A patinás Atina kávézóba hívott meg először terveket szőni. Azzal kezdte, ne aggódj, ráérünk. Bár közel jár már a nyolcvanhoz, van még legalább tíz éve, bőven lesz lehetőségünk végigvinni, amit kitalálunk – majd elkezdte sorolni, hogy a családjából hányan élték meg a kilencvenet. Nem hajtott hát bennünket a tatár, hosszú távú építkezésre rendezkedhettünk be. Elmesélte, hogy az ausztrál futball válogatott szövetségi kapitányaként hogyan hozott létre egy piramisszerű rendszert, amely lehetővé tette, hogy az ország legeldugottabb szegleteiből is előkeríthesse a tehetségeket. Megbeszéltük, hogy hasonlóval próbálkozunk majd itt is, kicsiben. Tűvé tesszük Vajdaságot, és a tanárokat is arra buzdítjuk, kiáltsanak, ha újságíró-tehetség tűnik fel a láthatáron!
Amióta erre lehetősége nyílt, mindig megtalálta a módját, hogy másokon segítsen. Ausztráliában is szép számmal akadtak hátrányos helyzetű pártfogoltak, akiket a szárnyai alá vett. A legmeghatódottabban egy bennszülött srácról beszélt, aki az utcán focizott, amikor felfedezte. Kikupálta, majd bevette a csapatba – a fiúból hamarosan válogatott labdarúgó, majd később országgyűlési képviselő lett.
Jó érzékkel szagolta ki a támogatásra érdemeseket, büszke is volt csalhatatlan szimatára. Amikor “emberére akadt”, édesanyja szavait idézte: olyan szép, tiszta a tekintete.
Barátjához, Kubát Jánoshoz hasonlóan, ő is dühös volt a korára, mert megnehezítette számára, hogy megvalósítsa céljait. A két legendás újságíró-edző szenvedélyes tenni akarása azonban mit sem veszített erejéből az évek múlásával.
Minek köszönhette, hogy filmbeillő életet élt, amely a magyarkanizsai töltésoldalról indult, és a brit királynő által adományozott legmagasabb ausztrál állami kitüntetésig repítette? Úgy vélem annak, hogy lankadatlan munkabírása jókora zsiványsággal társult. Feltüzelte, ha lenézték, „we want to kick the shit out of everyone” – vágott vissza egy FIFA-funkcionáriusnak, aki nem sok esélyt adott válogatottjának az olimpián. De jóslata nem vált be, Árok óriási meglepetést okozott outsider csapatával.
‘That’ Kelic header that won the derby against the Knights and the unforgettable reaction by Frank Arok following the final whistle.#RipFrankArok pic.twitter.com/k2u8GjqxNq
— South Melbourne FC (@smfc) January 12, 2021
Megszállottan dolgozott, hajtotta önmagát és a játékosait, mígnem egyszer csak úgy érezte, „mintha kihúztak volna egy mikrochippet a fejéből”. Egy időre elfelejtett neveket. Nemcsak játékosokét, de ismerősök, családtagok neveit is.
Miután róla neveztük el a Press Szót alapító egyesületünket, a könyvelőirodában megkérdezték, hogy ki volt Árok Ferenc? Akkor azt mondtam, nem helyes a múlt idő, ő egy élő futball-legenda. Kedden azonban, 89-ik életévében, a kegyetlen koronavírus újabb áldozataként, elveszítettük őt. Árok Ferenc nem csak a legsikeresebb vajdasági magyar labdarúgóedző volt, de kivételesen nagy jellem. Szívünkbe és kollektív emlékezetünk mikrochipjébe véssük be mélyen a nevét!
Laskovity J. Ervin, az Árok Ferenc Polgári Egyesület elnöke
Laskovity J. Ervin
Legutóbbi írásai: Laskovity J. Ervin (összes)
- Megszüntetve őrizték meg - 2024-02-01
- Sportot űzött a tehetségek felkarolásából - 2021-01-13
- Csorba Lóci, Sóti Juli és Dresch Mihály dombosi történetei - 2017-06-28
- Ha megérdemli a közönség, kap egy kis hűsítést - 2016-06-26
- Bár éreztük a vesztünket, mégis a legszebb évek voltak - 2015-08-13