szószátyár, szórakozott magyarszakos, művészet (főleg film, színház, fotó és irodalom) őrült. Kiemelkedő képesség: teleportálás, az emberek sosem értik, hogyan csinálhatok egyszerre ennyi mindent.